Dokumentansicht: M244-G1.xml [XML, CMDI, OAI_DC]

Metadaten

Texttitel (Kurzbezeichnung)Williram von Ebersberg: 'Hoheliedkommentar' (Br/B)
Textkürzel in ReM (und in der Mittelhochdeutschen Grammatik)Will
Textkürzel im Mittelhochdeutschen WörterbuchWill
Textsorte, spezifischReligion
TextsorteÜbersetzung und Kommentierung
Textart (P = Prosatext, U = Urkunde, V = Verstext)P
Primäre Referenz (Edition, Handschrift)Handschrift
Sekundäre Referenz (Edition, Handschrift)Edition [Kapitel+Abschnitt]
AufbewahrungsortBreslau / Wrocl\-aw, Stadtbibl.
SignaturCod. R 347 [Kriegsverlust]
Link zum Handschriftencensushttp://www.handschriftencensus.de/15107
Überlieferungstyp (Handschrift, Rolle, Inschrift)Handschrift
Blattangabe55 Blätter
Ausschnitt-
Sprachstufe (in ReM steht “mhd”)mhd
sprachlicher Großraum, weit (oberdeutsch, mitteldeutsch, niederdeutsch)oberdeutsch
sprachlicher Großraum, enger (z.B. ostoberdeutsch, westmitteldeutsch)nordoberdeutsch
Sprachlandschaft/Dialekt (z.B. nordbairisch, schwäbisch, hessisch)ostfränkisch
Lokalisierung/Schreibort-
Zeit (Jahrhundert(hälfte)) (z.B. 12,2 = 12. Jh., 2. Hälfte)11,2
Bemerkungen zum Überlieferungsträger-
Zeit (genauere Datierung)um 1065
Lokalisierung (Entstehungsort) des Textes-
Autor des Textes-
Sprache des Autors-
Übersetzungsvorlage-
Edition (Standardedition, auf die sich ggf. die primäre oder sekundäre Referenz bezieht)Erminnie H. Bartelmez (Hg.), The ""Expositio in Cantica Canticorum"" of Williram, Abbot of Ebersberg 1048-1085. A Critical Edition. Philadelphia 1967
Korpuszugehörigkeit (ReM I, ReM II, MiGraKo)MiGraKo
Bemerkungen zur Texterfassung/TranskriptionWo auf den benutzten Abbildungen der Handschrift nicht zwischen Akut und Zirkumflex zu unterscheiden war, ist der Gravis ` gesetzt worden
Bemerkungen zur Annotation-
Digitalisierung von: Name(n) (Arbeitsstelle)Elfriede Döring (Bonn)
Kollationierung von: Name(n) (Arbeitsstelle)Martina Lennertz, Thomas Klein (Bonn)
Präeditiert durch: Name(n) (Arbeitsstelle)Martina Lennertz, Wiebke Wolf (Bonn)
Annotierung von: Name(n) (Arbeitsstelle)Frank Ringeler (Bonn)
Abschlusskorrektur durch: Name(n) (Arbeitsstelle)Thomas Klein, Marika Fußer (Bonn)

Dokumenttext

ZeileTranskription (Unicode)Transliteration
[2va,1]
[2va,2]
[2va,3]
[2va,4]
[2va,5]
[2va,6]
[2va,7]
[2va,8]
[2va,9]
[2va,10]
[2va,11]
[2va,12]
[2va,13]
[2va,14]
[2va,15]
[2va,16]
[2va,17]
[2va,18]
[2va,19]
[2va,21]
[2va,22]
[2va,23]
[2va,24]
[2va,25]
[3ra,1]
[3ra,2]
[3ra,3]
[3ra,4]
[3ra,5]
[3ra,6]
[3ra,7]
[3ra,8]
[3ra,9]
[3ra,10]
[3ra,11]
[3ra,12]
[3ra,13]
[3ra,14]
[3ra,15]
[3ra,16]
[3ra,17]
[3ra,18]
[3ra,19]
[3ra,20]
[3ra,21]
[3ra,22]
[3ra,23]
[3ra,24]
[3ra,25]
[3ra,26]
[3ra,27]
[3ra,28]
[3ra,29]
[3ra,30]
[3ra,31]
[3ra,32]
[3va,1]
[3va,2]
[3va,3]
[3va,4]
[3va,5]
[3va,6]
[3va,7]
[3va,8]
[3va,9]
[3va,10]
[3va,11]
[3va,12]
[3va,13]
[3va,14]
[3va,15]
[3va,16]
[3va,17]
[3va,18]
[3va,19]
[3va,20]
[3va,21]
[3va,22]
[3va,23]
[3va,24]
[3va,25]
[3va,26]
[3va,28]
[3va,29]
[3va,30]
[3va,31]
[3va,32]
[4ra,1]
[4ra,2]
[4ra,3]
[4ra,4]
[4ra,5]
[4ra,6]
[4ra,7]
[4ra,8]
[4ra,9]
[4ra,10]
[4ra,11]
[4ra,12]
[4ra,13]
[4ra,14]
[4ra,15]
[4ra,16]
[4ra,17]
[4ra,18]
[4ra,19]
[4ra,20]
[4ra,21]
[4ra,22]
[4ra,23]
[4ra,24]
[4ra,25]
[4ra,26]
[4ra,27]
[4ra,28]
[4ra,29]
[4ra,30]
[4ra,31]
[4va,1]
[4va,2]
[4va,3]
[4va,4]
[4va,5]
[4va,6]
[4va,7]
[4va,8]
[4va,9]
[4va,10]
[4va,11]
[4va,12]
[4va,13]
[4va,14]
[4va,15]
[4va,16]
[4va,17]
[4va,18]
[4va,19]
[4va,20]
[4va,21]
[4va,22]
[4va,23]
[4va,24]
[4va,25]
[4va,26]
[4va,27]
[4va,28]
[4va,29]
[4va,30]
[4va,31]
[4va,32]
[4va,33]
[4va,34]
[4va,35]
[5ra,1]
[5ra,2]
[5ra,3]
[5ra,4]
[5ra,5]
[5ra,6]
[5ra,7]
[5ra,8]
[5ra,9]
[5ra,10]
[5ra,11]
[5ra,12]
[5ra,13]
[5ra,14]
[5ra,15]
[5ra,16]
[5ra,17]
[5ra,18]
[5ra,19]
[5ra,20]
[5ra,21]
[5ra,22]
[5ra,23]
[5ra,24]
[5ra,25]
[5ra,26]
[5ra,27]
[5ra,28]
[5ra,29]
[5ra,30]
[5ra,31]
[5ra,32]
[5va,1]
[5va,2]
[5va,3]
[5va,4]
[5va,5]
[5va,6]
[5va,7]
[5va,8]
[5va,9]
[5va,10]
[5va,11]
[5va,12]
[5va,13]
[5va,14]
[5va,15]
[5va,16]
[5va,17]
[5va,18]
[5va,19]
[5va,20]
[5va,21]
[5va,22]
[5va,23]
[5va,24]
[5va,25]
[5va,26]
[5va,27]
[5va,28]
[5va,29]
[5va,30]
[5va,31]
[5va,32]
[5va,33]
[5va,34]
[6ra,1]
[6ra,2]
[6ra,3]
[6ra,4]
[6ra,5]
[6ra,6]
[6ra,7]
[6ra,8]
[6ra,9]
[6ra,10]
[6ra,11]
[6ra,12]
[6ra,13]
[6ra,14]
[6ra,15]
[6ra,16]
[6ra,17]
[6ra,18]
[6ra,19]
[6ra,20]
[6ra,21]
[6ra,22]
[6ra,23]
[6ra,24]
[6ra,25]
[6ra,26]
[6ra,27]
[6ra,28]
[6ra,29]
[6ra,30]
[6ra,31]
[6ra,32]
[6ra,33]
[6ra,34]
[6va,1]
[6va,2]
[6va,3]
[6va,4]
[6va,5]
[6va,6]
[6va,7]
[6va,8]
[6va,9]
[6va,10]
[6va,11]
[6va,12]
[6va,13]
[6va,14]
[6va,15]
[6va,16]
[6va,18]
[6va,19]
[6va,20]
[6va,21]
[6va,22]
[6va,23]
[6va,24]
[7ra,1]
[7ra,2]
[7ra,3]
[7ra,4]
[7ra,5]
[7ra,6]
[7ra,7]
[7ra,8]
[7ra,9]
[7ra,11]
[7ra,13]
[7ra,14]
[7ra,15]
[7ra,16]
[7ra,17]
[7ra,18]
[7ra,19]
[7ra,20]
[7va,1]
[7va,2]
[7va,3]
[7va,4]
[7va,5]
[7va,6]
[7va,7]
[7va,8]
[7va,9]
[7va,10]
[7va,11]
[7va,12]
[7va,13]
[7va,14]
[7va,15]
[8ra,1]
[8ra,2]
[8ra,3]
[8ra,4]
[8ra,5]
[8ra,6]
[8ra,7]
[8ra,8]
[8ra,9]
[8ra,10]
[8ra,11]
[8ra,12]
[8ra,13]
[8ra,14]
[8ra,15]
[8ra,16]
[8ra,17]
[8ra,18]
[8ra,19]
[8ra,20]
[8ra,21]
[8ra,22]
[8ra,23]
[8ra,24]
[8ra,25]
[8ra,26]
[8ra,27]
[8ra,28]
[8ra,29]
[8ra,30]
[8ra,31]
[8ra,32]
[8ra,33]
[8ra,34]
[8va,1]
[8va,2]
[8va,3]
[8va,4]
[8va,5]
[8va,6]
[8va,7]
[8va,8]
[8va,9]
[8va,10]
[8va,11]
[8va,12]
[8va,13]
[8va,14]
[8va,15]
[8va,16]
[8va,17]
[8va,18]
[8va,19]
[8va,20]
[8va,21]
[8va,22]
[8va,23]
[8va,24]
[8va,25]
[8va,26]
[8va,27]
[8va,28]
[8va,29]
[8va,30]
[8va,31]
[8va,32]
[8va,33]
[8va,34]
[8va,35]
[9ra,1]
[9ra,2]
[9ra,3]
[9ra,4]
[9ra,5]
[9ra,6]
[9ra,7]
[9ra,8]
[9ra,9]
[9ra,10]
[9ra,11]
[9ra,12]
[9ra,13]
[9ra,14]
[9ra,15]
[9ra,16]
[9ra,17]
[9ra,18]
[9ra,19]
[9ra,20]
[9ra,21]
[9ra,22]
[9ra,23]
[9ra,24]
[9ra,25]
[9ra,26]
[9ra,27]
[9ra,28]
[9ra,29]
[9ra,30]
[9ra,31]
[9ra,32]
[9ra,33]
[9ra,34]
[9ra,35]
[9va,1]
[9va,2]
[9va,3]
[9va,4]
[9va,5]
[9va,6]
[9va,7]
[9va,8]
[9va,9]
[9va,10]
[9va,11]
[9va,12]
[9va,13]
[9va,14]
[9va,15]
[9va,16]
[9va,17]
[9va,18]
[9va,19]
[9va,20]
[9va,21]
[9va,22]
[9va,23]
[9va,24]
[9va,25]
[9va,26]
[9va,27]
[9va,28]
[9va,29]
[9va,30]
[9va,31]
[9va,32]
[10ra,1]
[10ra,2]
[10ra,3]
[10ra,4]
[10ra,5]
[10ra,6]
[10ra,7]
[10ra,8]
[10ra,9]
[10ra,10]
[10ra,11]
[10ra,12]
[10ra,13]
[10ra,14]
[10ra,15]
[10ra,16]
[10ra,17]
[10ra,18]
[10ra,19]
[10ra,20]
[10ra,21]
[10ra,22]
[10ra,23]
[10ra,24]
[10ra,25]
[10ra,26]
[10ra,27]
[10ra,28]
[10ra,29]
[10ra,30]
[10ra,31]
[10ra,32]
[10ra,33]
[10ra,34]
[10ra,35]
[10ra,36]
[10va,1]
[10va,2]
[10va,3]
[10va,4]
[10va,5]
[10va,6]
[10va,7]
[10va,8]
[10va,9]
[10va,10]
[10va,11]
[10va,12]
[10va,13]
[10va,14]
[10va,15]
[10va,16]
[10va,17]
[10va,18]
[10va,19]
[10va,20]
[10va,21]
[10va,22]
[10va,23]
[10va,24]
[10va,25]
[10va,26]
[10va,27]
[10va,28]
[10va,29]
[10va,30]
[10va,31]
[10va,32]
[10va,33]
[10va,34]
[11ra,1]
[11ra,2]
[11ra,3]
[11ra,4]
[11ra,5]
[11ra,6]
[11ra,7]
[11ra,8]
[11ra,9]
[11ra,10]
[11ra,11]
[11ra,12]
[11ra,13]
[11ra,14]
[11ra,15]
[11ra,16]
[11ra,17]
[11ra,18]
[11ra,19]
[11ra,20]
[11ra,21]
[11ra,22]
[11ra,23]
[11ra,24]
[11ra,25]
[11ra,26]
[11ra,27]
[11ra,28]
[11ra,29]
[11ra,30]
[11ra,31]
[11ra,32]
[11ra,33]
[11ra,34]
[11va,1]
[11va,2]
[11va,3]
[11va,4]
[11va,5]
[11va,6]
[11va,7]
[11va,8]
[11va,9]
[11va,10]
[11va,11]
[11va,12]
[11va,13]
[11va,14]
[11va,15]
[11va,16]
[11va,17]
[11va,18]
[11va,19]
[11va,20]
[11va,21]
[11va,22]
[11va,23]
[11va,24]
[11va,25]
[11va,26]
[11va,27]
[11va,28]
[11va,29]
[11va,30]
[11va,31]
[11va,32]
[11va,33]
[11va,34]
[11va,35]
[12ra,1]
[12ra,2]
[12ra,3]
[12ra,4]
[12ra,5]
[12ra,6]
[12ra,7]
[12ra,8]
[12ra,9]
[12ra,10]
[12ra,11]
[12ra,12]
[12ra,13]
[12ra,14]
[12ra,15]
[12ra,16]
[12ra,17]
[12ra,18]
[12ra,19]
[12ra,20]
[12ra,21]
[12ra,22]
[12ra,23]
[12ra,24]
[12ra,25]
[12ra,26]
[12ra,27]
[12ra,28]
[12ra,29]
[12ra,30]
[12ra,31]
[12ra,32]
[12ra,33]
[12ra,34]
[12ra,35]
[12va,1]
[12va,2]
[12va,3]
[12va,4]
[12va,5]
[12va,6]
[12va,7]
[12va,8]
[12va,9]
[12va,10]
[12va,11]
[12va,12]
[12va,13]
[12va,14]
[12va,15]
[12va,16]
[12va,17]
[12va,18]
[12va,19]
[12va,20]
[12va,21]
[12va,22]
[12va,23]
[12va,24]
[12va,25]
[12va,26]
[12va,27]
[12va,28]
[12va,29]
[12va,30]
[12va,31]
[13ra,1]
[13ra,2]
[13ra,3]
[13ra,4]
[13ra,5]
[13ra,6]
[13ra,7]
[13ra,8]
[13ra,9]
[13ra,10]
[13ra,11]
[13ra,12]
[13ra,13]
[13ra,14]
[13ra,15]
[13ra,16]
[13ra,17]
[13ra,18]
[13ra,19]
[13ra,20]
[13ra,21]
[13ra,22]
[13ra,23]
[13ra,24]
[13ra,25]
[13ra,26]
[13ra,27]
[13ra,28]
[13ra,29]
[13ra,30]
[13ra,31]
[13ra,32]
[13ra,33]
[13ra,34]
[13va,1]
[13va,2]
[13va,3]
[13va,4]
[13va,5]
[13va,6]
[13va,7]
[13va,8]
[13va,9]
[13va,10]
[13va,11]
[13va,12]
[13va,13]
[13va,14]
[13va,15]
[13va,16]
[13va,17]
[13va,18]
[13va,19]
[13va,20]
[13va,21]
[13va,22]
[13va,23]
[13va,24]
[13va,25]
[13va,26]
[13va,27]
[13va,28]
[13va,29]
[13va,30]
[13va,31]
[13va,32]
[13va,33]
[13va,34]
[13va,35]
[14ra,1]
[14ra,2]
[14ra,3]
[14ra,4]
[14ra,5]
[14ra,6]
[14ra,7]
[14ra,8]
[14ra,9]
[14ra,10]
[14ra,11]
[14ra,12]
[14ra,13]
[14ra,14]
[14ra,15]
[14ra,16]
[14ra,17]
[14ra,18]
[14ra,19]
[14ra,20]
[14ra,21]
[14ra,22]
[14ra,23]
[14ra,24]
[14ra,25]
[14ra,26]
[14ra,27]
[14ra,28]
[14ra,29]
[14ra,30]
[14ra,31]
[14ra,32]
[14ra,33]
[14ra,34]
[14va,1]
[14va,2]
[14va,3]
[14va,4]
[14va,5]
[14va,6]
[14va,7]
[14va,8]
[14va,9]
[14va,10]
[14va,11]
[14va,12]
[14va,13]
[14va,14]
[14va,15]
[14va,16]
[14va,17]
[14va,18]
[14va,19]
[14va,21]
[14va,22]
[14va,23]
[14va,24]
[14va,25]
[14va,26]
[14va,27]
[14va,28]
[14va,29]
[14va,30]
[14va,31]
[14va,32]
[14va,33]
[14va,34]
[14va,35]
[15ra,1]
[15ra,2]
[15ra,3]
[15ra,4]
[15ra,5]
[15ra,6]
[15ra,7]
[15ra,8]
[15ra,9]
[15ra,10]
[15ra,11]
[15ra,12]
[15ra,13]
[15ra,14]
[15ra,15]
[15ra,16]
[15ra,17]
[15ra,18]
[15ra,19]
[15ra,20]
[15ra,21]
[15ra,22]
[15ra,23]
[15ra,24]
[15ra,25]
[15ra,26]
[15ra,27]
[15ra,28]
[15ra,29]
[15ra,30]
[15ra,31]
[15ra,32]
[15ra,33]
[15ra,34]
[15ra,35]
[15va,1]
[15va,2]
[15va,3]
[15va,4]
[15va,5]
[15va,6]
[15va,7]
[15va,8]
[15va,9]
[15va,10]
[15va,11]
[15va,12]
[15va,13]
[15va,14]
[15va,15]
[15va,16]
[15va,17]
[15va,18]
[15va,19]
[15va,20]
[15va,21]
[15va,22]
[15va,23]
[15va,24]
[15va,25]
[15va,26]
[15va,27]
[15va,28]
[15va,29]
[15va,30]
[15va,31]
[15va,32]
[15va,33]
[15va,34]
[15va,35]
[16ra,1]
[16ra,2]
[16ra,3]
[16ra,4]
[16ra,5]
[16ra,6]
[16ra,7]
[16ra,8]
[16ra,9]
[16ra,10]
[16ra,11]
[16ra,12]
[16ra,13]
[16ra,14]
[16ra,15]
[16ra,16]
[16ra,17]
[16ra,18]
[16ra,19]
[16ra,20]
[16ra,21]
[16ra,22]
[16ra,23]
[16ra,24]
[16ra,25]
[16ra,26]
[16ra,27]
[16ra,28]
[16ra,29]
[16ra,30]
[16ra,31]
[16ra,32]
[16ra,33]
[16ra,34]
[16ra,35]
[16va,1]
[16va,2]
[16va,3]
[16va,4]
[16va,5]
[16va,6]
[16va,7]
[16va,8]
[16va,9]
[16va,10]
[16va,11]
[16va,12]
[16va,13]
[16va,14]
[16va,15]
[16va,16]
[16va,17]
[16va,18]
[16va,19]
[16va,20]
[16va,21]
[16va,22]
[16va,23]
[16va,24]
[16va,25]
[16va,26]
[16va,27]
[16va,28]
[16va,29]
[16va,30]
[16va,31]
[16va,32]
[16va,33]
[16va,34]
[16va,35]
[17ra,1]
[17ra,2]
[17ra,3]
[17ra,4]
[17ra,5]
[17ra,6]
[17ra,7]
[17ra,8]
[17ra,9]
[17ra,10]
[17ra,11]
[17ra,12]
[17ra,13]
[17ra,14]
[17ra,15]
[17ra,16]
[17ra,17]
[17ra,18]
[17ra,19]
[17ra,20]
[17ra,21]
[17ra,22]
[17ra,23]
[17ra,24]
[17ra,25]
[17ra,26]
[17ra,27]
[17ra,28]
[17ra,29]
[17ra,30]
[17ra,31]
[17ra,32]
[17ra,33]
[17ra,34]
[17ra,35]
[17va,1]
[17va,2]
[17va,3]
[17va,4]
[17va,5]
[17va,6]
[17va,7]
[17va,8]
[17va,9]
[17va,10]
[17va,11]
[17va,12]
[17va,13]
[17va,14]
[17va,15]
[17va,16]
[17va,17]
[17va,18]
[17va,19]
[17va,20]
[17va,21]
[17va,22]
[17va,23]
[17va,24]
[17va,25]
[17va,26]
[17va,27]
[17va,28]
[17va,29]
[17va,30]
[17va,31]
[17va,32]
[17va,33]
[17va,34]
[18ra,1]
[18ra,2]
[18ra,3]
[18ra,4]
[18ra,5]
[18ra,6]
[18ra,7]
[18ra,8]
[18ra,9]
[18ra,10]
[18ra,11]
[18ra,12]
[18ra,13]
[18ra,14]
[18ra,15]
[18ra,16]
[18ra,17]
[18ra,18]
[18ra,19]
[18ra,20]
[18ra,21]
[18ra,22]
[18ra,23]
[18ra,24]
[18ra,25]
[18ra,26]
[18ra,27]
[18ra,28]
[18ra,29]
[18ra,30]
[18ra,31]
[18ra,32]
[18ra,33]
[18ra,34]
[18ra,35]
[18va,1]
[18va,2]
[18va,3]
[18va,4]
[18va,5]
[18va,6]
[18va,7]
[18va,8]
[18va,9]
[18va,10]
[18va,11]
[18va,12]
[18va,13]
[18va,14]
[18va,15]
[18va,16]
[18va,17]
[18va,18]
[19ra,1]
[19ra,2]
[19ra,3]
[19ra,4]
[19ra,5]
[19ra,6]
[19ra,7]
[19ra,8]
[19ra,9]
[19ra,10]
[19ra,11]
[19ra,12]
[19ra,13]
[19ra,14]
[19ra,15]
[19ra,16]
[19ra,17]
[19ra,18]
[19ra,19]
[19ra,20]
[19ra,21]
[19ra,22]
[19ra,23]
[19ra,24]
[19ra,25]
[19va,1]
[19va,2]
[19va,3]
[19va,4]
[19va,5]
[19va,6]
[19va,7]
[19va,8]
[19va,9]
[19va,10]
[19va,11]
[19va,12]
[19va,13]
[19va,14]
[19va,15]
[19va,16]
[19va,17]
[19va,18]
[19va,19]
[19va,20]
[19va,21]
[19va,22]
[19va,23]
[19va,24]
[19va,25]
[19va,26]
[19va,27]
[19va,28]
[19va,29]
[19va,30]
[19va,31]
[19va,32]
[19va,33]
[19va,34]
[19va,35]
[20ra,1]
[20ra,2]
[20ra,3]
[20ra,4]
[20ra,5]
[20ra,6]
[20ra,7]
[20ra,8]
[20ra,9]
[20ra,10]
[20ra,11]
[20ra,12]
[20ra,13]
[20ra,14]
[20ra,15]
[20ra,16]
[20ra,17]
[20ra,18]
[20ra,19]
[20ra,20]
[20ra,21]
[20ra,22]
[20ra,23]
[20ra,24]
[20ra,25]
[20ra,26]
[20ra,27]
[20ra,28]
[20ra,29]
[20ra,30]
[20ra,31]
[20ra,32]
[20ra,33]
[20ra,34]
[20va,1]
[20va,2]
[20va,3]
[20va,4]
[20va,5]
[20va,6]
[20va,7]
[20va,8]
[20va,9]
[20va,10]
[20va,11]
[20va,12]
[20va,13]
[20va,14]
[20va,15]
[20va,16]
[20va,17]
[20va,18]
[20va,19]
[20va,21]
[20va,22]
[20va,23]
[20va,24]
[20va,25]
[20va,26]
[20va,27]
[20va,28]
[20va,29]
[20va,30]
[20va,31]
[20va,32]
[20va,33]
[21ra,1]
[21ra,2]
[21ra,3]
[21ra,4]
[21ra,5]
[21ra,6]
[21ra,7]
[21ra,8]
[21ra,9]
[21ra,10]
[21ra,11]
[21ra,12]
[21ra,13]
[21ra,14]
[21ra,15]
[21ra,16]
[21ra,17]
[21ra,18]
[21ra,19]
[21ra,20]
[21ra,21]
[21ra,22]
[21ra,23]
[21ra,24]
[21ra,25]
[21ra,26]
[21ra,27]
[21ra,28]
[21ra,29]
[21ra,30]
[21ra,31]
[21va,1]
[21va,2]
[21va,3]
[21va,4]
[21va,5]
[21va,6]
[21va,7]
[21va,8]
[21va,9]
[21va,10]
[21va,11]
[21va,12]
[21va,13]
[21va,14]
[21va,15]
[21va,16]
[21va,17]
[21va,18]
[21va,19]
[21va,20]
[21va,21]
[21va,22]
[21va,23]
[21va,24]
[21va,25]
[21va,26]
[21va,27]
[21va,28]
[21va,29]
[21va,30]
[21va,31]
[21va,32]
[21va,33]
[22ra,1]
[22ra,2]
[22ra,3]
[22ra,4]
[22ra,5]
[22ra,6]
[22ra,7]
[22ra,8]
[22ra,9]
[22ra,10]
[22ra,11]
[22ra,12]
[22ra,13]
[22ra,14]
[22ra,15]
[22ra,16]
[22ra,17]
[22ra,18]
[22ra,19]
[22ra,20]
[22ra,21]
[22ra,22]
[22ra,23]
[22ra,24]
[22ra,25]
[22ra,26]
[22ra,27]
[22ra,28]
[22ra,29]
[22ra,30]
[22ra,31]
[22ra,32]
[22ra,33]
[22va,1]
[22va,2]
[22va,3]
[22va,4]
[22va,5]
[22va,6]
[22va,7]
[22va,8]
[22va,9]
[22va,10]
[22va,11]
[22va,12]
[22va,13]
[22va,14]
[22va,15]
[22va,16]
[22va,17]
[22va,18]
[22va,19]
[22va,20]
[22va,21]
[22va,22]
[22va,23]
[22va,24]
[22va,25]
[22va,26]
[22va,27]
[22va,28]
[22va,29]
[22va,30]
[22va,31]
[22va,32]
[22va,33]
[22va,34]
[22va,35]
[23ra,1]
[23ra,2]
[23ra,3]
[23ra,4]
[23ra,5]
[23ra,6]
[23ra,7]
[23ra,8]
[23ra,9]
[23ra,10]
[23ra,11]
[23ra,12]
[23ra,13]
[23ra,14]
[23ra,15]
[23ra,16]
[23ra,17]
[23ra,18]
[23ra,19]
[23ra,20]
[23ra,21]
[23ra,22]
[23ra,23]
[23ra,24]
[23ra,25]
[23ra,26]
[23ra,27]
[23ra,28]
[23ra,29]
[23ra,30]
[23ra,31]
[23va,1]
[23va,2]
[23va,3]
[23va,4]
[23va,5]
[23va,6]
[23va,7]
[23va,8]
[23va,9]
[23va,10]
[23va,11]
[23va,12]
[23va,13]
[23va,14]
[23va,15]
[23va,16]
[23va,17]
[23va,18]
[23va,19]
[23va,20]
[23va,21]
[23va,22]
[24ra,1]
[24ra,2]
[24ra,3]
[24ra,4]
[24ra,5]
[24ra,6]
[24ra,7]
[24ra,8]
[24ra,9]
[24ra,10]
[24ra,11]
[24ra,12]
[24ra,13]
[24ra,14]
[24ra,15]
[24ra,16]
[24ra,17]
[24ra,18]
[24ra,19]
[24ra,20]
