Münch, Johann: Christliche Leichpredigt. Straßburg, 1619.ou monon ophelimon skhole emon: alla kai aute Arideiketo emeon polei: Kai te Alsatike ole aie khresimon onta Apolessamen ton anera. Klaiete goun kaloi pephlemenoi en nea mousais Neoi politai klaiete: Klaiete kai umeis komas naiontes apantes. Pater gar umon katthanen. All' oti to klaiein meden dunamestha plessai. Piston gerairomen theon Mutho omophthoggo, ophr' allon kudimon andra Domen ammi bouletai, amen. Gratitudinis ergo erga meritißimum suum praeceptorem F. M. Fridericus Blanckenburgius He- braeae Linguae Professor pub. V. PHILOSOPHI. ALter Aristoteles fueras; nunc ALTIOR audis Sic telos ille tuus Finis arison habet. HISTORICI. Iam postquam perijt, quod eras, viva Historia ipsa, Livius hinc livet, subticet & Tacitus. PHILOLOGI & ORATORES. Si sumus elingues in luctu, ignoscito nobis; Nam tecum Linguae suavia puncta trahis. H 3
οὐ μόνον ὠφέλιμον σχολῇ ἡμῶν: ἀλλὰ καὶ αὐτῇ Ἀριδεικέτῷ ἡμέων πόλει: Καὶ τῇ Ἀλσατικῇ ὃλῃ ἄιῃ χρήσιμον ὄντα Ἀπολέσσαμεν τόν ἀνέρα. Κλαίετε γοῦν καλοὶ πεφλημένοι ἐν νέα μούσαις Νέοι πολῖται κλαίετε: Κλαίετε καὶ ὑμεῖς κώμας ναίοντες ἄπαντες. Πατὴρ γὰρ ὑμῶν κάτϑανεν. Ἀλλ' ὅτι τῷ κλαίειν μηδέν δυνάμεσϑα πλέσσαι. Πιστὸν γεραίρομεν ϑεὸν Μύϑῳ ὁμοφϑόγγῳ, ὄφρ' ἄλλον κύδιμον ἄνδρα Δόμεν ἄμμι βούληται, ἀμὴν. Gratitudinis ergò ergà meritißimum ſuum præceptorem F. M. Fridericus Blanckenburgius He- brææ Linguæ Profeſſor pub. V. PHILOSOPHI. ALter Ariſtoteles fueras; nunc ALTIOR audis Sic τέλος ille tuus Finis ἄριςον habet. HISTORICI. Iam poſtquam perijt, quod eras, viva Hiſtoria ipſa, Livius hinc livet, ſubticet & Tacitus. PHILOLOGI & ORATORES. Si ſumus elingues in luctu, ignoſcito nobis; Nam tecum Linguæ ſuavia puncta trahis. H 3
<TEI> <text> <body> <div type="fsEpicedia" n="1"> <div n="2"> <lg type="poem"> <pb facs="#f0061" n="59"/> <l>οὐ μόνον ὠφέλιμον σχολῇ ἡμῶν: ἀλλὰ καὶ αὐτῇ</l><lb/> <l>Ἀριδεικέτῷ ἡμέων πόλει:</l><lb/> <l>Καὶ τῇ Ἀλσατικῇ ὃλῃ ἄιῃ χρήσιμον ὄντα</l><lb/> <l>Ἀπολέσσαμεν τόν ἀνέρα.</l><lb/> <l>Κλαίετε γοῦν καλοὶ πεφλημένοι ἐν νέα μούσαις</l><lb/> <l>Νέοι πολῖται κλαίετε:</l><lb/> <l>Κλαίετε καὶ ὑμεῖς κώμας ναίοντες ἄπαντες.</l><lb/> <l>Πατὴρ γὰρ ὑμῶν κάτϑανεν.</l><lb/> <l>Ἀλλ' ὅτι τῷ κλαίειν μηδέν δυνάμεσϑα πλέσσαι.</l><lb/> <l>Πιστὸν γεραίρομεν ϑεὸν</l><lb/> <l>Μύϑῳ ὁμοφϑόγγῳ, ὄφρ' ἄλλον κύδιμον ἄνδρα</l><lb/> <l>Δόμεν ἄμμι βούληται, ἀμὴν.</l> </lg><lb/> <closer> <salute> <hi rendition="#et"> <hi rendition="#aq"><hi rendition="#i">Gratitudinis ergò ergà meritißimum<lb/> ſuum præceptorem F.</hi><lb/> M. Fridericus Blanckenburgius He-<lb/> brææ Linguæ Profeſſor pub.