[24ra,21]
[24ra,22]
[24ra,23]
[24ra,24]
[24ra,25]
[24ra,26]
[24ra,27]
[24ra,28]
[24ra,29]
[24ra,30]
[24ra,31]
[24ra,32]
[24ra,33]
[24ra,34]
[24ra,35]
[24va,1]
[24va,2]
[24va,3]
[24va,4]
[24va,5]
[24va,6]
[24va,7]
[24va,8]
[24va,9]
[24va,10]
[24va,11]
[24va,12]
[24va,13]
[24va,14]
[24va,15]
[24va,16]
[24va,17]
[24va,18]
[24va,19]
[24va,20]
[24va,21]
[24va,22]
[24va,23]
[24va,24]
[24va,25]
[24va,26]
[24va,27]
[24va,28]
[24va,29]
[24va,30]
[24va,31]
[24va,32]
[24va,33]
[24va,34]
[25ra,1]
[25ra,2]
[25ra,3]
[25ra,4]
[25ra,5]
[25ra,6]
[25ra,7]
[25ra,8]
[25ra,9]
[25ra,10]
[25ra,11]
[25ra,12]
[25ra,13]
[25ra,14]
[25ra,15]
[25ra,16]
[25ra,17]
[25ra,18]
[25ra,19]
[25ra,20]
[25ra,21]
[25ra,22]
[25ra,23]
[25ra,24]
[25va,1]
[25va,2]
[25va,3]
[25va,4]
[25va,5]
[25va,6]
[25va,7]
[25va,8]
[25va,9]
[25va,10]
[25va,11]
[25va,12]
[25va,13]
[25va,14]
[25va,15]
[25va,16]
[25va,17]
[25va,18]
[25va,19]
[25va,20]
[25va,21]
[25va,22]
[25va,23]
[25va,24]
[25va,25]
[25va,26]
[25va,27]
[25va,28]
[25va,29]
[25va,30]
[25va,31]
[25va,32]
[25va,33]
[26ra,1]
[26ra,2]
[26ra,3]
[26ra,4]
[26ra,5]
[26ra,6]
[26ra,7]
[26ra,8]
[26ra,9]
[26ra,10]
[26ra,11]
[26ra,12]
[26ra,13]
[26ra,14]
[26ra,15]
[26ra,16]
[26ra,17]
[26ra,18]
[26ra,20]
[26ra,21]
[26ra,22]
[26ra,23]
[26ra,24]
[26ra,25]
[26ra,26]
[26va,1]
[26va,2]
[26va,3]
[26va,4]
[26va,5]
[26va,6]
[26va,7]
[26va,8]
[26va,9]
[26va,10]
[26va,11]
[26va,12]
[26va,13]
[26va,14]
[26va,15]
[26va,16]
[26va,17]
[26va,18]
[26va,19]
[26va,20]
[26va,21]
[26va,22]
[26va,23]
[26va,24]
[26va,25]
[26va,26]
[26va,27]
[26va,28]
[26va,29]
[26va,30]
[26va,31]
[26va,32]
[26va,33]
[26va,34]
[27ra,1]
[27ra,2]
[27ra,3]
[27ra,4]
[27ra,5]
[27ra,6]
[27ra,7]
[27ra,8]
[27ra,9]
[27ra,10]
[27ra,11]
[27ra,12]
[27ra,13]
[27ra,14]
[27ra,15]
[27ra,16]
[27ra,17]
[27ra,18]
[27ra,19]
[27ra,20]
[27ra,21]
[27ra,22]
[27ra,23]
[27ra,24]
[27ra,25]
[27va,1]
[27va,2]
[27va,3]
[27va,4]
[27va,5]
[27va,6]
[27va,7]
[27va,8]
[27va,9]
[27va,10]
[27va,11]
[27va,12]
[27va,13]
[27va,14]
[27va,15]
[27va,16]
[27va,17]
[27va,18]
[27va,19]
[27va,20]
[27va,21]
[27va,22]
[27va,23]
[27va,24]
[27va,25]
[27va,26]
[27va,27]
[27va,28]
[27va,29]
[27va,30]
[27va,31]
[27va,32]
[27va,33]
[28ra,1]
[28ra,2]
[28ra,3]
[28ra,4]
[28ra,5]
[28ra,6]
[28ra,7]
[28ra,8]
[28ra,9]
[28ra,10]
[28ra,11]
[28ra,12]
[28ra,13]
[28ra,14]
[28ra,15]
[28ra,16]
[28ra,17]
[28ra,18]
[28ra,19]
[28ra,20]
[28ra,21]
[28ra,22]
[28ra,23]
[28ra,24]
[28ra,25]
[28ra,26]
[28ra,27]
[28va,1]
[28va,2]
[28va,3]
[28va,4]
[28va,5]
[28va,6]
[28va,7]
[28va,8]
[28va,9]
[28va,10]
[28va,11]
[28va,12]
[28va,13]
[28va,14]
[28va,15]
[28va,16]
[28va,17]
[28va,18]
[28va,19]
[28va,20]
[28va,21]
[28va,22]
[28va,23]
[28va,24]
[28va,25]
[28va,26]
[28va,27]
[28va,28]
[28va,29]
[28va,30]
[28va,31]
[28va,32]
[28va,33]
[28va,34]
[28va,35]
[29ra,1]
[29ra,2]
[29ra,3]
[29ra,4]
[29ra,5]
[29ra,6]
[29ra,7]
[29ra,8]
[29ra,9]
[29ra,10]
[29ra,11]
[29ra,12]
[29ra,13]
[29ra,14]
[29ra,15]
[29ra,16]
[29ra,17]
[29ra,18]
[29ra,19]
[29ra,20]
[29ra,21]
[29ra,22]
[29ra,23]
[29ra,24]
[29ra,25]
[29ra,26]
[29ra,27]
[29ra,28]
[29ra,29]
[29ra,30]
[29ra,31]
[29ra,32]
[29ra,33]
[29ra,34]
[29ra,35]
[29va,1]
[29va,2]
[29va,3]
[29va,4]
[29va,5]
[29va,6]
[29va,7]
[29va,8]
[29va,9]
[29va,10]
[29va,11]
[29va,12]
[29va,13]
[29va,14]
[29va,15]
[29va,16]
[29va,17]
[29va,18]
[29va,19]
[29va,20]
[29va,21]
[29va,22]
[29va,23]
[29va,24]
[29va,25]
[29va,26]
[29va,27]
[29va,28]
[29va,29]
[29va,30]
[30ra,1]
[30ra,2]
[30ra,3]
[30ra,4]
[30ra,5]
[30ra,6]
[30ra,7]
[30ra,8]
[30ra,9]
[30ra,10]
[30ra,11]
[30ra,12]
[30ra,13]
[30ra,14]
[30ra,15]
[30ra,16]
[30ra,17]
[30ra,18]
[30ra,19]
[30ra,20]
[30ra,21]
[30ra,22]
[30ra,23]
[30ra,24]
[30ra,25]
[30ra,26]
[30ra,27]
[30ra,28]
[30ra,29]
[30ra,30]
[30ra,31]
[30ra,32]
[30ra,33]
[30ra,34]
[30va,1]
[30va,2]
[30va,3]
[30va,4]
[30va,5]
[30va,6]
[30va,7]
[30va,8]
[30va,9]
[30va,10]
[30va,11]
[30va,12]
[30va,13]
[30va,14]
[30va,15]
[30va,16]
[30va,17]
[30va,18]
[30va,19]
[30va,20]
[30va,21]
[30va,22]
[30va,23]
[30va,24]
[30va,25]
[31ra,1]
[31ra,2]
[31ra,3]
[31ra,4]
[31ra,5]
[31ra,6]
[31ra,7]
[31ra,8]
[31ra,9]
[31ra,10]
[31ra,11]
[31ra,12]
[31ra,13]
[31ra,14]
[31ra,15]
[31ra,16]
[31ra,17]
[31ra,18]
[31ra,19]
[31ra,20]
[31ra,21]
[31ra,22]
[31ra,23]
[31ra,24]
[31ra,25]
[31ra,26]
[31ra,27]
[31ra,28]
[31ra,29]
[31ra,30]
[31ra,31]
[31ra,32]
[31ra,33]
[31va,1]
[31va,2]
[31va,3]
[31va,4]
[31va,5]
[31va,6]
[31va,7]
[31va,8]
[31va,9]
[31va,10]
[31va,11]
[31va,12]
[31va,13]
[31va,14]
[31va,15]
[31va,16]
[31va,17]
[31va,18]
[31va,19]
[31va,20]
[31va,21]
[31va,22]
[31va,23]
[31va,24]
[31va,25]
[31va,26]
[31va,27]
[31va,28]
[31va,29]
[31va,30]
[31va,31]
[31va,32]
[31va,33]
[31va,34]
[32ra,1]
[32ra,2]
[32ra,3]
[32ra,4]
[32ra,5]
[32ra,6]
[32ra,7]
[32ra,8]
[32ra,9]
[32ra,10]
[32ra,11]
[32ra,12]
[32ra,13]
[32ra,14]
[32ra,15]
[32ra,16]
[32ra,17]
[32ra,18]
[32ra,19]
[32ra,20]
[32ra,21]
[32ra,22]
[32ra,23]
[32ra,24]
[32ra,25]
[32ra,26]
[32ra,27]
[32ra,28]
[32ra,29]
[32ra,30]
[32ra,31]
[32ra,32]
[32ra,33]
[32ra,34]
[32va,1]
[32va,2]
[32va,3]
[32va,4]
[32va,5]
[32va,6]
[32va,7]
[32va,8]
[32va,9]
[32va,10]
[32va,11]
[32va,12]
[32va,13]
[32va,14]
[32va,15]
[32va,16]
[32va,17]
[32va,18]
[32va,19]
[32va,20]
[32va,21]
[32va,22]
[32va,23]
[32va,24]
[32va,25]
[32va,26]
[32va,27]
[32va,28]
[32va,29]
[32va,30]
[32va,31]
[33ra,1]
[33ra,2]
[33ra,3]
[33ra,4]
[33ra,5]
[33ra,6]
[33ra,7]
[33ra,8]
[33ra,9]
[33ra,10]
[33ra,11]
[33ra,12]
[33ra,13]
[33ra,14]
[33ra,15]
[33ra,16]
[33ra,17]
[33ra,18]
[33ra,19]
[33ra,20]
[33ra,21]
[33ra,22]
[33ra,23]
[33ra,24]
[33ra,25]
[33ra,26]
[33ra,27]
[33ra,28]
[33ra,29]
[33ra,30]
[33ra,31]
[33ra,32]
[33ra,33]
[33ra,34]
[33va,1]
[33va,2]
[33va,3]
[33va,4]
[33va,5]
[33va,6]
[33va,7]
[33va,8]
[33va,9]
[33va,10]
[33va,11]
[33va,12]
[33va,13]
[33va,14]
[33va,15]
[33va,16]
[33va,17]
[33va,18]
[33va,19]
[33va,20]
[33va,21]
[33va,22]
[33va,23]
[33va,24]
[33va,25]
[33va,26]
[33va,27]
[33va,28]
[33va,29]
[33va,30]
[33va,31]
[33va,32]
[33va,33]
[34ra,1]
[34ra,2]
[34ra,3]
[34ra,4]
[34ra,5]
[34ra,6]
[34ra,7]
[34ra,8]
[34ra,9]
[34ra,10]
[34ra,11]
[34ra,12]
[34ra,13]
[34ra,14]
[34ra,15]
[34ra,16]
[34ra,17]
[34ra,18]
[34ra,19]
[34ra,20]
[34ra,21]
[34ra,22]
[34ra,23]
[34ra,24]
[34ra,25]
[34ra,26]
[34ra,27]
[34ra,28]
[34ra,29]
[34ra,30]
[34ra,31]
[34va,1]
[34va,2]
[34va,3]
[34va,4]
[34va,5]
[34va,6]
[34va,7]
[34va,8]
[34va,9]
[34va,10]
[34va,11]
[34va,12]
[34va,13]
[34va,14]
[34va,15]
[34va,16]
[34va,17]
[34va,18]
[34va,19]
[34va,20]
[34va,21]
[34va,22]
[34va,23]
[34va,24]
[34va,25]
[34va,26]
[34va,27]
[34va,28]
[34va,29]
[35ra,1]
[35ra,2]
[35ra,3]
[35ra,4]
[35ra,5]
[35ra,6]
[35ra,7]
[35ra,8]
[35ra,9]
[35ra,10]
[35ra,11]
[35ra,12]
[35ra,13]
[35ra,14]
[35ra,15]
[35ra,16]
[35ra,17]
[35ra,18]
[35ra,19]
[35ra,20]
[35ra,21]
[35ra,22]
[35ra,23]
[35ra,24]
[35ra,25]
[35ra,26]
[35va,1]
[35va,2]
[35va,3]
[35va,4]
[35va,5]
[35va,6]
[35va,7]
[35va,8]
[35va,9]
[35va,10]
[35va,11]
[35va,12]
[35va,13]
[35va,14]
[35va,15]
[35va,16]
[35va,17]
[35va,19]
[35va,20]
[35va,21]
[35va,22]
[35va,23]
[35va,24]
[35va,25]
[35va,26]
[35va,27]
[35va,28]
[35va,29]
[35va,30]
[35va,31]
[36ra,1]
[36ra,2]
[36ra,3]
[36ra,4]
[36ra,5]
[36ra,6]
[36ra,7]
[36ra,8]
[36ra,9]
[36ra,10]
[36ra,11]
[36ra,12]
[36ra,13]
[36ra,14]
[36ra,15]
[36ra,16]
[36ra,17]
[36ra,18]
[36ra,19]
[36ra,20]
[36ra,21]
[36ra,22]
[36ra,23]
[36ra,24]
[36ra,25]
[36ra,26]
[36ra,27]
[36ra,28]
[36ra,29]
[36va,1]
[36va,2]
[36va,3]
[36va,4]
[36va,5]
[36va,6]
[36va,7]
[36va,8]
[36va,9]
[36va,10]
[36va,11]
[36va,12]
[36va,13]
[36va,14]
[36va,15]
[36va,16]
[36va,17]
[36va,18]
[36va,19]
[36va,20]
[36va,21]
[36va,22]
[36va,23]
[36va,24]
[36va,25]
[36va,26]
[36va,27]
[36va,28]
[36va,29]
[36va,30]
[36va,31]
[36va,32]
[36va,33]
[36va,34]
[36va,35]
[37ra,1]
[37ra,2]
[37ra,3]
[37ra,4]
[37ra,5]
[37ra,6]
[37ra,7]
[37ra,8]
[37ra,9]
[37ra,10]
[37ra,11]
[37ra,12]
[37ra,13]
[37ra,14]
[37ra,15]
[37ra,16]
[37ra,17]
[37ra,18]
[37ra,19]
[37ra,20]
[37ra,21]
[37ra,22]
[37ra,23]
[37ra,24]
[37ra,25]
[37ra,26]
[37ra,27]
[37ra,28]
[37ra,29]
[37ra,30]
[37ra,31]
[37ra,32]
[37ra,33]
[37ra,34]
[37va,1]
[37va,2]
[37va,3]
[37va,4]
[37va,5]
[37va,6]
[37va,7]
[37va,8]
[37va,9]
[37va,10]
[37va,11]
[37va,12]
[37va,13]
[37va,14]
[37va,15]
[37va,16]
[37va,17]
[37va,18]
[37va,19]
[37va,20]
[37va,21]
[37va,22]
[37va,23]
[37va,24]
[37va,25]
[37va,26]
[37va,27]
[37va,28]
[37va,29]
[37va,30]
[37va,31]
[37va,32]
[38ra,1]
[38ra,2]
[38ra,3]
[38ra,4]
[38ra,5]
[38ra,6]
[38ra,7]
[38ra,8]
[38ra,9]
[38ra,10]
[38ra,11]
[38ra,12]
[38ra,13]
[38ra,14]
[38ra,15]
[38ra,16]
[38ra,17]
[38ra,18]
[38ra,19]
[38ra,20]
[38ra,21]
[38ra,22]
[38ra,23]
[38ra,24]
[38ra,25]
[38ra,26]
[38ra,27]
[38ra,28]
[38ra,29]
[38ra,30]
[38ra,31]
[38ra,32]
[38va,1]
[38va,2]
[38va,3]
[38va,4]
[38va,5]
[38va,6]
[38va,7]
[38va,8]
[38va,9]
[38va,10]
[38va,11]
[38va,12]
[38va,13]
[38va,14]
[38va,15]
[38va,16]
[38va,17]
[39ra,1]
[39ra,2]
[39ra,3]
[39ra,4]
[39ra,5]
[39ra,6]
[39ra,7]
[39ra,8]
[39ra,9]
[39ra,10]
[39ra,11]
[39ra,12]
[39ra,13]
[39ra,14]
[39ra,15]
[39ra,16]
[39ra,17]
[39ra,18]
[39ra,19]
[39ra,20]
[39ra,21]
[39ra,22]
[39ra,23]
[39ra,24]
[39ra,25]
[39ra,26]
[39ra,27]
[39ra,28]
[39ra,29]
[39ra,30]
[39ra,31]
[39ra,32]
[39va,1]
[39va,2]
[39va,3]
[39va,4]
[39va,5]
[39va,6]
[39va,7]
[39va,8]
[39va,9]
[39va,10]
[39va,11]
[39va,12]
[39va,13]
[39va,14]
[39va,15]
[39va,16]
[39va,17]
[39va,18]
[39va,19]
[39va,20]
[39va,21]
[39va,22]
[39va,23]
[39va,24]
[39va,25]
[39va,26]
[39va,27]
[39va,28]
[39va,29]
[40ra,1]
[40ra,2]
[40ra,3]
[40ra,4]
[40ra,5]
[40ra,6]
[40ra,7]
[40ra,8]
[40ra,9]
[40ra,10]
[40ra,11]
[40ra,12]
[40ra,13]
[40ra,14]
[40ra,15]
[40ra,16]
[40ra,17]
[40ra,18]
[40ra,19]
[40ra,20]
[40ra,21]
[40ra,22]
[40ra,23]
[40ra,24]
[40ra,25]
[40ra,26]
[40ra,27]
[40ra,28]
[40ra,29]
[40ra,30]
[40ra,31]
[40ra,32]
[40va,1]
[40va,2]
[40va,3]
[40va,4]
[40va,5]
[40va,6]
[40va,7]
[40va,8]
[40va,9]
[40va,10]
[40va,11]
[40va,12]
[40va,13]
[40va,14]
[40va,15]
[40va,16]
[40va,17]
[40va,18]
[40va,19]
[40va,20]
[40va,21]
[40va,22]
[40va,23]
[40va,24]
[40va,25]
[40va,26]
[40va,27]
[40va,28]
[40va,29]
[40va,30]
[40va,31]
[40va,32]
[40va,33]
[40va,34]
[41ra,1]
[41ra,2]
[41ra,3]
[41ra,4]
[41ra,5]
[41ra,6]
[41ra,7]
[41ra,8]
[41ra,9]
[41ra,10]
[41ra,11]
[41ra,12]
[41ra,13]
[41ra,14]
[41ra,15]
[41ra,16]
[41ra,17]
[41ra,18]
[41ra,19]
[41ra,20]
[41ra,21]
[41ra,22]
[41ra,23]
[41ra,24]
[41ra,25]
[41ra,26]
[41ra,27]
[41ra,28]
[41ra,29]
[41ra,30]
[41ra,31]
[41ra,32]
[41ra,33]
[41ra,34]
[41va,1]
[41va,2]
[41va,3]
[41va,4]
[41va,5]
[41va,6]
[41va,7]
[41va,8]
[41va,9]
[41va,10]
[41va,11]
[41va,12]
[41va,13]
[41va,14]
[41va,15]
[41va,16]
[41va,17]
[41va,18]
[41va,19]
[41va,20]
[41va,21]
[41va,22]
[41va,23]
[41va,24]
[41va,25]
[41va,26]
[41va,27]
[41va,28]
[41va,29]
[41va,30]
[41va,31]
[41va,32]
[41va,33]
[41va,34]
[41va,35]
[42ra,1]
[42ra,2]
[42ra,3]
[42ra,4]
[42ra,5]
[42ra,6]
[42ra,7]
[42ra,8]
[42ra,9]
[42ra,10]
[42ra,11]
[42ra,12]
[42ra,13]
[42ra,14]
[42ra,15]
[42ra,16]
[42ra,17]
[42ra,18]
[42ra,19]
[42ra,20]
[42ra,21]
[42ra,22]
[42ra,23]
[42ra,24]
[42ra,25]
[42ra,26]
[42ra,27]
[42ra,28]
[42ra,29]
[42ra,30]
[42ra,31]
[42ra,32]
[42ra,33]
[42ra,34]
[42va,1]
[42va,2]
[42va,3]
[42va,4]
[42va,5]
[42va,6]
[42va,7]
[42va,8]
[42va,9]
[42va,10]
[42va,11]
[42va,12]
[42va,13]
[42va,14]
[42va,15]
[42va,16]
[42va,17]
[42va,18]
[42va,19]
[42va,20]
[42va,21]
[42va,22]
[42va,23]
[42va,24]
[42va,25]
[42va,26]
[42va,27]
[42va,28]
[42va,29]
[42va,30]
[42va,31]
[42va,32]
[42va,33]
[42va,34]
[43ra,1]
[43ra,2]
[43ra,3]
[43ra,4]
[43ra,5]
[43ra,6]
[43ra,7]
[43ra,8]
[43ra,9]
[43ra,10]
[43ra,11]
[43ra,12]
[43ra,13]
[43ra,14]
[43ra,15]
[43ra,16]
[43ra,17]
[43ra,18]
[43ra,19]
[43ra,20]
[43ra,21]
[43ra,22]
[43ra,23]
[43ra,24]
[43ra,25]
[43ra,26]
[43ra,27]
[43ra,28]
[43ra,29]
[43ra,30]
[43ra,31]
[43ra,32]
[43ra,33]
[43ra,34]
[43va,1]
[43va,2]
[43va,3]
[43va,4]
[43va,5]
[43va,6]
[43va,7]
[43va,8]
[43va,9]
[43va,10]
[43va,11]
[43va,12]
[43va,13]
[43va,14]
[43va,15]
[43va,16]
[43va,17]
[43va,18]
[43va,19]
[43va,20]
[43va,21]
[43va,22]
[43va,23]
[43va,24]
[43va,25]
[43va,26]
[43va,27]
[43va,28]
[43va,29]
[43va,30]
[43va,31]
[43va,32]
[43va,33]
[43va,34]
[44ra,1]
[44ra,2]
[44ra,3]
[44ra,4]
[44ra,5]
[44ra,6]
[44ra,7]
[44ra,8]
[44ra,9]
[44ra,11]
[44ra,12]
[44ra,13]
[44ra,14]
[44ra,15]
[44ra,16]
[44ra,17]
[44ra,18]
[44ra,19]
[44ra,20]
[44ra,21]
[44ra,22]
[44ra,23]
[44ra,24]
[44ra,25]
[44ra,26]
[44ra,27]
[44ra,28]
[44ra,29]
[44ra,30]
[44ra,31]
[44ra,32]
[44ra,33]
[44ra,34]
[44ra,35]
[44va,1]
[44va,2]
[44va,3]
[44va,4]
[44va,5]
[44va,6]
[44va,7]
[44va,8]
[44va,9]
[44va,10]
[44va,11]
[44va,12]
[44va,13]
[44va,14]
[44va,15]
[44va,16]
[44va,17]
[44va,18]
[44va,19]
[44va,20]
[44va,21]
[44va,22]
[44va,23]
[44va,24]
[44va,25]
[44va,26]
[44va,27]
[44va,28]
[44va,29]
[44va,30]
[44va,31]
[44va,32]
[44va,33]
[44va,34]
[44va,35]
[45ra,1]
[45ra,2]
[45ra,3]
[45ra,4]
[45ra,5]
[45ra,6]
[45ra,7]
[45ra,8]
[45ra,9]
[45ra,10]
[45ra,11]
[45ra,12]
[45ra,13]
[45ra,14]
[45ra,15]
[45ra,16]
[45ra,17]
[45ra,18]
[45ra,19]
[45ra,20]
[45ra,21]
[45ra,22]
[45ra,23]
[45ra,24]
[45ra,25]
[45ra,26]
[45ra,27]
[45ra,28]
[45ra,29]
[45ra,30]
[45va,1]
[45va,2]
[45va,3]
[45va,4]
[45va,5]
[45va,6]
[45va,7]
[45va,8]
[45va,9]
[45va,10]
[45va,11]
[45va,12]
[45va,13]
[45va,14]
[45va,15]
[45va,16]
[45va,17]
[45va,18]
[45va,19]
[45va,20]
[45va,21]
[45va,22]
[45va,23]
[45va,24]
[45va,25]
[45va,26]
[46ra,1]
[46ra,2]
[46ra,3]
[46ra,4]
[46ra,5]
[46ra,6]
[46ra,7]
[46ra,8]
[46ra,9]
[46ra,10]
[46ra,11]
[46ra,12]
[46ra,13]
[46ra,14]
[46ra,15]
[46ra,16]
[46ra,17]
[46ra,18]
[46ra,19]
[46ra,20]
[46ra,21]
[46ra,22]
[46ra,23]
[46ra,24]
[46ra,25]
[46ra,27]
[46ra,28]
[46ra,29]
[46ra,30]
[46ra,31]
[46ra,32]
[46ra,33]
[46ra,34]
[46ra,35]
[46va,1]
[46va,2]
[46va,3]
[46va,4]
[46va,5]
[46va,6]
[46va,7]
[46va,8]
[46va,9]
[46va,10]
[46va,11]
[46va,12]
[46va,13]
[46va,14]
[46va,16]
[46va,17]
[46va,18]
[46va,19]
[46va,20]
[46va,21]
[46va,22]
[46va,23]
[46va,24]
[46va,25]
[46va,26]
[46va,27]
[46va,28]
[46va,29]
[46va,30]
[46va,31]
[46va,32]
[46va,33]
[46va,34]
[47ra,1]
[47ra,2]
[47ra,3]
[47ra,4]
[47ra,5]
[47ra,6]
[47ra,7]
[47ra,8]
[47ra,9]
[47ra,10]
[47ra,11]
[47ra,12]
[47ra,13]
[47ra,14]
[47ra,15]
[47ra,16]
[47ra,17]
[47ra,18]
[47ra,19]
[47ra,20]
[47ra,21]
[47ra,22]
[47ra,23]
[47ra,24]
[47ra,25]
[47ra,26]
[47ra,27]
[47ra,28]
[47ra,29]
[47ra,30]
[47ra,31]
[47ra,32]
[47ra,33]
[47va,1]
[47va,2]
[47va,3]
[47va,4]
[47va,5]
[47va,6]
[47va,7]
[47va,8]
[47va,9]
[47va,10]
[47va,11]
[47va,12]
[47va,13]
[47va,14]
[47va,15]
[47va,16]
[47va,17]
[47va,18]
[47va,19]
[47va,20]
[47va,21]
[47va,22]
[47va,23]
[47va,24]
[47va,25]
[47va,26]
[47va,27]
[47va,28]
[47va,29]
[47va,30]
[47va,31]
[47va,32]
[47va,33]
[47va,34]
[48ra,1]
[48ra,2]
[48ra,3]
[48ra,4]
[48ra,5]
[48ra,6]
[48ra,7]
[48ra,8]
[48ra,9]
[48ra,10]
[48ra,11]
[48ra,12]
[48ra,13]
[48ra,14]
[48ra,15]
[48ra,16]
[48ra,17]
[48ra,18]
[48ra,19]
[48ra,20]
[48ra,21]
[48ra,22]
[48ra,23]
[48ra,24]
[48ra,25]
[48ra,26]
[48ra,27]
[48ra,28]
[48ra,29]
[48ra,30]
[48ra,31]
[48ra,32]
[48ra,33]
[48ra,34]
[48ra,35]
[48va,1]
[48va,2]
[48va,3]
[48va,4]
[48va,5]
[48va,6]
[48va,7]
[48va,8]
[48va,9]
[48va,10]
[48va,11]
[48va,12]
[48va,13]
[48va,14]
[48va,15]
[48va,16]
[48va,17]
[48va,18]
[48va,19]
[48va,20]
[48va,21]
[48va,22]
[48va,23]
[48va,24]
[48va,25]
[48va,26]
[48va,27]
[48va,28]
[48va,29]
[48va,30]
[48va,31]
[49ra,1]
[49ra,2]
[49ra,3]
[49ra,4]
[49ra,5]
[49ra,6]
[49ra,7]
[49ra,8]
[49ra,9]
[49ra,10]
[49ra,11]
[49ra,12]
[49ra,13]
[49ra,14]
[49ra,15]
[49ra,16]
[49ra,17]
[49ra,18]
[49ra,19]
[49ra,20]
[49ra,21]
[49ra,22]
[49ra,23]
[49ra,24]
[49ra,25]
[49ra,26]
[49ra,27]
[49ra,28]
[49ra,29]
[49ra,30]
[49va,1]
[49va,2]
[49va,3]
[49va,4]
[49va,5]
[49va,6]
[49va,7]
[49va,8]
[49va,9]
[49va,10]
[49va,11]
[49va,12]
[49va,13]
[49va,14]
[49va,15]
[49va,16]
[49va,17]
[49va,18]
[49va,19]
[49va,20]
[49va,21]
[49va,22]
[49va,23]
[49va,24]
[49va,25]
[49va,26]
[50ra,1]
[50ra,2]
[50ra,3]
[50ra,4]
[50ra,5]
[50ra,6]
[50ra,7]
[50ra,8]
[50ra,9]
[50ra,10]
[50ra,11]
[50ra,12]
[50ra,13]
[50ra,14]
[50ra,15]
[50ra,16]
[50ra,17]
[50ra,18]
[50ra,19]
[50ra,20]
[50ra,21]
[50ra,22]
[50ra,23]
[50ra,24]
[50ra,25]
[50ra,26]
[50ra,27]
[50ra,28]
[50ra,29]
[50ra,30]
[50ra,31]
[50ra,32]
[50ra,33]
[50ra,34]
[50va,1]
[50va,2]
[50va,3]
[50va,4]
[50va,5]
[50va,6]
[50va,7]
[50va,8]
[50va,9]
[50va,10]
[50va,11]
[50va,12]
[50va,13]
[50va,14]
[50va,15]
[50va,16]
[50va,17]
[50va,18]
[50va,19]
[50va,20]
[50va,21]
[50va,22]
[50va,23]
[50va,24]
[50va,25]
[50va,26]
[50va,27]
[50va,28]
[50va,29]
[50va,30]
[50va,31]
[50va,32]
[50va,33]
[50va,34]
[50va,35]
[51ra,2]
[51ra,3]
[51ra,4]
[51ra,5]
[51ra,6]
[51ra,7]
[51ra,8]
[51ra,9]
[51ra,10]
[51ra,11]
[51ra,12]
[51ra,13]
[51ra,14]
[51ra,15]
[51ra,16]
[51ra,17]
[51ra,18]
[51ra,19]
[51ra,20]
[51ra,21]
[51ra,22]
[51ra,23]
[51ra,24]
[51ra,25]
[51ra,26]
[51ra,27]
[51ra,28]
[51va,1]
[51va,2]
[51va,3]
[51va,4]
[51va,5]
[51va,6]
[51va,7]
[51va,8]
[51va,9]
[51va,10]
[51va,11]
[51va,12]
[51va,13]
[51va,14]
[51va,15]
[51va,16]
[51va,17]
[51va,18]
[51va,19]
[51va,20]
[51va,21]
[51va,22]
[51va,23]
[51va,24]
[51va,25]
[51va,26]
[51va,27]
[51va,28]
[51va,29]
[51va,30]
[51va,31]
[51va,32]
[51va,33]
[51va,34]
[51va,35]
[52ra,1]
[52ra,2]
[52ra,3]
[52ra,4]
[52ra,5]
[52ra,6]
[52ra,7]
[52ra,8]
[52ra,9]
[52ra,10]
[52ra,11]
[52ra,12]
[52ra,13]
[52ra,14]
[52ra,15]
[52ra,16]
[52ra,17]
[52ra,18]
[52ra,19]
[52ra,20]
[52ra,21]
[52ra,22]
[52ra,23]
[52ra,24]
[52ra,25]
[52ra,26]
[52ra,27]
[52ra,28]
[52ra,29]
[52ra,30]
[52ra,31]
[52ra,32]
[52ra,33]
[52ra,34]
[52va,1]
[52va,2]
[52va,3]
[52va,4]
[52va,5]
[52va,6]
[52va,7]
[52va,8]
[52va,9]
[52va,10]
[52va,11]
[52va,12]
[52va,13]
[52va,14]
[52va,15]
[52va,16]
[52va,17]
[52va,18]
[52va,19]
[52va,20]
[52va,21]
[52va,22]
[52va,23]
[52va,24]
[52va,25]
[52va,26]
[52va,27]
[52va,28]
[52va,29]
[52va,30]
[52va,31]
[53ra,1]
[53ra,2]
[53ra,3]
[53ra,5]
[53ra,6]
[53ra,7]
[53ra,8]
[53ra,9]
[53ra,10]
[53ra,11]
[53ra,12]
[53ra,13]
[53ra,14]
[53ra,15]
[53ra,16]
[53ra,17]
[53ra,18]
[53ra,19]
[53ra,20]
[53ra,21]
[53ra,22]
[53ra,23]
[53ra,24]
[53ra,25]
[53ra,26]
[53ra,27]
[53ra,28]
[53ra,29]
[53ra,30]
[53ra,31]
[53ra,32]
[53ra,33]
[53va,1]
[53va,2]
[53va,3]
[53va,4]
[53va,5]
[53va,6]
[53va,7]
[53va,8]
[53va,9]
[53va,10]
[53va,11]
[53va,12]
[53va,13]
[53va,14]
[53va,15]
[53va,16]
[53va,17]
[53va,18]
[53va,19]
[53va,20]
[53va,21]
[53va,22]
[53va,23]
[53va,24]
[53va,25]
[53va,26]
[53va,27]
[53va,28]
[53va,29]
[53va,30]
[53va,31]
[53va,32]
[53va,33]
[53va,34]
[53va,35]
[54ra,1]
[54ra,2]
[54ra,3]
[54ra,4]
[54ra,5]
[54ra,6]
[54ra,7]
[54ra,8]
[54ra,9]
[54ra,10]
[54ra,11]
[54ra,12]
[54ra,13]
[54ra,14]
[54ra,15]
[54ra,16]
[54ra,17]
[54ra,18]
[54ra,19]
[54ra,20]
[54ra,21]
[54ra,22]
[54ra,23]
[54ra,24]
[54ra,25]
[54ra,26]
[54va,1]
[54va,2]
[54va,3]
[54va,4]
[54va,5]
[54va,6]
[54va,7]
[54va,8]
[54va,9]
[54va,10]
[54va,11]
[54va,12]
[54va,13]
[54va,14]
[54va,15]
[54va,16]
[54va,17]
[54va,18]
[54va,19]
[54va,20]
[54va,21]
[54va,22]
[54va,23]
[54va,24]
[54va,25]
[54va,26]
[54va,27]
[54va,28]
[54va,29]
[54va,30]
[54va,31]
[54va,32]
[54va,33]
[54va,34]
[55ra,1]
[55ra,2]
[55ra,3]
[55ra,4]
[55ra,5]
[55ra,6]
[55ra,7]
[55ra,8]
[55ra,9]
[55ra,10]
[55ra,11]
[55ra,12]
[55ra,13]
[55ra,14]
[55ra,15]
[55ra,16]
[55ra,17]
[55ra,18]
[55ra,19]
[55ra,20]
[55ra,21]
[55ra,22]
[55ra,23]
[55ra,24]
[55ra,25]
[55ra,26]
[55ra,27]
[55ra,28]
[55ra,29]
[55ra,30]
[55ra,31]
[55ra,32]
[55ra,33]
[55va,1]
[55va,2]
[55va,3]
[55va,4]
[55va,5]
[55va,6]
[55va,7]
[55va,8]
[55va,9]
[55va,10]
[55va,11]
[55va,12]
[55va,13]
[55va,14]
[55va,15]
[55va,16]
[55va,17]
[55va,18]
[55va,19]
[55va,20]
[55va,21]
[55va,22]
[55va,23]
[55va,24]
[55va,25]
[55va,26]
[55va,27]
[55va,28]
[55va,29]
[55va,30]
[55va,31]
[55va,32]
[55va,33]
[56ra,1]
[56ra,2]
[56ra,3]
[56ra,4]
[56ra,5]
[56ra,6]
[56ra,7]
[56ra,8]
[56ra,9]
[56ra,10]
[56ra,11]
[56ra,12]
[56ra,13]
[56ra,14]
[56ra,15]
[56ra,16]
[56ra,17]
[56ra,18]
[56ra,19]
[56ra,20]
[56ra,21]
[56ra,22]
[56ra,23]
[56ra,24]
[56ra,25]
[56ra,26]
[56ra,27]
[56ra,28]
[56ra,29]
[56ra,30]
[56ra,31]
[56ra,32]
[56ra,33]
[56va,1]
[56va,2]
[56va,3]
[56va,4]
[56va,5]
[56va,6]
[56va,7]
[56va,8]
[56va,9]
[56va,10]
[56va,11]
[56va,12]
[56va,13]
[56va,14]
[56va,15]
[56va,16]
[56va,17]
[56va,18]
[56va,19]
[56va,20]
[56va,21]
[56va,22]
[56va,23]
[56va,24]
[56va,25]
CÚSSER MÍH. MÍT
cúſſe ſîneſ múndeſ.
Dícco giehîez ér mír ſîne
cúonft per prophetaſ.
nu cúme ér ſélbo. unte
cúſſe míh mit déro ſûoze
ſîneſ euangelii.
Uuanta bézzer ſint dîne
ſpúnne démo uuîne. ſîe
ſtínchente mit den bézzeſten
ſálbon. Díu ſûoze dînero
gr(ati)ę iſt bézzera. dánne díu
ſcárfe déro legiſ. álſ iz quît.
Lex (per) moýſen data eſt. gr(ati)a
(et) ueritaſ (per) (iheſu)m (chriſtu)m facta e(ſt).
Díu ſélba gnâda iſt gemíſket
mít uariiſ doniſ ſ(piritu)ſ ſ(anct)i. mít
den du máchoſt ex peccatorib(uſ)
iuſtoſ. ex da(m)nandiſ remunerandoſ.
Dîn námo. iſt ûz gegózzenaz
óle.
Dîn námo iſt uuîteno gebrêitet.
uuánte uóne dir
(chriſt)o. hêizzen uuír (chr)iſtiani.
Vóne díu mínnont díh
dîe iúnk fróuuon. daz
ſint dîe ſêla. dîe der geiúnget
ſint in dero tôife.
unte geuuâtet mit ueſte
innocentię.
Zûich míh nâh dír. ſo lôfon
uuir in démo ſtánke dînero
ſálbon. Íh bekénnon
mîn únkraft. uóne dánnan
hílf mir mit dînen gnâdon.
ſo ſcúnt ih ándera ze dînemo
vuéga.
Der kúning. lêitota míh
in ſîne gegádeme. Íh uuêiz
nú in fide (et) ſpe dîe gnâda.
dîe er nóh gíbet in re.
Vuír ſprúngezen. unte fréuuen
únſih an dír. nálſ
an únſ ſélbon: uuír gehúhtige
dînero ſpúnne. uber uuîn.
Uuír ne uuóllen nîeth uergézzan
daz díu gnâda dîneſ euangelii
ſûozer eſt. dánne díu auſteritaſ
déro êuuo. Lex dîu quît.
Siq(ui)ſ hoc (uel) illud fecerit. morte
moriat(ur). Dú quídeſ ábo in dînemo
ęuang(eli)o. Non ueni uocare
iuſtoſ. ſed peccatoreſ.
Dîe réhton. mínnont díh.
Díh nemínnot nîeman. ér
ne ſî réht: unte nîeman
iſt reht. ér ne mínne
díh.
Íh bín ſálo. ſámo dîe héreberga
cedar: unte bín ábo
uuâthlîch. ſámo díu gezélt
ſalomoniſ. Cedar qui interp(re)tatur
tenebrę. er uuáſ
iſmaheliſ ſún. uóne demo
iſmahelitę cúman ſínt.
dìe der hûſer nehábent.
ſunter ókkeret uílz hûſ.
unte ándera únuuatlîche
hereberga. Mít cedâr ſint
filii tenebrarum bezêichenet.
uon dén íh mih chlágon. Ábe
dóh ſuîeſe íh mit (per)ſecutionib(uſ)
(et) erumniſ uon ín gequélit ſî.
íh habo dóh uuâtlìche in uirtutib(uſ).
unte bidíu uuírdig bín
uiſitatione (et) inhabitatione
ueri pacifici. ideſt (chriſt)i. Tabernacula
dìe uuérdent ex
pellib(uſ) mortuoru(m) animaliu(m).
alſo máchon íh tab(er)naculu(m)
d(e)o. an dén qui carne(m) ſuam
mortificant cu(m) uitiiſ (et) concupiſcentiiſ.
Netûont deſ nîeth uuâra. dáz
íh ſo ſálo ſî. iz tûot mir
míchel nôt. uuanta díu
hêizza ſúnna. hât mir mîne
ſcône benóman. Neſèhent
daz nîeth ána. uuélecheſ
lêideſ íh lébe . ſéhent daz
ána. daz íh dar úmbe míh
nîene gelôibon mînero uirtuoſe
c(on)ſtantię. mit déro íh behálton
mîne interiore(m)
pulchritudinem.
Nu uernémet uuánne ſíh daz
lêit búrete. Mìner mùoter
kínt. uùhton uuíder mír.
Íh bín primitiua eccl(eſi)a. mîn
mùoter iſt ſýnagoga. Íro kínt
iudęi. uúhton ſo érneſtháfto
uuíder dén criſtânen: daz
ſîe ſetríbon ûzze íro lante. ſic(ut)
ſcriptu(m) e(ſt). Excitauer(un)t iudęi
(per)ſecutione(m) in paulu(m) (et) barnaban.
(et) eiecer(un)t eoſ de finib(uſ) ſuis.
Sîe ſázton míh ze hûotâre
in den uuîngarton. mînen
êigenen uuîngárton nemóht
íh behûotan. Ap(oſtol)i únte
doctoreſ. ſázton míh ze mêiſtrinno
ándero ęcc(leſi)aru(m). uuánt
íh primitiua eccleſia bín.
Nu ſínt ándere ęcc(leſi)ę uóne
mir diſſeminatę (per) totum
mundu(m). ábe dîe êreſten ęcc(leſi)am
dîu ze ier(uſale)m gepflánzot uuárt.
dîe nemóht íh da behában.
(pro)pter (per)ſecutione(m) iudęorum.
Ságe mir uuíne mîn. uua dú
dìne ſcâf uuêidenêſ. uua dú
rùouueſ ùmbe mítten dág.
Umbe uuáz bíten ih déſ?
Daz ìh nîet ìrre nebegínne
gèn. únter den còrteron dînero
geſellon. Kúnde mir ó ſponſe.
den íh mit állen chréften
minno . uuer dîe uerę fidei
doctoreſ ſìn. dìe dìne ſcâf
uuìſen ad paſcua uitę. unte
dìe ſólich ſìn. daz dú in íro
hèrzen dir hèrebˢga mácheſt.
unte ſìe beſkírmeſ ab omni
feruore te(m)ptationiſ. Deſ bìten
ìh ze díu. daz íh nìeuvànne ne
cume in c(on)uenticula hereticorum.
dìe ſìh ánazúcchent. daz ſìe
dìna geſéllen ſîn. unte ſínt ábo
dìna uîende. Heretici ſìnt mír
deſ delêider. daz ſîe iéhent
zedìr geſélliſcéfte. unte dáz
ſìe dìne defenſoreſ ſîn. In déro
conuenticula neuuíl íh nîeth cúman.
daz íh da nîeth beſuuìchan
uuérde mít peruerſa doctrina.
uuánta ſîe dîne ſcâf neuuèidenent.
ſúnter íro îegelîch. hábet
ſînen córtare. q(ui)a in multaſ ſectaſ
diuiduntur.
Óbe dú dîn ſélbeſ nîenebechénneſ
uuîbo ſcôneſta. gánc ûz.
unte uár nâh démo ſpòre
déro córtare. unte uuêidene
dîne zíkkin bì den héribergon
dèro hírto. Óbe dú dîne
g(lori)am unte dîne uuâtlîche
nîeneuuólleſt háben intra
conſcientia(m). alſ íz quît. om(n)iſ
g(lori)a ei(uſ) filię regu(m) abintuſ: ſo
nemáht ôuh mîn trûtin ſîn.
ſo ſkêide óffeno uóne mír. unte
gehábe díh ad hereticoſ. dîe der
nîeth nehûotet mînero ſcâffo.
ſúnter ir áller îegelîh hábet
ſînen córter. q(ui)a in multaſ
ſectaſ diuidunt(ur). So dú uon
ín gelérneſt. ſóneuuérdent
dîne auditoreſ. oueſ. dîe iuſtoſ
bezêichenent: ſúnter hedi dîe
peccatoreſ bezêichenent.
Íh hábo díh frûintin mîn
ge ébenmâzzot mînemo
rêithgeſínde. an dén rêithuuágenon
pharaoniſ. Álſ íh
plebe(m) iſrahelitica(m) cui(uſ) auriga
(et) defenſor eram. lôſta uóne
ęgýptiaca ſeruitute. unte ſîe
(per) mare rubru(m) dâ pharao unte
ál ſîn hére ínne irtránk uuîſta
in terra(m) re(pro)miſſioniſ: ſámo
lôſen ih dích (per) baptiſmu(m) a diabolica
ſeruitute. unte uóllebríngon
díh in terra(m) uiuentiv(m).
Dîne hûffelon. ſint ſámo turtultûbon.
Du ſcámeſ díh.
daz dú îeth ſcántlîcheſ tûoſt.
unte daz mír míſſe lîche.
bi díu uerſtên íh. daz du
nîene uuílt uagari (per) gregeſ
ſodalium.
Dîn hálſ. iſt ſámo ſmîdezîereda.
Dér hálſ der tréget daz ézzen
in den bûch. unte tréget ábo
dîe ſtímma ûz. Sámo tûont
doctoreſ tui óſponſa. Sîe
ámbehtent démo lûite cibu(m)
uitę. unte óffenent ímo dîe
tôigene déro geſc͛rífte. Dîe
ſélben doctoreſ ſint ſmîdezîereda.
déro chríſtenhêite:
uuante ſîe gezîerot ſínt.
mit auro ſapientię. unte mít
gemmiſ uirtutum.
Nú uerním o ſponſa. uuélihe
hálſzîereda íh unte mîne
doctoreſ dír uuóllen máchan.
Uuâhe góld kétenon in lántfrîde
uuîſ gebrôihta máchen uuír
dír. in uvv́rme uuîſ gebláh=mâlot
mít ſílbere.
Íh gíbo dír ſúlihe doctoreſ.
dîe der hábent ſenſu(m) ſapientię.
qui auro co(m)parat(ur). unte dîe
den ſélben uuiſtûom mît
ſcônemo geſbrâche kúnnon
uúre bríngon. quod per argentum
figuratur.
Do der kúning geſáz ûffe
ſînemo ſtûole. do begónde
mîn ſálbuvúrz mêr unte
mêr zeſtínkene.
Uuanta ſích gót uon hímele
héra zeérdon gebrôhta dúrh
mînen uuíllon. déſ deflîzlîchor
uuílloíh ímo dánkan
mit odore ſp(iritu)aliu(m) uirtutum.
Narduſ iſt aromatica arbor.
déro ſláhto uuáſ díu
ſálba. da mít maria magdalena
ſálbôta pedeſ (iheſ)u
recu(m)bentiſ in domo ſýmoniſ
le(pro)ſi.
Mîn uuíne iſt mír alſo eîn
gebúntelin mýrron. in zuíſchon
mînen brúſten uuónet ér.
Íh bín ímo îemer déſ de
hólder. daz er dîe bíttere
deſ tôdeſ dúrh míh uuólta
lîdan. In mînemo hérzen
daz in zuíſchen den brúſten
líget. uuíl íh îemer gehúchcan.
der ſînero míchelen
gnâdon.
Mîn uuíne iſt mir uuórdan
édele uuîntrûbo uóne cýpro.
in den uuîngarton
engaddí.
In cýpro. da ſint é dele
rébon. da der ána uuáſſent
dîe mêiſton trûbon. Engaddí
iſt áber êin ſtát. da der
uuáſſent arbuſculę balſamu(m)
deſudanteſ. unte
uuírt geántfriſtet. fonſ
hedi. Nú quît ęcc(leſi)a.
Min ſponſuſ. der dîe bíttere
deſ tôdeſ dúrh míh
lêid. der hábet mih gefréuuet
mit uino reſurrectioniſ
ſuę. unte ſíu
ſtínket alſo ſûozo (per) totu(m)
mundu(m) quaſi odor balſami.
unte iſt ôuh peccatoribuſ
qui (per) hedoſ ſignificantur
hêilbrunno uuórdan. uuanta
ſîe in déro tôife íro ſúnton
gerêinet uuérdent.
Síno . ſcône bíſt tu frûintin
mîn. ſíno . ſcône bíſt du.
dîn ôugon. ſint tûbonôugon.
Scône biſt tú an gûoten
uuérchon. ſcône biſt tú
an rêinen gedánkon. Dîn
êinuáltige ſkînet in állen
dînen uuérchon. uuanta
dú fêicheneſ unte glîhniſſeſ
nîetne rûocheſt.
Síno . ſcône biſt tu uuíne
mîn. unt êrlich.
Du quîſt. dáz íh ſcône ſî.
ábo al mîn ſcône. díu
iſt mír uóne dír cúman.
Du biſt ſúnterlîcho
ſcône (prę) filiiſ hominum.
bêdíu (et) per diuinitate(m).
(et) per uirgineam natiuitatem.
V́nſer bétte iſt uuóla geblûomet.
So íh de chêina uuîla gerûouuet
bín a perſecutione.
ſo uuíl íh deſ de
mêr bíderbe ſcêinan
durh dînen uuíllon. in
contemplatione. uigiliiſ.
ieiuniiſ. elemoſiniſ. (et)
cęteriſ boniſ operibuſ.
Díu geſpérre únſer hûiſero.
ſint cêdrin. díu getáuele.
ſint cýpreſſîn.
So íh pacem hábon. ſo
ſkînent in únſeren conuenticuliſ
bêdíu doctoreſ.
dîe der ándere geuéſtenont
mít íro doctrina.
unte uuîteno ſtínkent
mit démo ſtánke bonę
opinioniſ: unte auditoreſ.
dìe der mít ſimplicitate.
unte mít mánig=ſláhtigen
uirtutibuſ dîn
hûſ zîerent.
Íh bin uéltblûoma. unte
lília dero télero;
Alſo daz uélt únge áran
bírit dîe blûomon: ſámo
bín ìh ſine uirili ſemine
gebóran uon déro mágede.
unte bín ôuh habitator
humilium mentium. quę
(per) conualleſ figurantur.
Álſo dìu lilia iſt únter
den dórnon. ſámo biſt du
frìuntin mîn unter ánderen
tóhteron.
Dîe dórna ne múgen dîe
lilion bedûhan. ſîu nevuáhſe
unte blûoie unter ín: îetemer
múgin dih geírren de=vuéder
pagani. óder mali chriſtiani.
dúne blûoieſt álliz ána
in uirtutib(uſ).
Mîn uuíne íſt unter ánderen
lûiten. ſámo áffaltera unter
ándremo uváltholza.
Álſo díu áffaltera ſcôner iſt
danne ander uuàltholz.
uuánte ſíu dîe ſcònon unte
dîe ſûozen èpfele bìret:
ſàmo hábet mîn ſponſuſ
ſúnterlîche ſcône (prę) ceter(iſ)
electiſ. uuanta ér iſt góteſ
ſún (per) natura(m). ſpecioſuſ forma
(prę) filiiſ hominu(m): andere electi.
ſint filii (dei). unte ſìne brûodera.
(per) adoptioniſ g(ratia)m.
Íh ſaz unter ſînemo ſcáte.
deſ íh îe gérota. unte ſîneſ
óbezeſ nîetet míh. Wanta
íh ſînen ſkírm îe hábeta
in (per)ſecutionib(uſ). unte in
feruore te(m)ptationiſ: uóne
dànnan díngen íh. daz
er míh ôuh uolle brínge
ad contemplationem
ſuae diuinitatiſ.
DER cúning lêitota míh in
ſînen vuînkéllare. unte vvîſta
míh. uvîe íh mínnan ſúle.
In ſînemo euang(eli)o daz der uíle
uuóla gelûiteret iſt uóne
legalib(uſ) fecib(uſ). hât ér míh
gevuîſet. daz íh ín ſélben
mínne. ex toto corde. ex tota
anima. ex om(n)i (men)te. ex om(n)ib(uſ)
uirib(uſ): unte mînen (pro)ximv(m)
mínne. ſámo míh ſélben.
V́NTIR léget míh mit blûomon.
umbe léget míh mit éipfelon.
uuanta íh mîneſ vuíneſ mínnon
ſîechon. Floreſ bezêichenent
initia uirtutu(m): Mala. (per)fectione(m)
bonoru(m) operu(m). Et (eſt) ſenſuſ.
Ir hêiligen ſêla. ír dir dúrh=tan
bírt in gòteſ minna. ſtûret
míh mít íuvueren gûoten
bíliden. uuîe ir dîe bíder=bechêit
ána uînget. unte vuîe
ír dâr ánagehártôtet. uuanta
míh der vuérlte bedrûzet. unte
míh ókkeret mîneſ ſponſi mínnon gelúſtet.