</hi> </hi> </salute> </closer> </div><lb/> <div n="2"> <head> <hi rendition="#aq">V.</hi> </head><lb/> <lg type="poem"> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#g">PHILOSOPHI.</hi> </hi> </l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#in">A</hi> <hi rendition="#i">Lter Ariſtoteles fueras; nunc <hi rendition="#g">ALTIOR</hi> audis</hi> </hi> </l><lb/> <l><hi rendition="#i"><hi rendition="#aq">Sic</hi></hi> τέλος <hi rendition="#aq"><hi rendition="#i">ille tuus Finis</hi></hi> ἄριςον <hi rendition="#aq"><hi rendition="#i">habet.</hi></hi></l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#g">HISTORICI.</hi> </hi> </l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#i">Iam poſtquam perijt, quod eras, viva Hiſtoria ipſa,</hi> </hi> </l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#i">Livius hinc livet, ſubticet & Tacitus.</hi> </hi> </l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#g">PHILOLOGI & ORATORES.</hi> </hi> </l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#i">Si ſumus elingues in luctu, ignoſcito nobis;</hi> </hi> </l><lb/> <l> <hi rendition="#aq"> <hi rendition="#i">Nam tecum Linguæ ſuavia puncta trahis.</hi> </hi> </l><lb/> <fw type="sig" place="bottom"><hi rendition="#aq">H</hi> 3</fw><lb/> </lg> </div> </div> </body> </text> </TEI> [59/0061]
οὐ μόνον ὠφέλιμον σχολῇ ἡμῶν: ἀλλὰ καὶ αὐτῇ
Ἀριδεικέτῷ ἡμέων πόλει:
Καὶ τῇ Ἀλσατικῇ ὃλῃ ἄιῃ χρήσιμον ὄντα
Ἀπολέσσαμεν τόν ἀνέρα.
Κλαίετε γοῦν καλοὶ πεφλημένοι ἐν νέα μούσαις
Νέοι πολῖται κλαίετε:
Κλαίετε καὶ ὑμεῖς κώμας ναίοντες ἄπαντες.
Πατὴρ γὰρ ὑμῶν κάτϑανεν.
Ἀλλ' ὅτι τῷ κλαίειν μηδέν δυνάμεσϑα πλέσσαι.
Πιστὸν γεραίρομεν ϑεὸν
Μύϑῳ ὁμοφϑόγγῳ, ὄφρ' ἄλλον κύδιμον ἄνδρα
Δόμεν ἄμμι βούληται, ἀμὴν.
Gratitudinis ergò ergà meritißimum
ſuum præceptorem F.
M. Fridericus Blanckenburgius He-
brææ Linguæ Profeſſor pub.
V.
PHILOSOPHI.
ALter Ariſtoteles fueras; nunc ALTIOR audis
Sic τέλος ille tuus Finis ἄριςον habet.
HISTORICI.
Iam poſtquam perijt, quod eras, viva Hiſtoria ipſa,
Livius hinc livet, ſubticet & Tacitus.
PHILOLOGI & ORATORES.
Si ſumus elingues in luctu, ignoſcito nobis;
Nam tecum Linguæ ſuavia puncta trahis.
H 3
Suche im WerkInformationen zum Werk
Download dieses Werks
XML (TEI P5) ·
HTML ·
Text Metadaten zum WerkTEI-Header · CMDI · Dublin Core Ansichten dieser Seite
Voyant Tools
|
URL zu diesem Werk: | https://www.deutschestextarchiv.de/523602 |
URL zu dieser Seite: | https://www.deutschestextarchiv.de/523602/61 |
Zitationshilfe: | Münch, Johann: Christliche Leichpredigt. Straßburg, 1619, S. 59. In: Deutsches Textarchiv <https://www.deutschestextarchiv.de/523602/61>, abgerufen am 03.03.2025. |