So íh in ſúlehemo bétte gelígon
mit mîne uvíne. ſo íſt ſîn
uvínſtra unter mînemo hôibete.
unte ſîn zéſevua úmbe grîphet
míh. So er deſ ínnena
uuírdit. daz míh der vuérlte
bedrûzet. unte míh ókkeret
ſîner mínnon lúſtet. ſo gíbet
er mír in (prę)ſenti pign(uſ) (ſpirituſ)
(ſancti). unte intellectu(m) (ſanctarum) ſcripturaru(m).
unte ándera ſîne
dona quę (per) leua(m) figurant(ur).
mit dén íh ratione(m) (men)tiſ meę
kunne geríhtan ad ſuſpiranda
ę(ter)na. alſo daz hôibet ríhtet
cętera me(m)bra: unte gíbet
mir ábo in futuro (prę)mia ę(ter)nę
beatitudiniſ. quę (per) dextram
ſignificantur.
Íh beſuuéron íuvuih iúnk=fróuvon.
bî den réion. unte
den hírzen. daz ír mîne
uvínion nevuécchet. noh
ne múnteret: unze ſíu
ſelba uuólle. Íh beſuéron
íuvuih gûoten ſêla. ír da
tréffet ad ſu(per)na(m) ier(uſalem).
bî déro rêine. unte bî den
túgeden. dîe ír an íu ſélben
hábet. quę (per) munda (et) ſerpentib(uſ)
inimica animalia
figurant(ur): ſuvâſir dechêina
íuvuera gelîchon uindet.
díu der uuerlte dúrh mînen
uuíllon
inſlâffan ſî. unte ókkeret vuólle
uacare (con)templationi. orationi.
lectioni. uigiliiſ. ieiuniiſ: daz
ír dîe déſ ne írret. mit dechêi=nemo
uuérlîchen ſtrepitu. únzen
ſíu ſelba (poſt) conte(m)platione(m) vuolle
(pro)cedere ad agenda te(m)poralia.
Diz íſt díu ſtimma mîneſ vuíneſ.
Er íſt mir ſo hóld. daz er nîeth
dólan ne uuíl. daz míh îeman
ſîner mínnon írre. mit dechêi=nemo
uuérlîchen ſtrepitu.
Síno . der mîn uuíne uérit ál
in ſprúngen an den bérgon.
unte er úber ſpringet dîe
búhela. Ándere hêiligon ne
múgon ímo gelîch ſîn. ne vuéder
in diuinitate. noh in humanitate.
alſ iz quît. Erit monſ do(muſ)
(domini) in uertice montiu(m). (et)
eleuabit(ur) ſu(per) colleſ. Sîne ſprúnge
tet ér dúrh mînen uuillon.
uuanta dúrh míh quá̄ ér uóne
hímele in uirginiſ uteru(m). uóne
déro mágede uuambon in dîe
crippon. uóne der crippon ze
déro tôife. uóne déro tôife ze démo
crûce. uone démo crûce ze démo
grábe. uon démo grábe ze hímele.
Mîn uuíne iſt gelîch déro réion.
unte démo híntcalbe. Sûo hébig
ér ſî. bêide (per) diuinitate(m).
ioh (per) uirginea(m) natiuitate(m): ér
quám unſ îe doh cu(m) humilitate.
uuanta er gebóran uuérdan
uuolta uon ármen uórderon. unt
ér ſélbo ôuh únſih humilitate(m)
lêrta mit ſînemo bílide. alſ ér
quît. Diſcite a me. (quia) mitiſ ſu(m).
(et) humiliſ corde. Uone dánnan
iſt er gelîch den uuênegon dîeron.
nîeth den míchelon. Daz
dîu dîerer gerno in déro hôhe
ſint. daz bezêichenet dîe hôhon
unte dîe incom(pre)henſibile(m)
maieſtate(m) (chriſti).
Síno . uua ér ſelbo ſtêt hínter
únſer uuénte. unte ſíhet ûz
den uénſtron. unte uuártet
ûz uón den línebergon. Dóh ér
ſî circu(m)dat(uſ) fragilitate (noſtrę)
carniſ. ér ſchêinet îe dóh ſîne
(dei)tate(m) (per) miracula. Vnte ſuîe
hôh er ſî in diuinitate. er
nêiget ſíh nâh únſ (per) hu(man)itat(iſ)
co(m)paſſione(m). daz ſint dîe cancelli
miſerationiſ. Síheſ dûo.
uuîe dér da óbe ſtêt ze den
línebergon. ſo er ſbréhhan vuíl
ze dén dîe da nídana ſint.
ſíh nâh in nêiget? Alſo téta
unſer tróhtin. (Per) uiſcera (miſericordię)
ſuę uiſitauit noſ orienſ ex
alto.
Unte mîn uuíne ſbríhhet
ſúſ ze mír. Stánt ûf frûintin
mîn îligo. mîn tuba. mîn ſcôna.
unte kúm.
Frûintin mîn (per) fide(m) (et) dilectione(m).
mîn tûba (per) innocentia(m).
mîn ſcôna (per) uirtutu(m) decore(m):
ſtánt ûf uóne démo ſûozen ſlâffe
conte(m)plationiſ. orationiſ. lectioniſ:
île dîn. unte kúm vúre
ad utilitate(m) proximo(rum). (per) (prę)dicationiſ
officiu(m). unte (per) exe(m)pla
bono(rum) operu(m). Uórdeſ beſuôr
ér filiaſ ier(uſalem). daz ſîe ſîne
vuínion íro ſlâffeſ nîe neírten.
mit dehêinemo úngeſtûome:
nu hêizzet ér ſîe ſelbo ûfſten.
Díu zuêi. ne ſint nîet (con)traria:
(quia) te(m)puſ om(n)i rei ſub cęlo.
Súmſtunt íſt te(m)(puſ) actioniſ. SūſtuN‍T
te(m)(puſ) (con)templation(iſ): alſo der
ſponſ(uſ) ſelbo ſkêinta in ſînen
tâten. die (prę)dicanſ (et) docenſ in
te(m)plo. nocte fugienſ in montem
ſoluſ orare.
Der uuínter iſt hína. der
régan iſt uv́re. dîe blûomon
ſchînent in álle démo lante.
deſ rébeſníteſ zît iſt hîer.
Íz ne uéret nú ſo nîet. ſo iz ê téta.
Ê. uuáſ ókkeret notuſ in iudęa
(deuſ). unte uuáſ cultura dęmonv(m).
(per) totu(m) mundu(m). Nu íſt dív ſcárfe
unte daz úngeuvítere déro
infidelitatiſ uv́re: uvánte ſol
iuſticię nú ſkînet. ſo íſt kúman
dîu hêitere deſ hêiligen ge=lôuben
úber álle dîe vuérlt.
In démo ſcônen uuétere ſo
ſint nú geuuáſſen floreſ uirtutu(m).
caſtitaſ. (con)tinentia. largitaſ
elemoſinaru(m). Nú iſt ôuh
díu zît. daz dîe (prę)dicatoreſ
mít falcaſtro exhortationiſ
ſcúlon amputare ſu(per)flua
uitioru(m) de cordib(uſ) auditorum.
ut fructu(m) pluſ afferaN‍T.
TV́RTELTV̂BEN ſtímma. iſt
uernóman in únſermo lánte.
In omne(m) terra(m) iſt kùman
(prę)dicatio (apoſtolorum). dîe íro auditoreſ
lêrent caſtitate(m) (et)
innocentia(m). unte nidificare
in excelſiſ. id(eſt) (con)uerſatione(m)
habere in cęleſtib(uſ). únte ôuh gemitum habere in pre\ſenti. álſ iz quît.
Miſeri eſtote. (et) lugete. (et)
luctuſ (ueſter) uertat(ur) in gaudiv(m).
DER VÎGBOUM hât uúrebrâht
ſîne bítteruîgon. Do dîe (apoſtoli)
begóndon gr(atia)m euangelii (prę)dicare.
dô uuâron ſúmelîche (pro)cereſ
ſýnagogę. dîe der bêide uuolton.
ióh in (chriſtu)m credere. ióh lege(m)
carnali(ter) obſeruare. circu(m)ciſione(m).
ſabbatu(m) (et) cętera legalia
inſtituta. Daz nemóhta nîet
uólle kúman: uuante alſo dîe
bítteruîgon uóre kúndent.
daz dîe rîefon unte dîe ſûozon
nâh ſúlen kúmen: alſo ſínt
díu legalia pręcepta. um=bra
ueritatiſ (et) gr(atiae).
Dìe uuîngarton blûoient.
unte dîu blûod máhchet
ſûozen ſtánk. Dó déro (apoſtolorum)
(prę)dicatio geſtárkota. unte
déro ſententia uuárt re(pro)bata.
dîe carnali(ter) lege(m) uuólton
obſeruare: ſíder ſkínon in ęcc(leſi)a
mániger ſláhta túgede. ſamo
uuînblûod. unte uón den
túgeden quám gûot lûimunt.
alſ iz quît. Magnificabat
eoſ popul(vſ).
STANT ûf mîn frûintin. mîn
gemáhela. unte kúm. mîn
tûba. dú der níſteſt in ſtêinlócheron.
unte in den hégge=hóleron.
Mîn frûintin (per)
fide(m) (et) dilectione(m): mîn gemáhela
quam deſponſaui mihi
dote ſanguiniſ mei: mîn tûba
(per) innocentia(m) (et) caſtitate(m):
ſtant ûf uóne démo ſûozen
ſlâffe déro (con)templationiſ.
unte kúm uúre ad utilitate(m)
(pro)ximo(rum) (per) officiu(m) (prę)dicationiſ.
unte in dînero (prę)dicatione
gehúge áller díkkoſt mîn. íh
dîn ſtêin unte uéſte bín:
gehúge ôuh mînero uvúnton.
dîe íh an démo crûce dúrh
díh lêit. quę (per) foramina petrę
intellegunt(ur): unte gehúge.
daz íh dîe ang(eli)ca (prę)ſidia hábon
geſcáffet ad tutela(m) tui. Díu
tûba. díu da níſtet in dén
ſtèinlócheron. unte ín den
héggehóleron. dîu mág genéſan
uóre démo hábeche. unte
íro iúngede irzîehan. ſámo máht
dú. òbe dú dîn gedínge ánne
mìh ſezzeſt. genéſan mít dén
ang(el)iciſ (prę)ſidiiſ a raptu malignoru(m)
ſ(pir)ituu(m). unte máht
ôuh fętuſ (pro)creare bono(rum)
operum.
ÔIGE MIR dîn ántlúzze.
Dîn ſtímma ſchélle in mînen
ôron. uuánta dîn ſtimma íſt
ſûoze. unte dîn ántluzze ſcône.
Dú vuóltoſt gérno álliz ána
in lecto (con)templationiſ rûouvan.
daz nemág nîet uuérdan.
Poſt (con)templatione(m). ſcált dú
ôuh uúre gên ad f(ratrum) utilitate(m).
(et) ad publica(m) aͨtione(m). unte
ſcált állero dînero uuórto
unte állero dînero uuércho
intentione(m) ánne míh chêren.
daz dú nîet ándereſ der míte
ne mêineſ. neuuâre mîna
mínna. ſo lîchent mir élliv
dîne uuórt. unte élliu dîne
uuérch.
UÂHENT únſ dîe lúzzelon
uóhon. dîe de uuîngarton
hárto geárgerent. óbe ſîe
mêr uuérdent. únſer
uuîngârto íſt in blûode.
Ír doctoreſ ęcc(leſi)ę. tûot uvára.
uvâ ſíh dîe hereſeſ állêreſ
búren. unte ſâ áne démo ánegénge
ze uuérfet ſîe. uuante
geſtárchent dîe heretici in íro
(per)uerſiſ dogmatib(uſ). ſo ſínt ſîe
únſemfte ze úber uuíntene.
MIN VUÍNE íſt mir hóld. unt íh
ímo. unte ér uuêͥdenot unter
lílion. únze der tàg cúme. únte
dîe náht ſcáta híne uuîchen.
Uuánt íh mîneſ ſponſi gnâda
uerſtên in ſînero uocatione.
admonitione (et) (pro)miſſione: nu
uuíl íh ímo der gnâdon enqué=dan
mit uuílligêro gehôrſame.
uuant íh uuóla uuêiz. uuáz ímo
lîeb iſt; Íh hábo deſ uuóla uerſtántan.
al dîe uuîla ſo díſiu
uuérlîche uínſtre uuéret. dáz
ín áller nîeteſta íſt an ſînen
hêiligon déro candidę uirginitatiſ.
unte odoriferę uirtutiſ.
An dén ér dîe uindet. únter
dén iſt ſîn uuéſan. den ſchêinet
ér ôuh ſích ſelbon facie ad facie(m).
ſuánne ueru(m) mane cúmet. nâh
dírro uúerlt uínſtre.
C%HÊRE uuídere ze mír uuíne
min. uuíſ gelîh déro rêion.
unte démo híntcalbe. in den
gebírgon bethel. O SPONSE.
du míh hêizzeſt ûfſtên de lecto
conte(m)plationiſ. unte dúrh
dînen uuíllon (pro)cedere ad
publicu(m) actioniſ: dîe gnâda
dîe du mír hábeſ gehêizzan
in futura uita. dîe ſchêine mir
ôuh in (prę)ſenti. unte ſuîe du
ze hìmile ſîſ geſtígan (per) humanitate(m).
hábe îe dóh gégen míh
dèn ſíto déro rêion. unte deſ
híntcalbeſ. dîe der gérno ſcáto
in der hízzo ſûochent. unte
zebérge gerno ſtîgent. unte
dîe man îe dóh éteſuvánne
unte éteſuuánne ſíhet. (Per) interualla
te(m)poru(m) ſo ſchêine mít
éteſlîchemo bôichene dînero
chréfte. daz du mîn nîe neuergézzan
nehábeſt. unte dú mîn
rûocheſt. Vnte ſchêine dáz in
montib(uſ) bethel. íh mêino an
dén. dîe der íro hérza dáre
zûo gerno gerêinent. daz ſîe
múgen uuérdan do(muſ) d(ei).
DÉS NÁHTES an mînemo bétte
uórderôta íh mînen uuíne.
íh uórderôta ín. unte neuánt
ſîn nîet. Nu uvíl ih ûfſtên.
unte uuil ín ſûoͨhan áfter
déro burg. in gázzon. unte
in ſtrâzzon. Îe noh. nehábon
íh ſîn nîet uv́ndan. An démo
uuège da íh ín ſûohta. uv́ndon
míh dîe búrg uváhtela: den
ſbráh íh ſúſ zûo. Sâhet ír
ìergen mînen uuìne? Êin
lùzzel dàr nàh. do ìh ſîe álle
dûrhcſtrèich. uuaz íro áller
ìegelîch mir uóne ìmo kónde
geſàgan: do uánd íh mînen
uuíne. Íh nám ìn ze mír. unte
ne lâzzen ín ôuh uóne mir.
è íh ìn uuídere bringon ín
mìner mùoter hûſ. unte ín
íro gegàdeme. Nóh tánne.
do ìh uuàſ in tenebriſ incredulitatiſ.
unte ìh conſentieba(m)
carnalib(uſ) deſideriiſ: do uuólta
íh ìe dóh mînen ſponſu(m) bekènnan.
(per) doctrina(m) philoſophoru(m).
platoniſ. ariſtoteliſ. ſocratiſ.
pýtagorę. unte ándero uuèrlt=uuîſon .
dîe der creatore(m) per
creatura(m) uuóltan bekénnan.
Mit íro geuuîſe nemóht ih
ín uìndan. (quia) ſtulta(m) fecit (deuſ)
ſapientia(m) mundi hu(iuſ). Nu ìh
àbo ze ſînemo gelôuben bín
kúman. nú ne uuíl íh nîet
mêr (con)ſentire carnalib(uſ) deſideriiſ.
unte uuíl ín ſûochan in
dìrro uuérltburge. óbe íh dechêin
ſîn ſpór múge uíndan.
nìet ze êinero nôte an dén.
dîe da gênt anguſta(m) uia(m) quę
ducit ad uita(m). nóbe ióh an dén.
dîe da nóh gênt lataſ uiaſ
hu(iuſ) ſ(ęcul)i. Îe nóh. nemóhta íh
ín ſo uíndan. Nu uuíl íh ábo
frâgan (pro)phetaſ (et) a(poſtol)oſ qui
cuſtodiunt ciuitate(m) (dei). uuáz
ſîe mír uóne ímo kúnnen
geſágan. Sa dár nâh. do íh
íro geſcríft dúrch ſûohta.
do uánd ih mînen uuíne.
Íh uánd in íro bûochon.
daz ér iſt ueruſ (deuſ) ante
ſ(ęcul)a. unt ér ábo durch mîne
mínna uuárt ueruſ homo
in fine ſ(ęcul)oru(m). Nu íh ín
uv́ndan hábon. unte íh uernóman
hábon uuîe uerro
ér geſkêidan íſt uon ánderen
hêiligon . uuanta ſîe
ſint puri homineſ. ér íſt
ábo ueruſ (deuſ). unte ueruſ
homo: nu uuíl íh ín ze mír
néman. uuíl ín amplecti
om(n)i deuotione. unte uuánt
ér arbêit dúrch mînen
uuillon lêit. uincula. ſputa.
colaphoſ. flagella. irriſioneſ.
ſpinea(m) coronam.
morte(m) cruciſ: ſó ne uuíl
ôuh íh nechêine arbêit
dúrch ſînen uuíllon ſcûhan.
Íh uuíl ióh dén gedíngon
an ín hában. daz íh mîne
mûoter ſýnagoga(m) díu míh
êreſt ze gelôuben brâhta.
mít ſînero hélfo ábo nóh
uuídere ze ſînemo gelôuben
brínge. cum plenitudo
gentium intrauerit.
Daz ſelba uèrſ ſtet ôuh
da uóra ad tale ſignu(m).
Daz èina iſt ábo hîe ze
mérchenne. daz táz êrera
uérſ hôret ad primitiua(m)
ęcc(leſi)am. de iudęiſ collecta(m):
unte ábo díz uérſ hôret
ad ęcc(leſi)am de gentib(uſ) (con)gregatam.
unte ê deſ máneta
ſîe íro ſponſuſ ad f(ratrum) utilitate(m)
(et) ad publica(m) actione(m).
núbeſuéret ér ábo filiaſ ier(uſale)m
úmbe ſîne ſponſa(m). ſuánne ſîv
ínſlâffe. daz ſîe ſe neuuécchen.
ê ſîu ſélba uuólla: uuante doctoreſ
ęcc(leſię) ſcúlon bêdîu allizána
tûon: (poſt) conte(m)plationem
uúre gên ad (prę)dicatione(m). poſt
(prę)dicatione(m) redire ad (con)templatione(m).
VUÉR IST díſîu. dîu da ûf férit
dúrch dîe uuôſte. alſ êin
chlêiníu rôihgérta. uóne mirron.
unte uóne uuîroche. unte
uóne demo ſtúppe állerſláhto
pîmenton? Uuîe êrhâft
íſt díu ęcc(leſi)a de gentib(uſ). dív
der uóne ſpirituali ęgýto
ſámo drâto îlet ad terram
uiuentiu(m). ſámo dîu plebſ
iſrahelitica îleta uóne ęgýpto.
ad terra(m) re(pro)miſſioniſ. Plebſ
iſ(rahel)itica. uuárt mit mánigen
zêichenon geládot ad terra(m)
re(pro)miſſioniſ. ábo dîu ęcc(leſia)
de gentib(uſ). ſolo auditu uerbi
(dei) ìlet ſîu ze ímo mit dén
túgeden. dîe der gebóton
uuv́rdon in lege. mít mortificatione
carniſ quę (per) mirra(m)
exprimit(ur). mít mundicia
(pre)cum quę (per) thuſ figuratur.
mit mániger ſláhte uuóle=tâte.
dîe ſîu ſích áne nímet
ióh ſine (prę)ceptiſ. álſe der íſt
uirginitaſ. unte uoluntaria
amiſſio diuitiaru(m). quę om(n)ia
intellegunt(ur) (per) aromata uniuerſi
pulueriſ pig(men)taríi.
SÍNO . DAZ BÉTTE DES CÚNIGES
ſalomoniſ. dáz úmmegênt
déſ náhteſ ſéſzoch bíderba
gnéhta. der állero bíderbeſton
in iſ(rahel). Ir áller îegelîh hábet
ſîn ſuért in hánton. cúnnon
álla máhtigen uéhtan. unte
ír ne chêin ne lâzzet ſîn
ſuért uóne ſînemo dîehe .
dúrch dîe náhtuórhta.
Daz bétte ueri ſalomoniſ.
daz íſt ęcc(leſia). In íro rûouuet
ér. alſo der mán in ſînemo
bétte. Dáz góteſ bétte beuuárent
in dírro uuérlt=uínſtre
dîe (ſancti) doctoreſ.
unte dîe ſcúlon iruuélet
ſîn ex fortiſſimiſ iſ(rahel).
uuante dîe ſcúlon uuéſan
rectoreſ animaru(m). dîe dîe
chríſtenhêit cunnen beſchír=men.
mit ſpiritualib(uſ) armiſ.
uuíder démo dîuuele. únte
contra hereticoſ. Dîe ſcúlon
ſîn in ſexagenario numero.
uuánte den uuírdet gegéban
denariuſ remunerationis.
dîe der nú nîene bedrûzzit
ze árbêitene in ſenario operationiſ.
Der áller îegelîch
habet ſîn ſuért in hánton. ſo
ér mít gladio uerbi (dei) beuuáret
ęccleſiam. dîu der gemáhela
íſt ueri ſalomoniſ. daz ſîe dér
úbelo hûorare (id) (eſt) diabolus. nìe
ne múge corru(m)pere. Der áller
îegelich. ne ſcál ôuh ſîn ſuért
uóne ſînemo dîehe nîet lâzzan.
uuant ér ſcál áne ímo ſélbemo
bedûhan deſ lîchâmen glúſte.
quę (per) fem(ur) intellegunt(ur): ne forte
cu(m) aliiſ (prę)dicauerit. ipſe re(pro)b(us)
efficiat(ur). Unte dáz ſcúlon ſîe tûon
(propter) timoreſ nocturnoſ. uuante
princepſ haru(m) tenebraru(m) állergèrnoſt
beſuìchet (prę)latoſ ęcc(leſię).
quia eſca eiuſ electa.
DER ĆUNINGSALOMON. MÁHHÔTA
ímo ſélbemo êinan díſk. dés
hólzeſ uóne libano. Dìe ſûle
da der díſk ûffe lág. dîe uuâron
ſílberin. Ábo diu líne=berga.
dìu uuaſ gúldin: unte
dîu ſtéga uuáſ rôth. Ábo daz
míttelôde deſ díſkeſ. daz uuáſ
ſámfto. unte mínlîcho gegrâdet.
dúrch dîe iùnkfrôuuon.
daz ſîe lîhto ze demo díſke
ûf ge trétan móhten.
DER ueruſ pacificuſ. dér der
mit ſînemo tôde diſſoluit
inimiciciaſ in(ter) (deum) (et) homine(m).
dér hât uórgegáreuuet ſînen
hólden êinan díſk da ze hímele.
daz iſt dîu uuúnna déſ êuuegen
lîbeſ. qua(m) nec oculuſ uidit.
nec auriſ audiuit. nec in cor
hominiſ aſcendit. díu der
îetemer zegêt. dánne dîv cedruſ
quę in libano (eſt) iruûlet.
Der díſk der líget ûffe ſílberînen
ſûlen: uuanta dîe ſélben
uuv́nne gehêizzent díu diuina
eloquia. díu der álſo
lûter ſint. ſámo daz gebránta
ſílber. uuanta an ín nîeman
ne uíndet îeuuet únrehteſ.
îeuuet ſcántlîcheſ. îeuuet bôſlîcheſ.
Díu líneberga ze démo
díſke. díu íſt gúldîn. uuanta
alſo daz góld tûrer íſt dánne
dechêin ánder geſmîde. álſo
ìſt daz ſummu(m) bonu(m). daz man
in góteſ ántuuart cúmet. álſ
iz quît. Ego diliga(m) eu(m). (et) manifeſtabo
ei me ipſu(m). Der demûode
íſt. dér lèinet ſìh gérno
an dîe lìneberga. Suèr ôuh
dúrh góteſ uuíllon dírro uvérltárbêite
mûode íſt. uuîe mág ér
ze meron rûouuon cúman:
dánne daz er uólle cúme ad
fontem tot(iuſ) boni? Díu ſtéga
dâ man ze démo díſke ûf ſcal
gên. díu íſt rôth: uuante (apoſtoli)
unte martireſ. dîe der mit íro
ſelbeſ blûote hímilrîche árnôton.
dîe hábont dâr dîe mêiſto
êra. unte daz hêreſta geſídele.
álſ íz quît. Nimiſ (con)fortatuſ eſt
principat(uſ) eoru(m). Wáz uuírdit
áber únſer ármon. uuír da ſo
gedígan nîe nebín. daz únſich
plenitudo dieru(m) (id) (eſt) (con)ſum(m)atio
bonoru(m) operu(m). óder martýriu(m).
óder dechêin (per)fecta iuſticia
ſo múge co(m)mendare: daz uuír
uuért ſîn déſ díſke ſídeleſ?
Ôuh níſt únſ gnâda uerſáget.
uuánta da nâh ſâ geſcríban íſt.
dáz daz míttelôde deſ díſkeſ
mit mínnon geſlíhtet ſî. zedîu.
daz díu vuîb ſámfto ze démo díſke
ûf getrétan múgen. Díu uuîb ſínt
fragilioriſ ſexuſ. danne dîe mán.
Uóne dánnan ſínt mít den uuîbon
bezêichenet dîe guoton ſêla. dîe
der ín ſélbon (con)ſcię ſint íro brôde.
unte ſîe nechêin gedínge nehând
an ín ſélbon. dúrch dechêina íro
uuóletàt. neuuâre ókkeret ingóteſ
gnâdon. Dén neuuírt dázgeſídele
ze démo uuúnne díſke uerſáget.
uuante ſîe gót déſ de uérror mínnent.
ſo sìe ſích ze ín ſélbon
nìe ne uerſéhent.
GÊT ÛZ ÍR IÚNCFŔOUVON. ÍR DA
búiuuet in ſýon: tûot uuára
dèſ cúnigeſ ſalomoniſ. unte
der corònon da ín ſîn mûoter
mit hât gezîeret. in ſînemo
máhiltáge. unte in démo
táge ſîner fréiuve.
IR gûoten ſêla. ír der hîe bírt
poſitę in ſpecula fidei. unte ír
gedínge hât. daz ír cúmet in
atria cęleſtiſ ie(ruſalem): tûot íu
ſélboᷠ êinan rûm. daz íuvich
nechêin uuérlîch ſtrepit(uſ) geírre.
írnegehúget alliz ána der
miſterioru(m) íuvereſ rede(m)ptoriſ.
unte der dúrnînon corônon.
dîe ímo díu iudaica genſ ûf
ſázta. díu ſîn mûoter uuáſ
(ſecundum) carnem. Dîe dúrnînon corônon
dîe trûog ér gérno dúrh
íuueren uuíllon. dáz ívuih cęleſtiſ
(gloria) amplecteret(ur). Daz
ne uuárt álliz nîeth ſîneſ úndancheſ.
nóbe nâh ſínemo uuíllen.
uuánt iz geſcáh in ſînemo máheltáge.
do ér ímo ſélbemo
máhelta mít démo uuídemen
ſîneſ hêiligen blûoteſ dîe ęcc(leſia)m.
non habente(m) macula(m) aut ruga(m).
Íz geſcáh ôuh in démo táge
ſînero fréuve. do er ſích fré=uveta.
daz mit ſînemo tôde
díu vuérlt ir lôſet uuárt
uóne déſ dîeueleſ geuuálte.
unte uóne démo êuuegen
tôde.
Vuîe ſcône du bíſt frûintin
mìn. uuîe ſcône du bíſt. Dîn
ôigon. ſint tûbon ôigon. âne
dáz. daz án dír ínlacheneſ
uerhólan iſt. Du bíſt ſcône
an dînen uuèrchon. uuánte
dú nîeth ſcántlîcheſ ne tûoſt.
daz mînen ôugen míſſelîche.
du bíſt ôuh ſcône an dînen
uuórton. uuante dú in dîner
(prę)dicatione nîenemêineſt âne
mìn êra. unte f(rater)nam utilitate(m).
Dìn ôugon. ſínt tûbon ôugon:
uuante dîu êinuáltege an dir
ſkînet. dîe dích der (ſpirituſ) (ſanctuſ) lêret.
(qui) (per) columba(m) figurat(ur). Dîu ſcône
iſt an dír. àne dáz. daz nóh
ínlacheneſ an dír uerhólan ìſt.
daz iſt dîu ſpeſ cęleſtiu(m). (prę)mio(rum).
dìe íh dir nóh gíbon in fine (ſęculorum).
DÎN VÁHS IST SÁMO GÊIZZO
córter. dáz der gêt ûffe démo
bérge galaad: unte ſint ábo
dîne zéne. ſámo daz córter
déro geſcórnen ſcâffo. dîe
der ûf gênt uóne uuáſke. ál
mit zuìnelero zúhte. unte íro
nechêin íſt úmbârig.
In dînen conuenticuliſ ſkînent
bêide. doctoreſ. ióh auditoreſ.
Díu ménige fideliu(m) audito(rum).
ìſt gelîh démo gêiz córtare.
uuante ſîe ſíh peccatoreſ bechénnent:
Capra enim ſacrificiu(m)
(eſt) (pro) peccato. unte dóh
ſîe ſîn conſtituti in (ſęculari)
actione. díu âne ſúnta uuéſan
nemàg: ſîe ſtègerent îe dóh
gérno mìt íro gelôuben. mít
gebéte. mit elemoſina. unte
mit ánderen uuóletâten ze
démo gíth hûffen. (id) (eſt) ad me.
Alſo galaad uuaſ aceru(uſ)
teſtimonii inter iacob (et)
laban: alſo bín íh ín apud
patre(m) teſtiſ in cęlo fideliſ.
Álſo der hûffo ſích búret
an êinemo ſtêine. unte alſo
ûf uuéhſet: alſo bín íh ín
lapiſ angulariſ. ſu(per) quem
ędificandi ſunt: ánne mir
uíndent ôuh ſîe dîe uuêida
deſ êuuegen lîbeſ. Ábo dîne
doctoreſ. dîe (per) denteſ figurantur.
uuánte ſîe ciboſ ſacrę
ſcripturę exponendo
comminuunt. ut poſſint degluttiri
a (popul)iſ: dîe ſint
glîch dên geſcórenon ſcâfon.
dîe der uóne uuáſke gênt.
uuánte ſîe bêide ſint. abluti
baptiſmo. unte állen
uuérlîchen ríchdûom hína
hând geuuórfan. nah mîne=mo
râte. ut me expeditiuſ
ſequi poſſint. Unte ſîe
ſint ôuh gemelliſ fę́tibuſ.
uuánte ſîe hábent dilectionem
meam (et) (pro)ximi.
uóne dánnan neíſt íro
nechèin únbârig. quia
omnia quęcum(que) faciet
proſperabuntur.
Dìne léfſa. ſint ſámo êin rôtiv
bínta. unte dîn gekôſe. íſt
ſùozze. Dìne doctoreſ qui
(per) labia figurant(ur). dîe kúndent
démo lûite. dîe rôte mîneſ
blûoteſ. da mít íh ſîe erlòſta.
unte ſîe ſint ôuh ardent(eſ)
in fra(ter)na dilectione. álſe
cóccuſ brínnet in ſuo
colore. unte ſîe héftent
multitudinem auditoru(m)
in unitatem fidei. alſe dîu
bínta zeſámene duînget
dîe ménige déro lókko.
Íro gekôſe iſt ôuh ſûozze.
uuánte ſîe dîe ſûozza déſ
êuuegen lîbeſ démo lûite
kúndent.
Dîne hûffelon. ſínt ſámo
der brúch deſ rôten ápfeleſ.
âne dáz. daz nóh
ínlacheneſ an dír uerhólan
iſt.
Dîne doctoreſ qui per genaſ
figurantur. dîe ſint
ſcámele ad malum. unte
neſcáment ſíh ábo nîeth
mîneſ crûceſ. unte mînero
mártiro. ſunter ſîe gûol=lîchent
ſíh dàr ána. unte
ſîe kundent íro auditoribuſ.
uuélich candor luciſ
ęternę ín cúman iſt uóne
déro rôte mîneſ blûoteſ.
unte tûont daz állaz
propter utilitatem fra(ter)nę
multitudiniſ. quę (per) multitudine(m)
granoru(m) intellegit(ur).
Dîn hálſ. íſt ſáme dauîdiſ
uuîghûſ. da dîu uuére òbena
àne geuuòrht íſt. Dûſent
ſkílte hángent an déro uuére.
ùnte allerſláhto uuîg ge=uuâffene.
Dîne doctoreſ qui
(per) collu(m) figurantur. uuánte
ſìe mediatoreſ ſint inter me
(et) (populum). álſe der hálſ zeſá=mene
uôiget dáz hôibet únte
dén lîchamen: unte ſîe ôuh
démo lûite ámbehtent
ciboſ ęternę uitę. unte ín óffenent
dìe tôͥgene déro ſacrę
ſcripturę. álſe der hàlſ dáz
ézzan ín tréget. unte ábo dîe
ſtímma ùz tréget: dîe ſínt
glìh démo dauîdiſ uuìghûſe.
Dauìdiſ námo uuírt gántfríſtet
manu fortiſ. daz quît.
àrmſtrenger. Daz bin íh. qui
uici forte(m). ideſt diabolu(m). (et) ſpolia
e(iuſ) diſtribui. Daz mîn uuîghûſ.
daz ſínt dîe. dîe da uúr
ànder daz lùit álſo uérro
tréffent mít íro kúnſte. únte
mít ìro uuóletâte. ſámo daz
uuìghûſ úbertríffet ándere
gezímbere. An dèmo uuîghûſe
íſt díu uuére gemáchot. uuante
dîe doctoreſ kúnnon díu
ſacra(men)ta ſcripturaru(m). dáman
áne uíndet dìu uuáhſen geſcóz
mìnero (prę)ceptoru(m). mít dén
man dîe aduerſariaſ poteſtateſ
múge uuíder trîban uóne
mînero búrg. quę tu eſ. Án
déro uuére hángent dûſent
ſkílte. daz ſínt díu innumera
(prę)ſidia. dîe íh dír zeſkírme
unte ze uuárnungo hábe geſcáffot.
Bî den dûſent ſkílten.
hángent ôuh állerſláhte uuîggeuuâffene
bíderbero gnéhto.
daz iſt ál daz gerúſte gûoter
lêro. uᷠte gûoter uuércho.
Zuêne dîne ſpúnne . ſint
ſámo zuêi zuílene zíkken dér
réion. dîe der uuêidenent
únter den lílion. únze der
tág ûf gê. unte der náhtſcato
hína uuîche. Dîne doctoreſ.
dîe der mít lacte diuini
uerbi zîehent bêide iudaicum
(populum) ióh gentile(m): dîe
ſínt glîch den zuínelon rêchkízzon.
uuánte ſîe ſínt mînív
kínt. qui (per) capream ſignificor.
Cáprea díu iſt mundu(m)
animal. (et) acutiſſime uidet.
únte uuêidenet gèrno an déro
hôhe. Uóne dánnan bezêichenet
ſíu míh. ích dér naturaliter
munduſ ſu(m): unte
íh ſího ôuh uílo uuáſſo. (quia)
nullu(m) me latet ſecretu(m). mîn
uuêida íſt ôuh an den bérgon.
(id) (eſt) in hiſ (qui) (ter)rena deſpiciunt.
Míh bílident ôuh ſîe dîe dîne
doctoreſ. mít déro munditia
mentiſ (et) corporiſ. únte mít
acuta (pro)viſione fra(ter)nę utilitatiſ.
únte mít deſpectu (ter)reno(rum).
Sìe ſínt ôuh zuínele. uuante
ſîe hábent dilectione(m) mea(m) (et)
(pro)ximi. Sîe uuêidenent ôuh
in dírro uuèrltuínſtre únter
den lílion. daz ſínt dîe lûteron
únte dîe ſcône ſínne. déro hèiligon
geſcrífte. Daz tûont ſîe
álſo lángo. únz ín der tág ûf gêt.
daz iſt dánne. ſo íh ín uuírdo
reuelatuſ facie ad facie(m). So uuîchet
ôuh der náht ſcato hína.
quia morſ (et) dolor (et) luc(tuſ) ampliuſ
non erunt.
Ích uuíl uáran ze démo mírrebérge.
unte ze démo uuîrôuchbúhele.
Ích uuíl míh dén nâhan. qui
terrena deſpiciunt. unte
dìe der carnem ſuam cu(m)
uitiiſ (et) concupiſcentiiſ
mortificant. unte dîe der
ôuh mír ópfer bringent
deſ dîemûotigen únte deſ
rêinen gebéteſ.
Mít dállo bíſt du ſcône frûintin
mîn. unte nechêin mêila
iſt an dír. Dú ne biſt nîeth
zêiner gnôte ſcône an dén
(prę)cipuiſ me(m)briſ (id) (eſt) doctorib(uſ)
(et) uirginib(uſ): ſúnter ióh
an dén continentibuſ (et)
coniugatiſ. unte in állen
dén. dîe der nîene hábent
dechêine maculam grauioriſ
peccati. nóch ne=chêine
rugam mendoſę
duplicitatiſ.
Kúm mir uón lìbano mîn
gemáhela: kúm mir uón
libano. kúm mir. Dú uuírdiſt
gezîeret uón déro ſpít=zon
déro hôhon bergo. amaná.
unte ſanir. unte hermon.
an dén der ſint léuuon
lûoger. unte párdon hóler.
Île ze mír min gemáhela mít
dealbatione baptiſmatiſ. daz
du dích álſo ſcône behálteſ.
alſo ſcône du bíſt uuordan
in déro tòife. da dú inphîenge
remiſſione(m) omniu(m) peccato(rum).
Drîeſtunt hábon íh díh geládet.
daz du uuízziſt. daz dú
dúrhnahtig ſcált ſîn in dén
dríntúgeden. fide. ſpe. (et) karitate.
óder ióh in cogitatione.
locutione. (et) opere. Lêiſt deſ
du mír dîe trûiuva: ſíh uuélehe
gnâda íh dír ſkêinon
iôh in dírro uuérlte. Ích geſcáffo.
daz dîe kêiſere. unte dîe
cúninga. únte ándere uuérlt=uúrſton.
dîe nu ſízzent in démo
hêr ſtûole. untê ſîe uuíder dír
ſu(per)biunt mít líſte. unte mít
grímme. álſe dîe pàrdi. unte dîe
léuuon: daz ſîe adora(bunt) ueſtigia
pedu(m) tuoru(m). unte ſîe mit dînero
lêro híne uuérfent dîe maculoſa(m)
uarietate(m). unte dìe ſeculare(m) ferocitate(m):
únte ſîe ſích bechêrent
ad (chriſtianam) religione(m).
GESÊRET HÁBEST tu mir mîn
hérza. ſuéſter mîn gemáhela. geſêret
hábeſt tú mir mìn hérza.
in êinemo dîner ôigen. óder in
êinemo uáhſ ſtrénen dîneſ hálſeſ.
Mîn ſuéſter (propter) qua(m) incarna(tuſ)
ſu(m): mîn gemáhela. qua(m) deſpondi
mihi dote ſanguiniſ mei: dúrch
dînen uuíllon dóleta ih dìe uuv́nton
clauoru(m) (et) lanceę an démo crûce.
únte dáz lêid íh dúrch êinen
îegelîchen dînero doctorum.
qui per oculoſ figurantur.
quia ſubiectiſ utilia prouident:
unte dúrch êinen
îegelîchen fidelium auditorum.
qui adherent doctoribuſ.
alſe dáz uáhſ démo
hálſe: únte ſuîe uílo íro ſì. ſîe ſínt
îe dóh unu(m) in (con)feſſione nominiſ
mei.
Uuîe ſcône ſínt dìne ſpúnne.
ſuéſter mîn gemáhela.
Vuîe nìetſam mír ſint dîne
doctoreſ. dîe der ſpúnneháft
ſint mìt copia cęleſtiſ doctrinę.
unte ſîe dîe paruuloſ
ſenſu nutriunt mít déro
míliche ſimplicioriſ (prę)dicationiſ.
únze ſîe ſîe paulatim
uóllebringen ad ſolidu(m) cibu(m)
euangelicę (per)fectioniſ.
Bézzer ſínt dîne ſpúnne. dánne
der uuîn: unte der ſtánk
dînero ſálbon. der íſt úber
álle ſtánkuuv́rze.
Bézzer iſt dîu mûoterlîche
ſûoze mîneſ euang(el)ii dîe
dú (prę)dicaſ. (et) quę (per) lac figuratur:
dánne der álton êuuon
aſperitaſ. quę (per) uinu(m) figurat(ur).
Ábo díu mâre mîner gr(atię) quę
(per) unguentu(m) exprimit(ur). díu
cúmit uérror. unte gelócchet
máneger ménniſkon ze ſích.
dánne álle legaleſ obſeruationeſ:
uuánte nú ſub (gratia) mánegera
exercitia uirtutu(m) uúre cúment.
in uirginitate. in (con)tinentia.
in elemoſiniſ (et) cęteriſ boniſ
operib(uſ). dánne îe ê tàte ſub lege.
Dîna léfſa gemáhela. ſínt
trîeffenter uuábo. Hónig
unte míloh. iſt únter dîner
zúngon. Unte der ſtánk
dîner uuâte. íſt álſo uuîrôcheſ
ſtánk. Dîne doctoreſ
qui (per) fauu(m) figurant(ur). dîe uv́re
bringent íro auditorib(uſ) dén
uuábon ſ(piritu)aliſ dulcediniſ ex
ſu(per)ficie litterę. uuante álſo
der uuábo ſuébet in démo uuáhſe.
àlſo íſt uerhólan dîu ſ(piri)taliſ
intellegentia in hýſtorica narratione.
V́nter déro ſélbon
doctoru(m) zungon. iſt hónig únte
míloh: uuante ſîe dîe (per)fectoſ
inſtruunt mít ſ(piri)taliſ ſenſ(us)
dulcedine. unte àbo dîe infirmoſ
auditoreſ nutriunt mít déro
míliche hýſtorialiſ uerbi. Ábo
dîn uuâtſtank iſt ſámo uuîrôcheſ.
uuánte álſo díu uuât den lîchamen
zîeret in ménniſken geſíhte.
ſàmo zîerent díh gûotív uuérch
in mînero ánaſûne. ſuéder ſîe
gefrémet uuérden (per) (prę)latoſ. óder
(per) ſubditoſ: unte ſîe állîu inpfâhon
íh uice orationu(m). quę (per) tͪuſ
figurantvr.
Du bíſt uuóle ſlózhafter gárto
ſuéſter mîn gemáhela. gárto
ſlózhafter. brúnno beſígeleter.
Uuante áller ſláhto
túgede an dír quékkent. álſo
in démo gárten áller ſláhto
krût grûonent. uon dannen
hábo íh díh állen hálbon beuuáret
mit angeliciſ (prę)ſidiiſ
uuíder démo tûiuele. daz
dîe uolucreſ cęli nîe ne múgen
tollere ſemen uerbi de
cordib(uſ) electoru(m). Der gárto
iſt álliz ána gefûihtet mít
démo beſígeleten brúnnen.
uuanta díu corda credentiu(m)
nehêinen fructu(m) boni operiſ
bríngen nemúgon. ſine
gratia (ſpirituſ) (ſancti). Dér brúnno
íſt beſígelet. quia ſcientia
uerbi mei reſeranda
eſt mundiſ (et) ſtudioſiſ.
unte iſt ábo occultanda
impuriſ (et) deſidioſiſ. nec
enim faſ eſt proicere margaritaſ
ante porcoſ. ne(que)
ſanctum dare canibuſ.
Dîne ùz flánza. daz íſt bômgárto
rôter épfelo. mít áller
ſláhto óbeze. Der dîn uuê=neger
gárto. der in iudęa
uuáſ. der hât mânige gárton
gemáchot: uuánte do dú dîe
(apoſtol)oſ (ſecundum) mea(m) (prę)deſtinatione(m)
diſſeminaſti. do uvúrten
mánige incre(men)ta uirtutum
(per) totu(m) mundu(m). Zêriſt
nâh ín an dén. dîe dîe rôte
mîneſ blûoteſ mít effuſione
ſui ſanguiniſ bíldôton. dáre
nâh an dén conuenticuliſ
fideliu(m). quib(uſ) (eſt) cor unu(m) (et)
anima una. dìe der ze êinánderen
mutua caritate
coherent. alſo multa grana
ſub uno cortice mali
púnici continentur: unte
an dèn állerſláhto túgede
uúnden uuérdent. ſámo
in démo bômgárten áller
ſláhto óbaz.
In dînemo gárten ſíntge=uuáhſan
aromaticę arboreſ:
unte állerſláhto bôuma.
dìe ûffen líbano geuuáhſan
ſint. In congregatione
iuſtoru(m). dâ ſkînent áller
ſláhto túgede. quę (per) aromaticaſ
arboreſ deſignant(ur).
Dèro túgede állero ánagenge.
ſcál ſîn aſſidua co(m)memoratio
(gratie) cęleſtiſ: uuante
nîeman fideliſ neſcál (prę)ſumere
de ſuiſ meritiſ. ſed tantu(m)
de (ſpe) (gratię) meę: quia ſine
me nihil poteſtiſ facere. Dìe
íro hérza in démo gedínge
geuéſtenont. dîe uuérdent
mít rore cęleſtiſ (gratię) dealbati.
ſámo ſe(men) cipri. dáz der
glîch iſt mannę de cęlo uenienti.
Dára nâch uuérdent
ſîe lûimháftig guoter uuércho.
únte iſt der lûimunt
álſo ſûoze. ſámo odor nardi:
únte dîhent ôuh de uirtute
in uirtute(m). álſo dîu cacumina
folioru(m) nardi ſíh zebrêitent
ináher. ſo êinemo uuírdet
gegéban (per) (ſpiritum) ſermo
ſapientię. alii ſermo ſcientię.
alteri fideſ. alii (gratia) ſanitatu(m).
alii operatio uirtutv(m).
alii (pro)phetia. alii diſcretio
ſpirituu(m). alii genera linguaru(m).
alii in(ter)pretatio ſermonv(m).
Narduſ ne ſál ábo nîeth ſîn
ſine croco. uuánte nehêin
uirtuſ netôuk ſine caritate.
Crocuſ iſt góltuaro. uóne
dánnen bezêichenet ér dilectione(m)
mea(m) (et) (pro)ximi.
uuante álſo daz góld tûrer íſt.
dánne de hêin ánder geſmîde:
álſo iſt ôuh caritaſ (prę)cipua
omniu(m) uirtutu(m). Crocuſ
lèſket ôuh dáz brínnente
fîeber. ſámo tûot karitaſ. ſív
léſkit unte bedémpfet multitudine(m)
peccatoru(m). In dînen
conciliiſ ſint ôuh paupereſ
(ſpiritu). quoru(m) (eſt) regnu(m) cęloru(m).
unte dîe der uerecundi ſint
ad facienda mala. Dîe bezêichenet
fiſtula. dîu der iſt
breuiſ arbuſcula. unte rôte
rinton hât. Dír negebréſtent
ôuh nîet humileſ (et) (con)triti corde.
dîe der fructu(m) afferunt
in patientia. Dîe bezêichenet
cýnamomu(m) uuênegaz bòumelin.
unte ábo mícheler chréfte.
unte ſûozeſ ſtánkeſ. Den állen
ſint ábo eminentioreſ dîne doctoreſ.
dìe íro ſubiectoſ alſo uérro
úber tréffent mit celſitudine
uirtutu(m). unte mít (pro)ceritate
moru(m). álſo dîu ligna libani
úberfàhent ándere uuáltholz
mit íro ſcône. unte mít íro hôhe.
In dînemo gárten iſt mírra unte
aloé. mít állen den hêreſten
ſálbon. In numero fideliu(m)
da ſínt míchelero dignitatiſ
caſti (et) (con)tinenteſ. dîe íro lében=tegaz
corpuſ álſo immune beháltont
a fętore luxurię. ſámo
mýrra unte aloé beháltont
dîe tôton lîchamon a putredìne
(et) a uermib(uſ). Da ſint ôuh
míte uirtuoſi (et) miſericordeſ.
dîe mít operib(uſ) uirtutu(m)
reddunt de ſe fraglantia(m)
bonę opinioniſ. alſo dîe tîuron
ſálbon dîe quékke deſ
gûoteſ ſtánkeſ: unte
mít elemoſiniſ releuant
miſeroſ (et) egenoſ. ſámo
mít den gûoten ſálbon
gehêilet uuérdent dîe
gekníſton unte dîe
ſîechon lîchamon.
Du bíſt gártbrunno: du bíſt
pútza der quékkon uuázzero.
dîe mít tûihte flîezzent uon
líbano. An dír iſt ſcientia
ueritatiſ. díu der in
ſacra ſcriptura étiſuua
alſo óffan íſt ſámo der flîezzente
brúnno. uuánte ſíu
lìht iſt ze uernémene: étͥſuua
iſt ſîu alſo díu pútza. da
ûz man daz uuázzer mít
árbêiten ſkéffet. uuante
ſíu únſemfte iſt zeuernémene.
Díu geſcríft hábet ſàmo
dràte uárt. alſo daz bérguuázzer:
uuánte dîe der
dealbati ſunt baptiſmate
(et) boniſ operib(uſ). dîe nedóleton
é in dînemo primitiuo
orto. nóh hínnan uúre
nedólent in állen dén ortiſ
dìe der uóne dînen primitiiſ
gepflánzent ſínt.
nechêinen obice(m) falſitatiſ:
quia fluminiſ impetuſ.
uirtuſ ſcilicet ſacri eloquii.
lętificat ciuitatem mea(m).
Bùre dích nórtvuint. únte
kúm du ſúndene uuínt.
dúrch uuàie mînen gárton.
dèſ de drâhor ſtínkent
ſîne pîmenton.
Ír (per)ſecutoreſ mìnere ęcc(leſię).
îeuueren úbelen uuíllon
hèngon íh ìu ze ſkèinene
uuíder íro. dáz ír ſîe beſùochet
mìt ſámo drâten
terrorib(uſ). alſo der nórtuuint
uuâiet: untè mít ſámo
ſmèhlîchen blandi(men)tiſ.
alſò lìndo ſúndeneuuint
uuàiet: mít neuuèderemo
múgit íro íro getàran. ſunter
da mít máchot ìr
ſîe lîumhaftig ſtâtege=ro
túgede.
Íh géron. daz mîn uuíne
kúme in ſînen gárton. dáz
ér da ézze dáz uuôcher ſîneſ
êiginen óbezeſ.
Íh hábo uuernómen. daz mîn
ſponſuſ erlôibet hábet
ſînen unte mînen uîenton.
dáz ſîe míh beſûochen. ſúm=ſtunt
mít ége. ſúmſtunt
mít ſmêiche: nú uuérder
deſ ínnena. daz íh dúrh
íro neuuéder neſlàffon
a uirtutu(m) conſtantia: uuànte
nâh ſînemo gehêize qui
perſeuerauerit uſ(quue) in fine(m).
hìc ſaluuſ erit: unte ôuh
acerbitaſ (per)ſecutionu(m). béran
ſcál maturitatem pręmiorum.
Íh bín dícc͛ho kúman in minen
gárton ſuéſter mîn gemáhela:
íh ſnêit da mîne mírron
mít mînen pîmenton: ìh
áz da uuábon mít mînemo
hónige: ìh tránk ôuh da
mînen uuîn. mít mînero
míliche. Álſo du géroſt
ó ſoror (et) ſponſa. díccho hábo
íh geuuîſot. unte álliz ána
uuìſon íh mînero hóldon in
quib(uſ) uiridiaria uirtutu(m)
inuenio. ut corriga(m) erranteſ.
infirmoſ robore(m). (per)fectoſ remunerem.
Íro ſúmelîche. dîe
mìt mortificatione carniſ
quę (per) mýrra(m) figurat(ur). unte
mít odore bonoru(m) operu(m)
qui (per) aromata ſignificat(ur)
inſigneſ uuâron: dîe hábon
íh falce mortiſ ab hac uita
pręciſoſ. unte hábon ſîe in
apothêciſ ęternę patrię reconditoſ.
Ábo únter dén qui
adhuc in mundo (con)uerſantur.
hábon íh uúndan ſúmelîche.
dîe der álſo úbereſ ſint doctrina
cęleſti. ſámo der uuábo
deſ ſêimeſ: únte infra illoſ.
fideleſ auditoreſ: (qui) delectant(ur)
dulcedine uerbi mei ſu(per) mel.
Inter auditoreſ hábih ôuh
dîe uúndan. qui idonei ſunt
ad capienda fortia ſacra(men)ta.
quę (per) uinu(m) figurant(ur): únte
ſúmelîche. qui contenti ſunt
lacte hýſtorialiſ uerbi. Déro
állero flìz. dóh ér diuerſiſ
modiſ ſíh ſkêine: ér íſt îedóh
mîn cibuſ. unte mîn
delectatio.
Ézzet mîne frûinta. trínket
únte uuérdent trúnkan
mîne lîebeſton. Mîne frûinta
faciendo quę (prę)cipio: mîne
lîebeſton me ſu(per) omnia
diligendo: ír hábet uuóla
uernóman. uuáz mîn cibuſ.
mîn potuſ. mîne delicię ſínt:
ſcilicet (pro)fectuſ fideliu(m). maioru(m)
(et) minoru(m). Dén ſcúlet
ír congaudere. unte ſcúlet
ſîe bílidan. nͥeth mit ſláfhêite.
ſúnter mít auiditate et iocunditate:
ſcúlet álliz ána
eſurire (et) ſitire iuſticia(m). ut ſatiemini
cu(m) apparuerit (gloria) mea.
Paniſ cor hominiſ (con)firmat. (et)
uinu(m) lętificat cor hominiſ.
Álſo ſcál íuuih paniſ uerbi
mei (con)firmare ad bona facienda:
unte (prę)claruſ calix (ſpiritu)aliſ ebriętatiſ
der ſcál íuuih iͦcundoſ
facere. unte quoda(m)modo inſenſibileſ
reddere ad mundi
mala toleranda.
Ích ſlâfon. mîn hérza uuáchot;
Vòne mîneſ uuíneſ gnâdon.
hábon íh èten uílo rûouuon.
uuánte íh ſúlehe arbêit. unte
ſúlehe (per)ſecutioneſ nú ne lîdon.
ſo íh èdeſ in initio fidei
dóleta. déſ deflîezegor uuíl
íh ad illu(m) de luce uigilare.
unte dîe ôigen mîneſ hérzen
ad ill(iuſ) amorem intendere.
Mír becnûodelet mîneſ vuíneſ
ſtimma. Intûo mír mîn
ſuéſter. mìn frùintin. mîn
tuba. mîn ſcôna. uuante
mîn hôibet íſt fól tôiuueſ.
unte mîne lócca fól déro
náhttróffon.
Mîn ſuéſter. quia cohereſ
regni mei: mîn frûintin.
(quia) conſcia ſecretoru(m) meo(rum):
mîn tûba. (quia) dotata a me
doniſ (ſpirituſ) (ſancti). qui (per) colu(m)bam
figuratur: mîn ſcôina. (quia)
in baptiſmate purgata ab
omni macula peccati: ſtánt
ûf de lecto (con)templationiſ.
unte kúm uúre (pro)pter
fraterna(m) utilitatem ad op(uſ)
(prę)dicationiſ. uuánte déro
uílo iſt. dîe der (pro)pter friguſ
ini(qui)tatiſ (quod) rore ſignificatur
redundant in
blaſphemia(m) capitiſ mei.
ideſt patriſ mei: unte dîe
der fideleſ meoſ qui adherent
mihi alſo dîe lóccha
démo hôibete. beſuârent
mít operibuſ tenebraru(m).
Íh bín ûze mînemo rócche
geſlóffan. uuîe ſcal íh ín
uuídere áne getuon? Ích
hàbon mîne fûoze geduágan.
ſcál íh ſîe ábo beuuellan?
Íh hábo mích gemûozeget
uuérlîchero ſorgon: uuîe
ſcál íh íro míh ábo únteruuíntan?
Scál íh officium
(prę)dicationiſ repetere: ſo ſcál
íh ôuh ſubiectiſ neceſſaria
(pro)uidere. Daz nemág nîomer
uuérdan. ſine tunica ſollicitudiniſ.
unte ſine puluere
(ter)renę actioniſ. Íh hábo daz
ſtúppe déro írdiſkon gedánko
ábo mír mìt uuírdegêro
rûiuuon záheren geflôzzet:
uuîe ſcál íh nú míh gelôiban
dînero conte(m)plationiſ. únte
áber uuíder kêran ad puluere(m)
terrenę actioniſ?
Mîn uuîne ráchta ſîne hánt
ín zemír zeêinemo fénſtre.
unte mîn uuámba erbíbenêta
ze ſînemo ánagríffe.
Do íh zuîuelêta. óbe íh ad
exhortatione(m) ſponſi ſcólte
de ſecreto conte(m)plationiſ
uúre kúman ad publicu(m)
(prę)dicationiſ: do geuuîſôta
ér mîneſ hérzen mít tactu
miſerationiſ. daz íh míh
erquám in mînen gedánkon.
unte in mînemo ſínne. qui
(per) uentre(m) ſignificat(ur): ſo láng
ér ſo ſtárkîu díng dúrch
mîh lêit. irriſioneſ. flagella.
cruce(m). morte(m): uuîe íh
dánne ſcúle zuîuelan. dehêiner
ſláhto árbêit dúrh
ſînen uuíllon lîdan.
ÍCH ſtûont ûf. daz íh mînemo
uuíne intâte. mîne hénte
tróffezôton mírron. únte
mîne uíngera uuv́rden uól
déro quékkeſton mirron;
Do íh míh geêinôta dúrch
mîneſ uuíneſ uuíllon ſubire
opuſ (prę)dicationiſ: do
ríhtih míh ûf ze gûoten
uuèrchon. ut facere(m) greſſuſ
rectoſ pedib(uſ) meiſ:
unte gárota míh ad (con)tinentiam
(et) mortificationem
carniſ quę (per) mirram
figuratur. neforte
cu(m) aliiſ (prę)dicauerim ipſa re(pro)ba
efficiar. unte téta ábo daz
mit diſcretione quę (per) digitoſ
ſignificat(ur). uuanta íh in állen
mînen uuérchon nehêin humanu(m)
fauore(m) ne uuíl expetere.
ſed tantu(m) ei (qui) uidet in abſconſo
placere.
Den gríntel mîner túre nám
íh ába. daz íh mînemo uuíne
intâte. er uuáſ ábo hína geuuíhchan.
uuáſ dána geuáran.
Álle contradictione(m) quę (per) péſſulu(m)
ſignificat(ur) hábon íh remota(m)
uóne mînemo hérzen.
daz íh mîneſ ſponſi uuíllen
lêiſte. Do ábo ih uuânta. dáz
íh mít obędientia (prę)dicationiſ.
únte mít caſtigatione corporiſ
míh ímo hâte genâhet. daz
íh ſîne miſteria móhte co(m)prehendere.
do áller êreſt uerná̄
íh incom(pre)henſibilitate(m) diuinitatiſ
(eiuſ). daz ſîe
nehêin acieſ humanę
mentiſ qua(m) lippitudo mortaliſ
fragilitatiſ reuerberat
nemág (per)fecte intueri. álſ íz
quît. Accedet homo ad cor
altu(m). (et) exaltabit(ur) (Deuſ).
ÁLSO MÎN VUÍNE ze mír ſbráh.
do uuárt mîn ſèlazerénnet.
Suîo ſe íh nemúge altitudine(m)
diuinitatiſ (eiuſ) adhuc in fragili
corpore (per)fecte intueri. íh bín
ìe dóh uon ſîner mánungo
in mìnemo hérzen iruuárm&.
daz míh nìeuueteſ nelúſtet.
neuuâre ſìnero ána ſûne.
unte bìn quodámmodo inſenſibiliſ
reddita huic
mundo.
Íh ſùohta ín. íneuánt ſìn
nìeth: íh rîef ímo. érneánt=uuúrtêta
mír nîeth.
Íh uórderôta ín ána. daz
er ſìch mìr in dírro uuérlte
ôigte ſicuti eſt. déſnemóhta
ìh nîet eruuérban: íh
bát ín. dàz ìh mûoſte diſſolui
(et) (eſſe) cum illo. déſ
neuuólt èr nîet uernéman.
IN DÉN SORGON. uúndon míh
dìe uuáhtare. dîe de búrg
úmbegênt: ſîe ſlûogon míh.
ſìe ſêroton míh. dîe mûr=hûotela
nàmon mír mîn
láchan. In den chlágon
do ìh mîneſ deſiderii compoſ
(eſſe) non potui: dò râtfrâgota
íh mîneſ díngeſ
(pro)phetaſ (et) (apoſtoloſ). dîe dîe
góteſ búrg behûotent uuíder
démo tûiuele. dîe gàbon
mír díu àntuvúrte.
dìe der uuàron álſo uuáhſ
ſicut gladii (et) ſagittę. (quaſi)
ſtimuli (et) (ſicut) claui in altu(m) defixi.
uuánte mít den exhortationib(uſ)
dîe íh uánt in íro
uuòrton. unte in íro geſcríften.
uuàrt íh ſo hárto co(m)puncta.
unte ſo hárto geſêrot: dáz
ál mìn iàmer de abſentia
ſponſi uuártgemániguáltot.
Sìe rìeton mìr ôuh. daz íh
mundialeſ curaſ quę (per) palliv(m)
ſignificant(ur) híne uuùrfe. niſi
(pro) fra(ter)na utilitate: zedíu. daz
ìh liber(iuſ) (et) expedit(iuſ) móhte
ſuſpirare ad (prę)ſentia(m) ſponſi.
ÍH BESVÉRON ÍVUICH IV́NKFRÓuuon
ze ieruſalē. óber mînen
uuíne uíndet. daz ír ímo
kúndet. daz ìh ſìnero mìnnon
ſîechon.
Íh bìton íuuih hêiligen ſêla.
ír da tréffet ad ſu(per)na(m) (ieruſalem).
dâ der ìſt uiſio ę(ter)nę paciſ:
daz ír mînemo ſponſo kùndet
mìnen ſìechetágon. der mír
áne lìget uóne ſîner mínno.
unte uon úrdrîeze dírro uuérlte.
Mìh ne lúſtet nîeuueteſ.
niſi tantum diſſolui. (et)
eſſe cum illo.
Uuèlich íſt der dìn trût uóne
trûte. áller uuîbo ſcôneſta?
Wèlich íſt der dîn trût uóne
trùte. uuante dú únſih
úmbe ín ſó beſuôran hâſt?
Uóne dìner lêra. uuízzon uuír
dìnen ſponſu(m) in natura
diuinitatiſ filiu(m) de patre.
(deum) de (deo). lumen de lumine:
nu ſáge únſ ôuh uuélich ér
ſî in natura humanitatiſ.
daz únſih deſ denîeter ſî
ante faciem eiuſ apparere.
in quem deſiderant etiam
angeli proſpicere.
Mîn uuíne íſt uuîz unte rôt.
íſt eruuélet uóne mánigen
dûſonton. O (ſanctę) animę. ír
frâgetot. uuélich mîn ſponſuſ
ſî in humanitate. nú uernèmet
díu mâre. dîe íh ív
uóne ímo ſágon. ſo bechénnet
ír ín. ſpecioſum (prę) filiiſ hominv(m).
Ér iſt candiduſ (et) rubicund(uſ).
Candiduſ íſt ér uón déro mágede
gebórener. unte áller
ſúnton ânig. Peccatu(m) eni(m) non
fecit. nec inuentuſ (eſt) doluſ
in ore eiuſ. Ábo rubicund(uſ)
iſt ér (per) paſſione(m). uuánte
mìt ſînemo blûote facta (eſt)
purgatio peccatoru(m). díu der
nûo êdeſ nemóhta uuérdan.
mít nehêinemo ſanguine
ſacrificioru(m). Ér iſt ôuh electuſ
ex milib(uſ). uuánte ímo
èinemo paterna uoce zûo
geſpróchan uuart. Hic (eſt)
filiuſ meuſ dilectuſ. in
quo mihi complacui.
Sîn hôibet íſt áller góldo
bézzeſta. ſîn hâr íſt alſo
palmę uuípfela. ſuárz ſámo
êin rában. Mîn ſponſuſ. ér
íſt (deuſ) (et) homo. In humanitate
íſt ér ôuh minor patre.
uóne dánnan íſt pater. ſîn
hôibet. Álſo daz góld (prę)cellit
állerſláhte geſmîde:
ſámo úber tríffet bonitaſ
patriſ. omnem bonitatem
creaturarum: ſiue angelo(rum).
ſiue hominu(m). In diuinitate
ſo íſt mîn ſponſuſ unicuſ
patriſ: (per) humanitate(m) geuuérdêta
er brûoder unte ſuèſter
hában. alſo er ſélbo quît. Quicu(m)(que)
fecerit uoluntate(m) patriſ
mei (qui) in cęliſ (eſt). ipſe (meuſ) fra(ter).
ſoror (et) ma(ter) (eſt). Dîe ìmo adherent.
(per) fide(m) (et) dilectione(m).
álſo daz hâr démo hôibete:
dìe ſint îomer ad alta tendenteſ.
quaſi ſpatulę palmarum:
ſìe grûonent ôuh
álliz ána quaſi palma (per)
ſpem cęleſtiu(m) (prę)miorum.
ſîe bechénnent óuh an ín
ſélbon peccatoru(m) nigredine(m).
daz ſîe nîenemúgon dealbari.
niſi (per) participatione(m)
(gratiae).
Sîne ôigen. ſínt ſámo tûbon.
bî den rínnenten báchen:
dîe der mít míliche ſint
gebádet. únte ſítzent állizána.
bì den rîchon uuázzeron.
Vuante mîn ſponſuſ iſt (deuſ)
(et) homo: ſo íſt er geuuáltig
(per) diuinitate(m). ſînen hóldon
zegébene dona (ſpirituſ) (ſancti). quę
(per) oculoſ (eiuſ) ſignificantur.
zedìu. daz ſîe columbina(m)
innocentia(m) behálten. unte
ſîe ze êreſt lérnen trínkan
de riuuliſ ſcripturaru(m) (id) (eſt)
a(per)tiorib(uſ) ſacra(men)tiſ: unte
ſo ſîe mìt lacte ſimplicioriſ
doctrinę uuérdon
enutriti. daz ſîe ſíh dánne
conferant ad pleniſſima
fluenta diuini uerbi: da
bî ſîe gelérnen (prę)cauere
inſidiaſ diaboli. ſàmo dîe
tûbon in dén lûteren uuàzzeron.
kúnnon pręuidere
aduentu(m) accipitriſ: unte ſíh
uóre ímo beuuáran.
Sîne hùffelon. ſínt ſámo
uuv́rz bétte. dîe der geſézzet
ſint uón den kúnſtigen
pîmentâren.
Allîu gebâre mîneſ ſponſi
in humanitate. quę per
genaſ intellegitur. bêide
ſîn manſuetudo qua ſuſcepit
publicanoſ (et) peccatoreſ.
unte ſîn ſeueritaſ qua
corripuit phariſeoſ (et) pęnitentiam
agere nolenteſ:
unte ſîn lęticia qua exultauit
in (ſpiritu) (ſancto). unte ſîn
triſticia qua fleuit ſu(per) ciuitate(m)
(ieruſalem). (et) ſu(per) lazaru(m)
mortuu(m): díu uuáſ lúſtlìch
dén dîe íz ſâhon. unte lóccheta
ze ímo mít ſûozemo mâre
dîe iz ge êiſkêton: álſo díu
uuóla geórdinêton uuv́rzbétte .
bêide nîetſam ſínt áne ze
ſèhene: unte ôuh ſûozen ſtánk
uérro uón ín drâhent. Dîe
pìmentâre. dîe de uuv́rzbétte
ſázton. daz ſint (pro)phetę (et) (apoſtoli):
dîe êinon ſágoton íz cú̄ftik.
uuélich ſîn gebâre ſcólte
ſîn in humanitate: dîe àndere
annunciaue(runt) opera
e(iuſ). (et) facta e(iuſ) intellexe(runt).
Sîne léfſa. ſínt lílion. dîe
dequékkeſton mý́rron
tròffezent.
Díu uuórt mîneſ ſponſi. ſínt
ſcône ſámo lílion: uuánte
ſîe candore(m) ęternoru(m) pręmiorum
gehêizent. Ûzen
dén ſélben uuórton trûiffet
díu mýrra: uuante (per) mortificationem
carniſ quę
in mýrra ſignificatur. kúndet
ér únſ perueniendu(m)
eſſe ad candorem ęternitatiſ.
Candor liliorum uuáſ
in ſìnen uuórton. do ér quádh.
beati paupereſ (ſpiritu). (quoniam) ipſorum
eſt regnum cęlo(rum):
beati miteſ. (quoniam) ipſi poſſidebunt
terra(m): beati miſericordeſ.
(quoniam) ipſi miſericordia(m)
conſequent(ur): beati
mundo corde. (quoniam) ipſi (deum)
uidebunt: dárenâh trôif
díu mýrra der ûz. do ér
quádh: Beati qui (per)ſecutionem
patiuntur (pro)pter
iuſticiam. quoniam ipſorum
eſt regnum cęlo(rum).
Sîne hénte ſínt gúldin.
ſámo ſíneuuel. álſe ſîe gedrât
ſîn: bêde uólle iéchando.
Àlſo dèr dràhſel ſámftor
uuírchet. dànne ánder
de hêin uuérchman. uuánte
ìmo nîeth dúrft íſt extrinſecuſ
regula uel rubrîca:
ſàmo uuáſ mînemo ſponſo
àl ſîn operatio faciliſ: quia
ipſe dixit. (et) facta ſunt.
Állíu ſìniu uuérch. uuâron
alſo máhtig: álſe ſíu (pro)cedebant
ex potentia diuinitatiſ.
Facilitaſ operandi. díu
iſt ſignificata (per) manuſ tornatileſ:
potentia diuinitatiſ
(per) auru(m). Sìne hénte.
gúldin unte ſíneuuélle.
uuàron uól iéchando. qui eſt
lapiſ aerii coloriſ: uuánte
èlliu ſìne uuérch. ſcúntent
ùnſih ad ſpem (et) deſiderium
cęleſtium.
Sìn bùch iſt hélphentbèinin.
àl ùnter ſkèidan mìt ſaphýriſ.
Vuánte mîn ſponſuſ
iſt (deuſ) (et) homo. unte
èr uuàrt incarnatuſ ex
uirginali caſtitate. díu
der mít démo hélphentbêine
bezêichenet íſt: ſó
ſchêin geuuíſſo an ímo
humana fragilitaſ. quę (per)
uentre(m) figurat(ur): unte ſíu
uuáſ ábo decorata cęleſtibuſ
ſigniſ. quę (per) ſaphýroſ
deſignantur. Saphýruſ eni(m).
cęli ſereni colore(m) habet. Síu
uuâron diſtincta an ímo
opera diuinę maieſtatiſ. unte
infirma humanę neceſſitatiſ.
Daz ín húngerôta unte dúrſta.
daz er mûodêta. daz ér gecrúcigot
uuárt. unte erſtárb.
daz tráf ad humanitatem:
daz ér tôton er quíkta. allerſláhto
ſîechetûom hêileta.
ùber mére mìt trókkenon
fûozen gienk. tûiuela uertrêib:
daz tráf ad diuinitate(m).
Sîniu bèin. ſìnt mármorîne
ſûle. dîe der geſétzet
ſínt. ûffe gúldine
fûoze.
Mîneſ ſponſi itinera quę
per crura ſignant(ur). mit
den èr héra in uuérlt
quám. unte ábo uictor
mortiſ rediit ad patre(m):
dìu uuâron bêide. fortia
(et) recta. Daz uuáſ fortitudo.
quia exultauit ut
gigaſ ad currenda(m) uiam.
díu iſt bezêichenet (per) marmor.
Daz uuáſ rectitudo.
quia iuſtuſ (dominuſ). (et) iuſticiaſ
dilexit. díu íſt bezêichenet
(per) columnaſ.
Ábo álliz daz geuérte ſînero
incarnationiſ. paſſioniſ. reſurrectioniſ.
(et) aſcenſioniſ:
daz uuáſ antiquo conſilio
trinitatiſ ante (ſęcula) (prę)ordinatum.
quod (per) aureaſ baſeſ
eſt pręfiguratum.
Sîn bílide íſt álſe deſ bérgeſ
libani: ér íſt ôuh ſélbo
iruuélet. ſámo cêderbôum.
Mìn ſponſuſ. iſt álſo hèuig
unter ànderen hêiligon. ſàmo
hôch libanuſ íſt uor ànderen
bergon. uuante er ìſt (ſanctuſ) (ſanctorum).
Er ìſt ôuh alſo eruuélet unter
ánderen ménniſkon. ſámo
cedruſ unter anderemo uuàltholze .
uuante er íſt ſpecioſuſ
forma (prę) filiiſ hominu(m).
Sîn chéla ìſt uìlo ſûoze. unte
áller íſt er nîetſàm;
Dìu uernúmſt ſînero uuòrto.
ìſt ſu(per) mel (et) fauum. den
ſâligon. qui guſtant (et) uident
qua(m) ſuauiſ (eſt) (dominuſ). Dén
ſmèkkent ſîniu uuórt. dîe
der uuíllon hábent ſîe mít
uuérchon zeeruùllene. Er
ìſt ôuh aller nîetſam. bèidu
in diuinitate. ióh in humanitate.
quia etia(m) angeli deſiderant
in illu(m) (pro)ſpicere:
dóh ſie numqua(m) abſint
ab eiuſ (prę)ſentia.
Sùlich ìſt mîn trût. unte
er íſt ôuh mìn frûint: dàz
uuìzzent ìr iùnkfróuuon;
Ír hêilegon ſêla. ìr da tréffet
ad uiſione(m) paciſ ęternę. ìr
frâgetot mìh. uuélich ter
uuâre dilectuſ meuſ ex dilecto.
ideſt filiuſ de patre:
do ſàgeta ìh íu ſîne qualitate(m)
bêdiu in diuinitate.
ióh in humanitate: dar zûo
ſàgon ìh ìu. daz ìh zeſîner
frûintſchèfte nîenequám
ulliſ (prę)cedentibuſ meritiſ:
ſunter òkkeret gratuita
(gratia) illiuſ.
Uuára ìſt dîn uuìne geuáran.
aller uuîbo ſcôneſta?
Sàge únſ. uuára íſt dîn uuíne
intuuìhhan? unte uuír
ſûochen ìn mít dír.
Vuír hábon uondír uernóman
o ſponſa dîe qualitate(m)
ſponſi tui. uuîe èr aſſumpſit
humanitate(m). non amittenſ
diuinitate(m): nú ſáge
ùnſ. uuàr ér geuáran ſi. poſt
(per)acta officia humanitatiſ:
dáz ôuh ùnſer ſpeſ pendeat
ad illiuſ reditum.
Mìn trùt ìſt nìder gegángan
zeſínemo gàrten. zedémo
vuúrz bette . daz ér uuêidene
indengárten . ùnter dîe
lílion zeſámene lèſe;
Mîn ſponſuſ. dòh èr poſt conſummata(m)
paſſione(m) ſìzze
uictor ad dextera(m) patriſ:
èr léiſtet îe dóh álſer gehîz:
Ecce ego uobiſcu(m) ſum omnibuſ
diebuſ. uſ(que) ad conſummatione(m)
(ſęculi). Ér uuîſet
álliz ána ſîner hóldon. in
quibuſ uiridiaria uirtutu(m)
uìndet. unte odorem
bonoru(m) operum: únte álliu
ìro uuóletat. íſt ſîn cibuſ.
unte ſîn oblectatio: unte dîe
èr uíndet de albatoſ (per)fecto
candore uirtutu(m): dîe lìſet
ér zeſích. àlſ er quàd. Ubi
fuerit corpuſ. illuc (con)gregabuntur
(et) aquilę.
Mînemo trûte lèiſt ih trûi=uua.
unte mîn uuìne lêiſtet
mír gnâda. dèr da îe uuêidenet
unter den lilion.
Ír fràgetot míh. uuâ mîn
trût uuâre: nu hábon íh
iu geſáget. uua ír in uínden
múget: dàr zûo râten íh
iu meo exemplo. uuîe ír
ìuuich ímo ſculet gelûiban.
Lèiſtet ímo trûiuua. ut
nihil illi pręferatiſ: ſolêiſtet
èr iu dîe gnàda ſînero
mìte uuiſte. uuante ín
nîeuueteſ bàz nelúſtet.
danne déro candidę uirginitatiſ.
quę (per) lilia figuratur.
Scône biſt du mîn frûintin:
míteuuâre. unte zîere. alſe
iheruſalem: égilîch. alſe uuóle
gedrángetìu zéltſcára.
Scône bíſt du frûintin mîn.
uuante du dîe candidam
ueſtem qua(m) in baptiſmo
accepiſti ùmbe uuóllene
behálteſt. míte uuâre bìſt
du. quia fraterna(m) pace(m)
diligiſ: zîere bíſt du ſámo
(iheruſalem). uuante àl dîn deſideriu(m).
unte àlliu dìne
uuèrch tendunt ad uiſione(m)
paciſ: égilich bíſt du
ſámo uuólegedràngeta
zéltſcára. uuante dú nehêina
lúkkon ne lâzeſ dén
maligniſ ſpiritibuſ. da
ſîe aditum deceptioniſ
múgin uíndan. Dîe uuólegedrángeton
héribérga
fórhtent dîe uîenta: dîe
caſtra fideliu(m). dîe dér mìt
karitatiſ unitate ſint
compacta: fòrhtent dîe
maligni ſpirituſ.
Vuénte dîne ôigon uóne mír.
uuante ſîe hàbunt míh
hìneflúkke gemachot;
Dúne ſcalt nîeth géran. daz
dú mîne diuinitate(m) in dírro
uuérlte îet (per)fecte mùgiſt
intueri. uuante dùrch daz
hábon ìh dír mîne corporalem
(prę)ſentia(m) ablatam.
dàz al dîngedìnge ſî ze
énero uuèrlte. ubi regem
in decore ſuo uidebunt
oculi beatorum.
Sezzoch ſínt der kúniginno.
áhzoch ſínt der kébeſe. der
dìerenon. níſt nîeth zala.
Ínnedeſ. ê díu generaliſ diuiſio
bonoru(m) (et) maloru(m) geſchéhe.
ſó ſint (per)mixti dîe ueri
(prę)dicatoreſ. unte dîe non ſinceri
(prę)dicatoreſ. alſámo dîe
reginę. unte dîe concubinę.
Reginę. daz ſint dîe édelen
ſêla. dîe der ſínt ſponſę regiſ
ęterni (per) coniunctione(m) fidei.
unte dîe der ímo geuuínnent
gêiſtlîhiu kínt ex ſemine
uerbi illiuſ. unte bêide ſîe
ſelbon. ióh íro kínt tréffent
ad ſu(per)na(m) hereditate(m). Dîe ſint
mit réhte begríffan ſub ſexagenario
numero. dér da conſtat
ex denario ſexieſ multiplicato.
uuante ſîe dîe dece(m)
(prę)cepta legiſ. mít (per)fectione
operiſ quę (per) ſenariu(m) figuratur
beháltent. Senariuſ ér
iſt (per)fectuſ numeruſ. quia
ſex diebuſ (per)fecit (deuſ) opera
ſua. unte ôuh der ſelbo numeruſ
conſtat ſuiſ partibuſ.
uon dánnen bezêichenet ér
(per)fectaſ animaſ. dîe der dúrch
daz êuuege érbe gûot uuírchent.
de quibuſ ſcriptu(m) (eſt).
Dediſti hereditate(m) timentib(uſ).
Concubinę. daz ſínt dîe peccatriceſ
animę. quę ingrediunt(ur)
terra(m) duabuſ uiiſ. uuante
ſìe ſínt adulteranteſ uerbu(m)
(dei). unte ſîe gênt in thalamv(m)
regiſ (id) (eſt) occulta(m) ſcientia(m) ſcripturaru(m):
unte ôuh accedunt
ad thoru(m) eiuſ (id) (eſt) (prę)dicatione(m)
uerbi. da mít ſîe geuuînnent
ſp(irit)aleſ filioſ ſamo dîe
reginę: ſîne uolle cúment
ába nîeth ad corona(m) hereditatiſ
(ęternę). unte ad menſam (con)templationiſ
diuinę. uuante
ſîe álliu íro uuérc tûont.
dúrch uuértlîchen rûom.
unte dúrch írdiſk gefûore.
Dîe ſínt mit réhte begríffan
ſub octogenario numero.
dér da conſtat ex quaternario
duplicato: uuante ſîe
pompa(m) mundi qui (per) quatuor
tempora uoluit(ur). (et) in quatuor
climita diuidit(ur). mít
állero auiditate mentiſ (et)
corporiſ amplectunt(ur). Aduleſcentularu(m)
(non) (eſt) numeruſ:
uuante bêide uón reginiſ
(id) (eſt) ueriſ (prę)dicatoribuſ. unte
uón (con)cubiniſ (id) (eſt) (non) ſinceriſ (prę)dicatorib(uſ)
uuírdit álliz ána
innumerabiliſ ſuboleſ (ſancta)ru(m)
animaru(m) in baptiſmate
renaſcentiu(m). dîe der ſint
habileſ ad ęccleſiaſtica(m) diſciplina(m).
unte ábo necdum
nubileſ addanda(m) aliiſ ſalutiſ
ſcientia(m).
Êinig íſt dîu mîn tûba. mîn
dúrchnáhtiga: êinig íſt ſîu
íro mûoter. iruuéleta íro
mûoter.
Dîu mîn (ęccleſia) catholica. dîu
da conſtat ex reginiſ (et) adoleſcentuliſ:
dóh ſîu geſáme=not
ſî ex multaru(m) facieru(m)
(per)ſoniſ: ſîu íſt ìe dóh uniuſ
fidei (et) uniuſ (ſpirituſ): unte íſt
ôuh mír bezêichenet mít
dote (ſpirituſ) (ſancti). qui (per) columba(m)
figuratur. Sîu íſt ôuh êinega
íro mûoter. déro cęleſtiſ (ieruſalem).
unte íro eruuéleta: uuante
ſîu bílidot angelica(m) caſtitate(m):
unte ôuh álliz ána ſuſpirat
aduiſione(m) paciſ. da dîe angeli
eoru(m) ſemper uident faciem
patriſ.
Dîe dîerenon ſâhon ſîe. unte
zálton ſîe zeállero uuîbo ſâligiſton:
kúniginno unte kébeſe.
lòbeton ſîe.
Vniuerſitaſ fideliu(m). dîu da conſtat
ex boniſ doctoribuſ. (et)
fidelibuſ auditoribuſ: dìu uͮúnterot
unte mèndit ſìch dèr
êron mínero catholicę ęcc(leſię):
iòh ſélbo dìe (non) ſinceri (prę)dicatoreſ.
qui me nominétenuſ
colunt. ſîe êront ſîe (pro)pter
temporalia lucra. dîe
ſîe uón íro habon.
Vuèr ìſt díſiu. dîu da uúregêt
ſámo dèr ùfgente mòrgen=rôt:
ſàmo ſcône ſôder mâno:
eruuèlet ſàmo dîu ſúnna:
ê gilîch. ſámo dîu uuólege=dràngetiu
zéltſcára.
Ęcc(leſiam) (chriſt)i. dìe íh è deteſtabar
(per)ignorantia(m): dèro ne
mág íh míh nù nîet uòlleͮuùnteran.
uuîe hèuig ſíu
íſt: unte uuîe ſîu dìhet állizána
de uirtute in uirtute(m).
Síu dúnchet mír glîch dér
aurorę: uuante ſîu (poſt) tenebraſ
infidelitatiſ. hât ſîch bechêret
ad ueru(m) lu(men): unte dún=chet
mír álſo ſchône ſò der
mâno: uuánte ſîu uuóla
uuêiz. dáz ſîu dîe pulchritudine(m)
uirtutu(m) uòn íro ſélbero
nîe nehât. ſúnter uóne góteſ
gnâdon: îetemer dér mâno
îeth lîehteſ hât uón ímo
ſélbemo (ſecundum) phiſicoſ: nóbe
exilluſtratione ſoliſ. Sîu
dúnchet ôuh míh eruuélet
álſe dîu ſúnna: uuánte ſîu
álliu íro uuérch bílidot nâh
goteſ uuíllen. qui (eſt) ſol iuſticię:
ad cuiuſ contemplatione(m)
feſtinat. Sîu dúnchet
míh ôuh êgilîch. álſe dîu
uuóle geſcáffeta zéltſcára:
uuante ſîu nehêine lúcchon
nelâzet den maligniſ ſpiritibuſ.
da ſîe aditum temptandi
múgin inuenire.
Íh gîenk ín dén núzgar=ton:
dáz íh beſâhe. uvîe
dáz óbaz ín der tálaſ=láhte
uvórdan uvâre:
unte íh uvára tâte. óbe
dér uvîngarto in blûode
uuâre: unte dìe rôton
épfele uuâren in geſcàf=fede.
O ſýnagoga. dú
uvúnteroſt dích déro
uirtutu(m) unte déro (pro)fectuv(m).
dìe dú ánne mír
ſkóuveſt: dìe ne ſínt nîeth
uóne mír ſélbemo. ſed ex
dono ſponſi. quia (gratia) (eiuſ)
ſum id (quod) ſum: unte ábo
ne (gratia) (eiuſ) in me uacua
ſit: ál dîe uvîla ſó dîe fideleſ
(eiuſ) hîe ſínt circu(m)dati
teſta corporiſ. unte
ſîe ne múgen conſcientiaſ
ſuaſ alterutru(m) (per)uidere.
îetemêr dér nucleuſ
ſub teſta mák apparere:
ſô né uvíl íh nîeth
ſîn ſollicitudine pigra.
ſed (per) doctoreſ uvíl íh
állizána conſiderare. uvâ
dîe humileſ menteſ ſîn.
dîe dén (per)fectu(m) fructum
uirtutiſ (pro)ferunt. ut earu(m)
exemplo alioſ co(m)monefacia(m):
unte íh ôuh déſ uváretûo.
óbe dìu plebſ catholica
quę (eſt) uinea (domini) ſabaoth.
blûoie in ſtudio uirtutu(m).
(et) ſpe cęleſtiu(m) (prę)mioru(m):
unte ôuh dechêine únter
ín ſo uérro emineant excellentia
uirtutu(m): dáz
ſîe rubore(m) (domin)icę paſſion(iſ)
uelint (et) audeant imitari.
Ìneuvíſteſ nîeth: mîn
gedánc hât míh erflôiget.
dúrch dáz gerêite aminadab.
O ęccleſia. íh ne uvárt
nìeth ínnéna der donoru(m):
dìe der dîn ſponſuſ hábet
collata; íh uvíſta uvóla.
daz lex unte (pro)phetię
diuini(tuſ) ſint datę:
uón dánnan uuv́nteron
íh míh. (propter) ſubita(m) euangelii
(prę)dicatione(m). díu
dér mít quatuor libr(iſ)
euangeliſtaru(m). ueluti
uelociſſimiſ quadrigiſ.
álle dîe uvèrlt dúrch=uèret:
unte ſpontanea(m)
oblatione(m) ſponſi tui.
mít déro ér ſînen lîut
erlôſta. úber álkúndet.
Kêre uvídere. kêre
uvídere uérhúndeta:
kère uvídere. kêre
uvídere: daz uvír dích
ánaſéhen mûozzen.
O ſýnagoga. dú uͮv́nteroſt
dích déro gnâdon. dîu
mír geſkéhan iſt in coruſcatione
(et) celeritate
euangelii: dîu ſélbe gnàda
íſt dír gáro. ſi con(uer)ſa
fueriſ ad redemptore(m)
tuu(m). dén dír lex et (pro)phetę
gehìezzon: quia
lex (et) (pro)phetę (per) euangelium
adimplentur. Íh
uvèiz dàz uvóla. ſuánna
dú con(uer)ſa fueriſ. dáz
mánige uirtuteſ an dír
ſkînent: déſ íſt únſich
nìet. ſo íz íe è uverden
mág.
Uuáz geſíheſt dú in
dér uérhúndeton: àne
dáz ſànglèich déro ge=zélto?
O ſponſa. dú clàgoſt.
daz ſýnagoga ſô úmbe=quâmo
ſích bekêret ad
fide(m) mea(m): dèſ íſt nóch nîet
zìth: quia cu(m) plenitudo
gentiu(m) introierit. (tunc)
omn(iſ) iſ(rael) ſaluuſ fiet.
Sô ábo tempuſ miſerendi
(eiuſ) kúmet: in (eiuſ) conuerſione
ne geſíheſt
dú nîet ándereſ. ne uvâre
dáz dú nú ſíheſt in dînen
conuenticuliſ: choroſ
concordię (et) caritatiſ.
unte caſtra militantiu(m)
(pro) fide mea.
Uuîe lúſſam dîne génge
ſínt hêrtûomeſ dóhter:
in dînemo geſcûohe.
Lúſſâm íſt mír dîu mobilitaſ
(prę)dicationiſ. mít
déro dú álle dîe uvérlt
gérno uvílt (per)agrare:
quia ſpecioſi pedeſ euangelizantiu(m)
pacem.
Unte uvánte dú álle
dîne uvérch uvílt munire
mít exempliſ (prę)cedentiu(m)
patru(m). álſo dìe pedeſ
muniunt(ur) pellib(uſ) mortuoru(m)
animaliu(m): uóndán=nan
hêizzeſt dú filia
principiſ. ideſt mei. (qui)
ſum alpha (et) O principium
(et) finiſ: qui (et) aminadab.
ideſt ſpontaneuſ
populi mei: uvánte
íh ſponte poſui anima(m)
mea(m) (pro) salute populi mei.
Dáz gecnúpfe dînero
dîeho. dáz ſínt hálſzîe=reda:
dîe dér geſmídot
ſínt mít gelêreteſ líſt=méſtereſ
hánt. Àlſo ex
femorib(uſ) cúmet (pro)pagatio
carnaliſ generation(iſ):
ſámo guínneſt dú mír
o ſponſa (ſpiri)talem (pro)lem
(per) uerbum (prę)dication(iſ): et
lauacru(m) regenerationiſ.
Álſo duo femora conueniunt
in una(m) iunctura(m): ſámo
íſt chúman ex tua (prę)dicatione
concordia duo(rum) populoru(m)
in una(m) fide(m): iudaici
(et) gentiliſ. Ábo dîu concordia
utriuſ(que) populi in
una fide. dîu dér gezîeret
íſt mít auro ſapientię.
unte mít gemmiſ bonoru(m)
operu(m). dîu cúmet uón der
gébo mînero hénte: íh dér
bín ſummuſ artifex. quia
ſine me nichil poteſtiſ
facere.
Dîn nábelo íſt gedráter
náph: nîeuvanne drínche=neſ
ânig. Dîne (prę)dicatoreſ
ſínt uól ſcientia uerbi
mei: unte flîzent ſích
dîe zeſkénchene íro auditorib(uſ):
unte tûont
dáz. (non) ſe illiſ (prę)ferendo.
ſed (per) memoria(m) (pro)prię
fragilitatiſ quę (per) umbilicum
figuratur illiſ
compatiendo. Sîe ſínt
ôuh crater tornatiliſ:
uvante álſo dér dráhſel.
nîe ne uórderet externa
adiutoria. ideſt regulam
uel rubrìcam:
îetemer uórderent ſîe
in íro (prę)dicatione dechêine
externa(m) remuneratione(m)
lucri uel laudiſ: ſúnter
ókkeret dáz gedínge
déſ êuuegen lôneſ. Dér
ſélbo gedrâter náph. ne
uvírdit nîemer dríncheneſ
ânig: uvante dén ueriſ
(prę)dicatorib(uſ) nîemer
negebríſtet déro affluentię
uerbi mei. nóh
uirtuoſę conſtantię: álſíz
quît. (Dominuſ) dabit uerbu(m)
euangelizantib(uſ) uirtutem
multam.
Dîn uvámba íſt ſámo
uvêizzeſ hûffo: dér der
úmbeſtécchet íſt mít
lílion. So dîe auditoreſ
uónden doctorib(uſ) getrénket
uvérdent mit poculo
diuini uerbi: ſó
begìnnent ſîe iétan
uóne íro hérzen infidelitatiſ
loliu(m): dáz ſîe
múgin germinare (per)fectę
fidei tricu(m). Vuóllent
ſîe radice(m) mittere
deorſum: ſo múgen
ſîe facere fructu(m) ſurſu(m);
vuóllent ſîe irhúgen
(pro)prię fragilitatiſ. unte
álſo dér bûch nechêine
oſſiu(m) fortitudine(m) nehábet.
dáz ſîe îetemer
nechêine uirtutem
ne múgen háben niſi
tantu(m) (per) me: ſo múgen ſîe
triticu(m) boni operiſ in
patientia afferre. Álſ
áber dér aceru(us) tritici.
nídana brêit íſt. unte
óbana ſmál: álſ íſt déro
mêr. qui ſua poſſidentes.
elemoſina(m) dén ármen
gében: dánne déro. dîe der
aldáz ſîe hábent. dúrch
mînen uvíllon uvóllen
uérlâzen. Ábo bêide. elemoſina(m)
danteſ. unte
ſua o(mni)a (propter) no(men) meu(m)
relinquenteſ. dîe ſint
uallati liliiſ: uvánte ín
bêiden candor. ę(ter)noru(m)
(pre)mioru(m) geháltan íſt in
cęliſ: ueru(m)ta(men) ſtella a
ſtella differt in claritate.
Zuène dîne ſpunne.
ſint ſámo zuêi zuínele
zíkkin der réion. Dîne
doctoreſ. dîe der mít
lacte diuini uerbi zîehent
bèide iudaicum
(populum). iôh gentile(m): dîe
ſint glîch dén zuínelon rèchzíkkinon :
uvante ſîe
ſìnt mîniu kínt. qui (per)
caprea(m) ſignificor. Caprea
íſt mundu(m) animal. et
acutiſſime uidet: unte
uvêidenet gérno an
dére hôhe: uóne dánnan
bezêichenet ſîu mích.
íh der naturali(ter) munduſ
ſum: unte ſího ôuh
uílo uváſſo. (quia) nullu(m) me
latet ſecretu(m): mîn uvêida
íſt ôuh an dén bérgon.
id eſt in hiſ. qui terrena
deſpiciunt. Míh bílident
ôuh ſîe dîe dîne doctores.
mít déro mundicia (men)tiſ
(et) corporiſ. unte mít
acuta (pro)uiſione fra(ter)nę
utilitatiſ: unte mít deſpectu
terrenoru(m). Sîe
ſint ôuh zuínele: uvante
ſîe hábent dilectione(m)
meam et (pro)ximi.
Dîne doctoreſ ôſponſa.
dîe ſint hélfentbêinî=naz
uvîghûſ. Der hálſ
der tréget daz ézzan
in dén bûch: unte tréget
ábo dîe ſtimma ûz.
Sámo tûont dîne doctoreſ.
Sîe ámbehtent démo
lûite cibu(m) uitę: unte óffenent
ímo dîe tôigene
déro geſcrífte. Uóne dannan
ſint ſîe glîch démo hél=fentbêinimo
uvîghûſe:
uvante ſîe íro ſubiectis bêidîu
(prę)ſtant. pulchritudine(m) (per)
candore(m) caſtę conuerſationiſ:
unte ábo robur
uvíder démo tûiuele.
unte contra hereticoſ.
(per) muni(men) (prę)dicationiſ.
Dîne ôigun ſint ſámo
uvîâre ze eſebón. dîe
der ſuébent uordéro porto
tóhter déro ménige. Dîne
doctoreſ. dîe íro ſubiectiſ
utilia (pro)uident. unte ín
ôuh iter ſalutiſ ôigent:
dîe ſint glîch dén uvîâren
ze eſebon. quę in(ter)(pre)tat(ur)
cingulu(m) meroriſ: uvánte
ſîe creden(tem) (populum) gerêineᷠt
mít láuacro baptiſmi. unte
ín állizána reficiunt mít
hêilſâmo tránke diuini
uerbi: unte ín ôuh lêrent.
in (prę)ſenti hában luctu(m) (et)
merore(m). (propter) ę(ter)na(m) conſolatione(m).
Dîe uvîâre ſuébent
uór déro porto: uvante nìeman
mág intrare porta(m)
regni cęleſtiſ. érne uvérde
(per) doctoreſ baptizatuſ:
unte ôuh mít fonte ſalutariſ
doctrinę imbutuſ.
Filia multitudiniſ hêizet
dîu búrg. in déro confluentia
credentiu(m) po(pul)oru(m) in
(prę)ſenti ſích ſo uérro mêret.
ut etia(m) ſu(per) numerum.
multiplicent(ur): uvánte
gnûoge nú nominéten(uſ)
hêizent fideleſ: dîe der
dóch nîene uvérdent
ciueſ ſu(per)nę ieruſalem.
Dîn náſa íſt ſámo uvîghûſ
ûffen libano. dáz
der gekêret íſt in gégen
damaſco. Dîne doctoreſ
dîe der kúnnon diſcernere
in(ter) bonu(m) (et) malu(m).
in(ter) catholicę fidei puritate(m)
(et) heretica(m) prauitate(m).
ſámo dîu náſa kán
diſcretione(m) odoriſ (et) foetoriſ:
dîe ſint glîch démo
uvîghûſe ûffen libano:
uvánte ſîe (per) dealbatione(m)
(et) mundiciam
uitę in ſummo loco conſiſtunt:
unte ſîe íro ſubiectiſ
bêide decuſ et
robur (prę)ſtant: decuſ mít
exempliſ. robur mít
doctriniſ. Dáz uvîghûſ
ûffen libano. qui in(ter)(pre)tatur
dealbatio: dáz íſt
gekèret ingégen damaſco.
quę in(ter)pretat(ur) ſanguiniſ
potuſ: uvánte
dìe doctoreſ íro ſubiect(oſ)
álliz ána beuvárent
uór den uv́rſton dírro
uvérlte. dîe der ſínt
ſanguinolenti bêide
mít crudelitate. iôh
mít illecebroſa carniſ
et ſanguiniſ uoluptate:
unte beſkírment
ſîe ôuh contra aeriaſ
poteſtateſ. dîe der
mèr ſitiunt cruore(m)
animaru(m) qua(m) corporum.
Dîn hôibet. íſt ſámo
getân. álſo dér bérg
carmeluſ: unt íſt ábo
dìn uáhſ getân. álſo
kúningeſ purpura:
dîu dér zeſámene=gebúntenîu.
nóh tanne
ſuébet ín dén zâuvetrúgelînen.
Dîu ratio
mentiſ tuę. mít déro
dú dìne gedánka ríhteſt.
álſo mít capite
membra reguntur:
dîu íſt glîch démo bérge
carmelo. qui in(ter)(pre)tat(ur)
cognitio circu(m)ciſioniſ:
uvánte álle mîne fideleſ
ſcúlon dáz bekénnan.
dáz dîu ſ(piri)taliſ
circu(m)ciſio bézzer íſt.
dánne dîu carnaliſ:
unte ſó ſîe circumcidunt
corda ſua (et) (non)
carne(m) ſua(m): ſó máchent
ſîe mír digna(m) aſcenſione(m)
in mente(m) ſua(m). quaſi
in monte(m) carmeli. Áber
dîne cogitationeſ. dîe
der (pro)cedunt de (men)te.
álſo dáz uáhſ de capite:
dìe ſint glîch dér kúninglìchon
purpurę: uvánte
álle dîne filii quoru(m)
rex ego ſum. dîe ſint
flîzech zebílidene exemplum
meę humilitatiſ
(et) paſſioniſ. Álſo
dìu lana quę uertenda
(eſt) in purpureu(m) colore(m).
zállerêriſt zeſámene
gebúntan uvírdit. unte
dáranâch gelèget in dîe
canaleſ. dá ſîu mít ſanguine
conchiliorum
genézzet uvérde: ſámo
tûont dîne filii. configunt
timore meo carneſ
ſuaſ. unte níderent
ſích in canalib(uſ) humilitatiſ:
zé díu. dáz ſîe múgen
conſorteſ uvérdan
mînero paſſioniſ. Vóne
dánnan uvérdent ſîe
bekêret in regaliſ purpurę
dignitate(m): uvánte
ſîe indu(men)tiſ lęticię
ſínt coronandi.
Uuîe ſcône unte uvîe
zîere dubíſt. unte
uvîe lúſſâm ín dînen
zártluſten. Scône bíſt
dú in fide. zîere in
operatione: lúſſàm
in deliciiſ. Dú lîdiſt
állizána míchel árbêit.
uéhtente contra
dęmoneſ (et) hereticoſ:
unte ne mûodeſt ábo
nìet in démo certamine:
uvánte dú dîe deliciaſ
ę(ter)nę dulcedin(iſ).
ſpe (et) deſiderio nuîu
ſmékkeᷤt.
Dîn geuuáſt íſt glîch déro
pálmon: únte dîne
ſpúnne ſínt glîch dén
uvîntrûbon. Dîu rectitudo
operu(m) tuoru(m). mìt déro dú
incuruatione(m) capitalium
criminu(m) uermîdeſ. únte
dích ad ſolam ſpem ſu(per)ni
(prę)mii ûfrihteſ: dîu íſt glîch
déro pálmon. dîu dér nídana
ſmál únte rûch íſt.
únte áb óbana grôz únte
ſcòne íſt: bêide mìt decòre
folioru(m). iôh mit pulchritudine
fructuv(m). Álſo tûoſt
tú: dú ne uvílt nîeht fortiſ
uvéſan ad terrena. nóh
ne uuílt ne hêine ſpem
hában in caduciſ (prę)miiſ
(et) laudib(uſ): nóh ne ſcùheſt
hîe nîeht dehêina aſperitate(m)
laboriſ (pro) amore
meo: uóne dánnan. díu
dîn dextera qua(m) hîc éxcutiſ
ab omni munere. uvírdit
uóne mír gezîeret mít
palma uictorię. Ábo dîe
doctoreſ. díe dîne paruvloſ
díz állaz ſcúlon lêran:
ſó ſîe ſe mít ſimplici doc=trina
nutriunt. ſó ſínt ſîe
quaſi ubera lactiſ plena:
ſó ſîe ábo dîe ſélbon auditoreſ
iam roboratoſ trénchent
mít (per)fectiori doctrina:
ſo ſínt ſìe quaſi botri.
Íh hábo mích geêinot ûffen
dén pálmbôum zeſtíge=ne:
dáz íh zìtegez óbaz
dà néme. Álle dîu gnâda.
dìe íh dír hában gehêizzan:
dîu ne uvírdet è nîeht
uólliclîcho gelêiſtet. ê
ích geſtîgon ûffe dén
pálmbôum. ích méino
án dáz crùce: (quia) cu(m) exaltatuſ
fuero a terra.
(omnia) traha(m) ad me ipſu(m).
So ích poſt debellatu(m)
mundi principe(m) mít
gloria reſurrectioniſ
únte mít palma uictorię
uvírdon a patrę
coronatuſ: Só uvírdit
fruct(uſ) palmę. ideſt mýſteriu(m)
cruciſ meę áller
dér uvérlte geóffenot.
Só uvérdent dîne doctoreſ
quaſi botri uineae:
uvánte ſîe íro auditoreſ
dìe ſîe zêriſt zìhent mít
lacte hýſtorię: ſo ſìe îeth
robuſtioreſ ſenſib(uſ) uvérdent.
ſo trénchent
ſîe ſe mít uino mýſterioru(m):
dìe dér è abſcondita
uvâron in lege
moýſi. (et) (pro)phetiſ et pſalmiſ.
Dér ſtank dîneſ múndeſ.
íſt ſámo dér ſùozon
éphelo: dîn chéla ſmékchet
ſámo dér tîuriſto
uvîn. Dîu mâreda dînero
(prę)dicationiſ. quę (per) ôſ
figuratur. dîu íſt álſo
ſûoze ſámo épfelo ſtánk:
uvánte ſìe dìe abſent(eſ)
mít íro ſuauitate ze ſìch
lókchet. Ábo ipſa uox (prę)dicantiu(m)
quę (per) guttur intellegitur.
dìu íſt glîch démo
bèzzeſten uvîne: uvánte ſîe
dìe chráft únde dén ſmák
ſu(per)nę dulcediniſ. án íro ſélbero
hábet. Dér ſûoze ſtánk
àn démo nîuuen óbeze. únte
án démo àlten uvíne: dér
bezèichenet. dáz bêide initium
(et) finiſ euangelicę (prę)dicationiſ.
uólleuvìſet ad
ſuauitate(m) ę(ter)nę beatitudiniſ.
Dér uvîn. dèn dú mêineſt.
dér zímet mìnemo trùte
zetrìnkene: únte ſînen lefſon.
únte ſìnen zénen ze ìtdrúkkene.
Sponſuſ dér quádh.
dáz mîn (prę)dicatio da mít íh
ſîn euangeliu(m) nâh ſìnemo
gebóte uv̀rebringon. ſámo
ſùoze ſî. ſo dér tùreſto uvîn:
íh quído ábo. dáz dáz bíllîh
ſì. dáz èr ſélbo áller êreſt
ſìn euangeliu(m) únte díu mýſteria
regni cęleſtiſ uv̀re
bringe: únte ſîe dáre nàh
ſìnen (apoſtoliſ) (et) doctorib(uſ) qui
(per) labia (et) denteſ illiuſ figurantur
beuélehe. ad inuice(m)
quaſi ruminando conferenda
et exponenda.
Mînemo uvíne bín íh
hólt. únte ér kêret
ſích zemír. Suîe mîn ſponſuſ
nóh nîet erſkínan ſî
(per) humana(m) carne(m): íh uvêiz
dóh uvóla. dáz ér ménniſco
uvíl uvérdan (pro) ſalute hominu(m):
únte ér in ſimilitudine
carniſ meę uvíl habitare
nobiſcu(m). Déro ſìnere
cúmfte géron ìh ex toto
corde: únte dáre ingégine
gáreuven íh míh fide. ſpe.
(et) omni deuotione.
Kúm uvíne mîn. ge
uvír ánne dén ákker:
uvéſen állevuìla in dén
dórfon: ſtên frûo ûf ze
dén uvîngarton. tùon déſ
uvára. óbe dér uvìngarto
blùouͮe. óbe nâh dér blûote
dáz uvôcher ſíh ſcáffe: óbe
dîe ròten épfele blûouven.
O ſponſe. álſo dú
gehêizzan hábeſt
(per) (pro)phetaſ. kúm únſ in
humana carne: únte
kúnde zèreſt (per) temet
ipſu(m). dára nâh (per) doctoreſ
dîn euangeliu(m) (per) agrum
mundi: únte máche ſîe
ſò conſtanteſ in (prę)dicatione.
dáz ſîe ſelbe dîe paganoſ
qui a uilliſ dicti
ſunt. mìt aſſiduitate uerbi
bekèren ad fide(m): únte
ſìe ſò (per)uigileſ doctoreſ ſîn
dînero ęc(cleſi)ę quę (eſt) uinea
tua: dàz ſìe íro auditoreſ
máchen zállerèriſt in fide
florère. únte ſá dára nâch
fructu(m) boni operiſ (pro)ferre:
únte ſìe mít (pro)miſſione
cęleſtiu(m) (prę)mioru(m) corda auditoru(m)
ſò uérro geſtérchen:
dáz ſìe iòh idonei uͮérden.
mít rubore ſanguiniſ ſui
paſſione(m) tuam imitari.
Da gíbon íh dír vuíne mîn mìne ſpùnne.
O ſponſe. ſô du ménniſcon
geuvîſeſt in humana carne.
únte dìn euangelium
zállerêriſt (per) temetipſum.
dára nâh (per) doctoreſ gekúndet
uvírdit (per) tota(m) latitudine(m)
mundi. ióh ſélb dén paganiſ:
únte dìne fideleſ (per) cultura(m)
doctoru(m) quaſi boni palmit(eſ)
begínnent in fide florêre.
únte congrua fidei opera
(pro)ferre: ſô geuvínnon íh dír
multitudine(m) ſ(piri)taliu(m) filio(rum):
dìe dér zèriſt nutriendi ſuN‍T
mìt lacte ſimpliciſ doctrinę.
únze ſìe paulati(m) uòlle chúmen
ad ſolidum cibum diuini
uerbi.
Dîe árzat uvúrze.
ſtínchent uíle dràho
in únſeren pórton. Odor
uirtutv(m) án dén (apoſtoliſ). únte
án íro ſucceſſorib(uſ): dér
lókket íro auditoreſ.
dáz ſîe (per) eoſ ueluti (per) portaſ
ìlen intrare ad uita(m).
Íro (prę)dicatio dîu íſt ôuh
quaſi odor mandragorę.
quę in radicib(uſ) ſuiſ ſimilitudine(m)
hábet humani
corporiſ: uvánte ſîe ſínt
omnib(uſ) (omnia) facti. únte
kúnnon co(m)pati (et) conſimilari
auditoru(m) infirmitati:
álſo pauluſ quît. Quiſ
infirmatur. (et) ego (non) infirmor?
Quiſ ſcandalizatur.
et ego (non) uror? Et alibi.
Omnib(uſ) (omnia) factuſ ſum.
ut (omneſ) lucri facere(m). Álſo
dáz pomu(m) mandragorę.
(quod) ſimile (eſt) malo terrę
hauſtum in uino. máchet
dìe ſláffelôſon dormire
(et) requieſcere: ſámo
tûont doctoreſ. eoſ qui
laborant ſtrepitu mundanaru(m)
reru(m). dîe mác=hent
ſîe dormire inter
medioſ cleroſ. id eſt inter duo
teſtamenta. uetuſ et nouvm:
dáz ſîe mêr lúſtet diuina
mýſteria ſcrutari:
(quam) ludiſ (et) fabuliſ aut
turpib(uſ) cantileniſ occupari.
Àlſàba dìu ùzzera rínta
(eiuſ)dem pomi. in uvìne getrùnkeniu.
duàlm máchet
dén. dìe man ſcàl ſnìdan
óder brènnan. ſàmo tùont
doctoreſ: mìt ſola ſu(per)ficie
diuini uerbi geàrzenont
ſìe dìe infirmoſ auditoreſ:
ùnte máchent ſìe quodá=modo
inſenſibileſ ad mundi
mala toleranda.
Áller ſláhta óbaz. nìuuaz
únte áltaz: hábon íh dír
geháltan uvínemîn. Álle
díu ſûoze cęleſtiu(m) pręmiorum.
díu mír gehèizzan íſt.
bêdíu in ueteri ióh in nouo
teſta(men)to: dáz uvèiz íh uvóla.
dáz ſíu bèide initiu(m) ióh
conſu(m)matione(m) ánne dír
hábet: uóne dánnan gedíngon
íh ánne díh. dáz ſìu
mír álſo gelèiſtet uvérde:
ſámo ſîu uóne dír gehêiz=zan
íſt.
Vuér uvéret míh deſ:
dáz íh díh brùoder mìn.
ſèhe ſûgan dìe ſpúnne mîner
mûoter: V́nte íh díh dâ
ûzze uv́ndanan kúſſan
mûoze. únte míh hínneuv́re
nîeman neuermáne?
O ſponſe. dú der nú bíſt
in ſinu patriſ: uvér uvéret
míh déſ. dáz dú ménniſco
uvérdeſ. únte állidíu officia
humanę naturę quę
eſt mater mea ánne dìr
hábeſ: únte dánne mít
réhte mîn brûoder hêizeſ?
Vuér uuéret òuh mích
déſ. dáz ích dích dén ích
nú intuſ uvêiz uerbum
in principio apud (deum).
nóh foriſ geſéhe uerbu(m)
caro factum. ùnte ích ore
ad ôſ ze dír ſpréche: ùnte
ích dîn ęc(cleſi)a. ích dér nú
bín quaſi deſpecta. (et) anguſtiſ
terminiſ incluſa.
quia tantu(m) notuſ in iudęa
(deuſ): dáz ìch dánne
poſt aſcenſione(m) tua(m) uvérde
honorabiliſ (et) dilatata
in omnib(uſ) gentibuſ.
Ích gegrîffon dích. únte
uólleuolgon dír únzen
ínne mîner mûoter hûſ :
dà lèreſt du míh tròhtineſ
gebót. O ſponſe. ſuánne
du (per) incarnatione(m) uiſibiliſ
uvírdiſt. ſô uvíl
ích dír adherere (per) fide(m)
(et) dilectione(m). únte ne
uvíl dích ê nîeht ergéban.
ê ích dír uólleuvárton
in mîner mûoter
hûſ. quę (eſt) cęleſt(iſ)
hieruſalem. Dàra gedíngon
ích dáz du mích
nâch dìr bríngeſt. ùnte
mìh da gelêiteſt in
omne(m) ueritate(m). ſô íh
dích fonte(m) ſummi boni
mûoz ànaſéhan.
Ích ſcénkon dír gepîmen=teten
uvîn: únte móſt
ûzzen rôten épfelen
gedûhtan. dîe uílo córnelîno
hábent. Só mír
dîn corporaliſ (prę)ſentia
(per) aſcenſione(m) uvírdit
ablata: ſó uvíl ích dír
ſkêinan fortiſſimu(m) feruore(m)
amoriſ. mít démo
ich dìch mìnnon ex toto
corde meo. (et) ex omnib(uſ)
uirib(uſ) meiſ: únte
uvíl déſ flìzan. dáz dér
amor nìene ſí otioſuſ:
ſùnter mít gùoten
uvérchon condît(uſ). alſe
dèr geuvúrzeto uuîn.
Ích uvíl dír ióh ſkêinan
ſò feruida(m) karitate(m) ín
dìnen martýrib(uſ): dáz
ſìe nàch dìnemo gebòte.
mutua karitate ſibi ínuice(m)
cohereant. álſe multa
grana begríffen ſínt
mít uno cortice mali
punici: únte ſìe dîne
paſſione(m) uvóle getúrren
bílidan mít effuſione
ſui ſanguiniſ: ze díu. dáz
ſîe da mít ſordeſ peccatoru(m)
ſámo gàriuvo uón
ín uvérfen: ſámo dér uvó=le
iéſente móſt. nîet
únréineſ ne dólet hínter
ímo belíban.
Mìneſ uvíneſ uvínſtra
líget únter mînemo
hòibete: únte ſín zèſeuva
úmbegrìffet mích. Wánter
déſ ínnene íſt uvórdan.
dáz ích huic mundo et
concupiſcentiis (eiuſ) bìn
ínſlàfan ob (eiuſ) amorem:
ſó gíbet ér mìr in (prę)ſenti
pignuſ (ſpirituſ) (ſancti). ùnte
intellectu(m) (ſanct)aru(m) ſcripaturaru(m).
ùnte ándere
ſìne dona. quę (per) leuam
figurantur: mít dén
ích ratione(m) mentiſ meę
kúnne geríhtan ad ſuſpiranda
ę(ter)na. álſo dáz hôibet
ríhtet cętera membra:
únte gíbet mír ábo
in futuro (prę)mia ę(ter)nę beatitudiniſ.
quę (per) dextera(m)
ſignificantur.
Ích beſuéren íuuích
iúnkfróuuon ze hieruſalem:
dáz ír mîne uvínion
neuvécchet. nóh ne
múnteret. únze ſíu ſélba
uuólle; Ích beſuéron
íuuvích gûote ſêla. ír
da tréffet ad ſu(per)na(m) hieruſale(m):
ſuâſir dechèina
íuuvera glîchon uíndet:
díu dér uverlte dúrch
mînen uvillon inſlâfan
ſî. únte ókkeret uvólle
uacare contemplationi.
orationi. lectioni. uigili(is).
ieiuniiſ: dáz ír dîe déſ
ne írret mít dechêinemo
uuérltlìchen ſtrepitu:
únzen ſíu ſélba poſt contemplatione(m)
uvólle (pro)cedere
ad agenda temporalia.
Uuér íſt díſiu. díu
da ûfferet uón déro
uuóſte. zártlîcho gefùoretíu:
únte ſích lèinen=te
úber mînen trût?
Wélich ſíu íſt. únte uvîe
hévig. ęc(cleſi)a de gentib(uſ):
díu dér ê uuaſ deſerta
(et) derelicta a (deo) (per) idolatria(m):
únte nú îlet uirtutum
greſſib(uſ) de deſerto
infidelitatiſ. álſo plebſ
iſrahelitica îleta (per) deſertum
ad terra(m) re(pro)miſſioniſ:
únte hábet án íro
dìe uvàhe állerſláhte
túgede: únte néndet
áller íro frúmichêite.
únte íro gedíngeſ ánne
mînen ſponſum. déſ ióch
ích êino ſcólta gebrûchan:
quia uſ(qué) modo notuſ tantum
in iudęa (deuſ).
V́nter démo áffalter bôu=me
irquíchta ích dích:
dâ uvárt dîn mûoter
ueruuártit. dâ beuvál
ſích dîn mùoter. O ſýnagoga.
dú uvúntereſt dích.
dáz díu ęc(cleſi)a de gentib(uſ)
poſt idolatria(m) íſt chúman
ad noticia(m) nominiſ mei.
únte ſíu ſó uv́redîhet merito
uirtutv(m) (et) numeroſitate
populoru(m): nú dénke.
uvánnan dáz geſchéhan
ſî. Do ích dích ſub arbore
cruciſ quę (per) arbore(m) mali
intellegitur irlôſta de
morte peccati (et) poteſtate
diaboli: da an dér ſélben
ſtéte. uvárt dîn mûoter
corrupta. (et) uiolata: ideſt
maior et principalior
parſ iudaicę plebiſ. díu
der uváſ in ſacerdotib(uſ). ſcribiſ
(et) phariſeiſ. dîe der reliqua(m)
gente(m) ſcólton quaſi
mater erudire (et) conſilio
regere. díu uvárt re(pro)bata:
únte uváſ díu corruptio
únte díu uiolatio ſo ſtárk.
dáz ſíu nîeht dén êinen
netáreta qui clamaueruN‍T.
crucifige. crucifige eum:
ſúnter ióh íro poſteritate(m)
mít bítteremo flûoche
begrêif: dô dîe parenteſ
ſúſ quâdon; ſanguiſ (eiuſ) ſu(per)
noſ. (et) ſu(per) filioſ (noſtroſ). Dò
ábe mìne (prę)dicatoreſ repulſi
a iudęa. con(uer)ſi ſunt
ad genteſ: dô begónda
ęc(cleſi)a de gentib(uſ) (mihi) adherere.
(et) ſpe(m) ſua(m) in me ponere;
uóne dánnan íſt
ſíu in (prę)ſenti afflue(nſ) (ſpiritu)alib(uſ)
deliciiſ: únte geuvín=net
ôuh in futuro apud
me locu(m) hereditatiſ. eiectiſ
regni filiiſ;
Máche mích dìr ze êinemo
ínſígile úber dîn hérza.
únte úber dînen árm:
uvánta mîn mínna íſt
ſáme ſtárk ſó der tôd
ingégen dích. íſt ábo dîn
nìth ſámo ſtrénge ſo díu
hélla. in gégen mích. Dóch
du ſìſt paruvla numero.
dú bíſt îe dóch primitiua
ęc(cleſi)a. únte ſcált hèizzan
mater ęc(cleſi)arum: uóne
dánnan gehúge bêide
in dînen gedánkon quę
(per) cor intelleguntur. únte
in dînen uvérchon quę
(per) brachiu(m) ſignificantur
mîner mínnon: díu ingégen
dích ſó ſtárk íſt.
dáz ích ſélb dén tôd dúrch
dìnen uvíllon lêit: únte
làz òuh dìnen nîth uáran.
dérder ê in gégen mích
ſélbon. únte îenoch contra
ęc(cleſi)am de gentib(uſ) congregata(m)
alſo hérte únte
álſo úngenâdeglîch íſt.
ſámo dér inferuſ. dér
nîemanne nekán parcere:
dú ſcált íro ſaluti
congaudere: quia tecu(m)
una erit ęccleſia.
Dér mínnon lìehtuáz:
brínnent. únte lóhezent.
Suâſe mìn dilectio íſt.
dá ne íſt ſíu nîeht otioſa:
ſíu nemág ſích ìetemer
uerbérgan. dánne dáz lîeht
in demo gláſeuàzze: uvánte
ſuér dîe ſínt. dîe ſîe uvâr=lîcho
hábent. dìe brínnent
in íro hérzen (per) amorem:
únte lûihtent ábo exteriuſ
(per) operationem.
HÉVIGIV uvázzer ne
móhton írléſkan dìe
mínna: nóh dîe áha berúnent
ſîe. Suîe drâte dér
(per)ſecutoru(m) mînę uvâren:
únte ſuîe líſteklîch íro
blandi(men)ta uvâren: ſîe
ne móhton îedoh in mînen
hóldon dáz fìur únte dáz
érnoſt mîner mínnon
irléſkan: nóh ne múgen
ſìe uónder ſtâtekhêite
dèſ gelòvben concutere:
uvánte ſìe ſupra petra(m).
id eſt ſu(per) me ſínt fundati.
Óbe dér ménniſco
ál ſîn gûot hína gegît:
íz íſt ímo in gégin mîner
mínnon dez mín=niſt.
Suén mîn dilectio
(per)fecte inflammat:
ſíu máchet ín contemptorem
álliſ írdiſken
gûoteſ: únte máchet
ín gîregan déſ êuuegen
rîchetûomeſ.
Únſer ſuéſter íſt
nóh uvênag: ùnte
ne hât nóh der ſpúnne
nîet. Wáz tûo uvírſ
nú: ſó ſíu hìrateſ ſcál
gegrûozet uuerdan?
Sî ſíu mûra: vuírche
uvír ûffe dîe mûra.
ſílberîne uuére. Sî ſíu
túre: uîoge uvír dîe
túre zeſamene. mít
cêdrînen táuelon; O
ſýnagoga: únſer ſuéſter
ec(cleſi)a de gentib(uſ). íſt nóh
parua numero: únte
ne kán nóh nîet. íro
auditoreſ quaſi mater
enutrire mít déro
míliche ſimpliciſ doctrinę.
Nù hélfe uuìr íro ſùſ.
Sìn dechêine in déro vocatione
gentiu(m). dîe dèr êdeſ
uuàren clari ingenio. v̀nte
inſtructi mundana ſapientia:
unte ſîe nù uuòllent
in fide álſo ſtárk ſîn quaſi
muruſ ſu(per) petram ędificatuſ:
dén óffene uuír ſcientia(m)
ſacraru(m) ſcripturarum.
ze dîu. dáz ſîe bêide mít fortitudine
fidei quę (per) murv(m)
ſignificatur: ùnte mìt ueritate
ſacroru(m) elo(qui)orum
quę (per) argentea (pro)pugnacula
intellegitur: Kúnnen
vnte múgen ìro auditoreſ
beſkìrman contra hereticoſ.
Sîn ábo dechêine ándere.
dîe dèr nìe ne ſîn (pro)fundę
ſapientię. v́nde ſîe îe dóh íro
auditoreſ mít ſimplici doctrina
kúnnon imbuere.
vnte uuìzzon tempuſ tacendi
(et) tempuſ loquendi.
àlſo dáz oſtiu(m) ſùmſtunt
clauditur. ſúmſtunt aperitur:
dìe màne uuìr déſ. dàz
ſîe bèide ìn ſèlbon. iòch ìro
auditoribuſ ſèzzen uùre
ze bílidenne uirtuteſ (et) exempla
patrum priorum.
dèr memoria àlſo indefectiua
ìſt. ſàmo cedruſ imputribiliſ
(eſt): v́nte ſîe ouh
latitudinem karitatiſ
quę per tabulaſ cedrinas
intellegitur. behálten
erga (deum) (et) proximum.
Ích bín ſèlbo álſ êin mûra:
vnte ſìnt ábo mîne ſpúnne
álſ êin uuîghûſ: uón
dén ſtúnton. daz ích frído
unte ſìne húlde guán.
Veſti mûra bín ích ęc(cleſi)a
de gentib(uſ) uuánt ìch ſu(pra)
firmam petram (id) (eſt) ſu(per) fidem
ſponſi bín ędificata:
vnte ôuh de uiuiſ (et) electiſ
lapidibuſ bín compacta.
Mìne ſpúnne ſínt
àlſ èin uuîghûſ: uuánte
ſùmelîche ſó eminenteſ
ſínt in mìnen menbriſ.
dìe dér íro auditoreſ
kùnnon enutrire mít
vberibuſ ſpiritaliſ doctrinę:
vnte ſîe ſe múgon quaſi
turriſ beſkírman con(tra)
ſp(iri)taleſ nequitiaſ. vnte
con(tra) hereticoſ. Vóne dánnan
ſínt dîe doctoreſ démo
uuîghuſ glîch: uuánte ſîe
ánderen dén p(opulum) álſo uérro
vber tréffent mít uitę
(ſancti)tate: álſe dáz uuîghûſ
àndere dîe menia ciuitatiſ
v́ber tríffet mít celſitudine
(et) decore. Dîe êra ne
hábon ábo ích nîet. uón de=chêinen
mînen meritiſ:
ſúnter vòne mìneſ ſponſi
gnâdon. dér mír pacem
hât guùnnan gègan ſînen
vàter. mìt effuſione ſui
ſanguiniſ.
Dér ſûonare hât êinen
uvîngarton: ìch mêinon
dén uuîngarton. dér dîe
ménige déſ lîuteſ hât. Dér
mîn dilect(uſ). dér ueruſ ſalomon.
dér mít ſînemo
tôde ſûona hât gemáchet
inter (deum) (et) hominem: dèr
hàt êine ęccleſia(m). quę (eſt) vinea
ſua. Íne mêinon nìet dìe
ęc(cleſi)am iniudęa. pauciſ palmitibuſ
plantata(m). vnte un(iuſ)
gentiſ finibuſ coartatam:
ich mêino ęc(cleſi)am degentibuſ.
dîv dér iam extendit
palmiteſ ſuoſ vſ(que) infineſ
orbiſ terrę: unde dîv dér
infra maceriam ſuam hât
begríffan áller ſláhta
lîute.
Dér hêrro. dér dén uuîngarton
plánzeta: dér hàt
ímo uuînzurᷠela geſézzet.
Mìn ſponſuſ. hât ſîne ęc(cleſi)am
bíderben agricoliſ
beuólehan: (pro)phetiſ. apoſtoliſ.
doctoribuſ. Ér hàt íro
òuh geſcáffet dîu angelica
(prę)ſidia: mít dén ſìv
beuuáret uuírdit contra
temptationeſ. (et) doemonv(m)
infeſtationeſ.
Dèr mán dér gíbit dùſvnt
ſílberînero phènningo:
dáz ér déſ uuíntemôdeſ
mûoze gebrûchan. Vìr dictuſ
(eſt) a uirtute. Vòne dánnan.
dèr mánlîcher tùgede
ìſt. dér hùotet dèſ gèrno.
dàz èr in vinea (domini) nìet
mercenariuſ ſî. dér in déro
vindemia nìet tèil ne hât:
ſùnter agricola. dèr bêide
ſìnemo hèrren uvìrke: vn
ter ſèlbo an dèmo uuínte=môde
têil hábe. Dèmo ſó
ze mùote ìſt: dér gíbet àllen
uvérltlîchen rìchtuom (qui)
(per) millenaria(m) ſummam
intellegitur gérno hìna:
dáz èr dér èuuegon rumunerationiſ
nìet âtêilig
ne uuérde.
Dòh ích mînen uuîngarton
beuòlehan hàbe dén
uuînzurnelon álſo dú zéliſt.
dîe ſîn hûoten: ìch tûon
ſîn îedoch ſèlbo álliz ána
uuára. Dóh ích mìne ęccleſiam
beuólehan hábe (pro)phetiſ.
(apoſtoliſ). doctoribuſ. v́nte
ích ìro òuh geſkàffet hábe
dív angelica (prę)ſidia adtutelam:
ích bín ìro îedoch
ſèlbo (per)uigil cuſtoſ. qui
(non) dormito ne(que) dormio.
Dîe dîne dûſunt phénnin=ga.
ſínt dír gehàltan: ùnte
zuíren zéhenzog phénninga.
ſìnt dén gehálten: dîe déſ
uuîngarten hûotent. Vuante
dú diuitiaſ mvndi quę per
millenariu(m) figurantur
uerkúiſeſt. v́nte uermáneſt
(pro) ſpe vindemię. díu dèr bezêichenet
dulcedine(m) ę(ter)nę
retributioniſ: ſò ìſt dír geháltan
copia cęleſtiu(m) (prę)mioru(m).
qua(m) oculuſ (non) uidit. nec
auriſ audiuit. nec in cor hominiſ
aſcendit: vnte guín=nont
áber dîe duplice(m) remvneratione(m)
(prę) aliiſ: dîe dér vinea(m)
(domini) (id) (eſt) ęc(cleſi)am eiuſ cuſtodiuN‍T:
únte ad iuſticiam erudiuN‍T
mvltos.
Dv́ dâ búiuveſt in dén gárten:
dîne frîunt hórechent
déſ. lâ míh dîne ſtímma
uernèman. O ſponſa. dú dér
flîz hábeſt álliz ána uirtvtu(m)
germina zepflánzene
in dînen auditorib(uſ). unte
ôuh dáz nîet tranſeunter
netûoſt. uelut intugurio
manenſ (et) cito receſſura.
ſúnter ſtâtlicho bûentiv:
kúnde mîn euangeliv(m) állen
dèn dú múgiſt: uuánda mír
lîeb vnte lùſtlîch íſt. dîne
ſtímma zeuernémene: uuànda
dú mîne gloria(m) quęriſ.
non tuam. Dîne frîunta
hórechent gérno dîner ſtímmo:
uuánte dîe angelici ſpirituſ.
dîe ích dír amicoſ vnte
defenſoreſ hábo gemáchot.
unte dîe animę iuſtoru(m)
quaſ de tuo coetu ad me aſſumpſi:
dìe méndent ſích
dînero (prę)dicationiſ. unte
fraternę ſalutiſ.
Flîuh uóne mír uuíne
mìn: uuìſ glîch dèr réion.
vnte démo híntkalbe. in
dén bérgon déro ſtánkuvúrzo.
Dú gebûiteſt mír oſponſe.
dáz ích tîn euangeliv(m) kùnde
állen dén íh múge: dár zûo
ne màg ích mích gemûoze=gan.
qua(m)div tu ſponſaſ nobiſcu(m)
eſ. Sò dú (per) aſcenſione(m)
uuírdiſt receptuſ adpa(ter)num
conſeſſum: ſó màg
ích dánne liberiuſ v́beràl
kúndan dîn euangeliv(m).
Vóne dánnan ſkêide uòn
mír (per) aſſumpta(m) humanitate(m):
v́nte ſkêine mír îe=mìtton
dîne hélfa (per) diuinitate(m):
tûo dáz inſtar capreę
(et) hinnuli. dîeman
ſúmſtunt ſìhet. ſúmſtunt
nîe neſíhet: v́nde lâz dáz
uuérdan in montibuſ aromatu(m).
ſcilic(et) an dînen héiligon
quoru(m) conuerſatio
in cęliſ (eſt). álſe án dèn hôhen
bérgon: v́nte dîe dén odorem
(et) famam uirtutum
de ſe ſpargunt. álſe dîe
tûiren ſtánkuuv́rze.
kunft per prophetas.
sînes euangelii.
gr(ati)e ist bezzere. danne diu
Lex (per) moysen data est. gr(ati)a
(et) ueritas (per) (ihesu)m (christu)m facta e(st).
mit uariis donis s(piritu)s s(anct)i. mit
den machest ex peccatorib(us)
iustos. ex da(m)nandis remunerandos.
(christ)o. heizen wir (chr)istiani.
innocentie.
in fide (et) spe die genâde.
daz diu genâde dînes euangelii
süezer est. danne diu austeritas
Si q(ui)s hoc (uel) illud fecerit. morte
moriat(ur). quides abe in dîneme
euang(eli)o. Non ueni uocare
iustos. sed peccatores.
Cedar: unde bin abe
salomonis. Cedar qui interp(re)tatur
tenebre. er was
ismahelis sun. vone deme
filii tenebrarum bezeichenet.
doch swie ich mit (per)secutionib(us)
(et) erumnis von in gequelet .
ich habe doch wætlîche in uirtutib(us).
uisitatione (et) inhabitatione
ueri pacifici. id est (christ)i. Tabernacula
pellib(us) mortuoru(m) animaliu(m).
alsô machen ich tab(er)naculu(m)
d(e)o. an den qui carne(m) suam
mortificant cu(m) uitiis (et) concupiscentiis.
c(on)stantie. mit dere ich behalten
mîne interiore(m)
pulchritudinem.
ich bin primitiua eccl(esi)a. mîn
muoter ist synagoga. ire kint
scriptu(m) e(st). Excitauer(un)t iudei
(per)secutione(m) in paulu(m) (et) barnaban.
(et) eiecer(un)t eos de finib(us) suis.
ich behüeten. Ap(ostol)i unde
anderere ecc(lesi)aru(m). want
ich primitiua ecclesia bin.
sint andere ecc(lesi)e vone
mir disseminate (per) totum
mundu(m). abe die êresten ecc(lesi)am
(pro)pter (per)secutione(m) iudeorum.
gesellen. künde mir ô sponse.
minne. wer die uere fidei
doctores sîn. die dîne schâf
wîsen ad pascua uite. unde
feruore te(m)ptationis. des biten
kume in c(on)uenticula hereticorum.
dîne vîande. Heretici sint mir
sie dîne defensores sîn. in dere
conuenticula ne wile ich nieht kumen.
werde mit peruersa doctrina.
sînen korter. q(ui)a in multas sectas
diuiduntur.
g(lori)am unde dîne wætlîche
conscientia(m). als iz quît. om(n)is
g(lori)a ei(us) filie regu(m) abintus:
gehabe dich ad hereticos. die dâr
sînen korter. q(ui)a in multas
sectas diuidunt(ur). von
dîne auditores. oues. die iustos
peccatores bezeichenent.
pharaonis. als ich
plebe(m) israhelitica(m) cui(us) auriga
(et) defensor eram. lôste vone
egyptiaca seruitute. unde sie
(per) mare rubru(m) pharao unde
in terra(m) re(pro)missionis: same
loesen ich dich (per) baptismu(m) a diabolica
seruitute. unde vollebringen
dich in terra(m) uiuentiv(m).
nie ne wilt uagari (per) greges
sodalium.
doctores tui o sponsa. sie
mit auro sapientie. unde mit
gemmis uirtutum.
vernim o sponsa. weliche
doctores dir wollen machen.
ich gibe dir soliche doctores.
die dâr habent sensu(m) sapientie.
qui auro co(m)parat(ur). unde die
vüre bringen. quod per argentum
figuratur.
mînen willen. deste vlîzlîcher
mit odore sp(iritu)aliu(m) uirtutum.
Nardus ist aromatica arbor.
salbe. mit Maria Magdalêne
salbete pedes (ihes)u
recu(m)bentis in domo symonis
le(pro)si.
Engaddi.
in cypro. sint edele
die meisten trûben. Engaddi
wahsent arbuscule balsamu(m)
desudantes. unde
hedi. quît ecc(lesi)a.
mîn sponsus. der die bittere
mit uino resurrectionis
sue. unde siu
stinket alsô suoze (per) totu(m)
mundu(m) quasi odor balsami.
unde ist ouch peccatoribus
qui (per) hedos significantur
bist sunderlîche
schoene (pre) filiis hominum.
beidiu (et) per diuinitate(m).
(et) per uirgineam natiuitatem.
bin a persecutione.
contemplatione. uigiliis.
ieiuniis. elemosinis. (et)
ceteris bonis operibus.
ich pacem haben.
schînent in unseren conuenticulis
beidiu doctores.
mit ire doctrina.
opinionis: unde auditores.
die dâr mit simplicitate.
uirtutibus dîn
bin ich sine uirili semine
unde bin ouch habitator
humilium mentium. que
(per) conualles figurantur.
liljen bediuhen. siu ne wahse
pagani. oder mali christiani.
in uirtutib(us).
same habet mîn sponsus
sunderlîche schoene (pre) ceter(is)
electis. wande er ist gotes
sun (per) natura(m). speciosus forma
(pre) filiis hominu(m): andere electi.
sint filii (dei). unde sîne bruodere.
(per) adoptionis g(ratia)m.
in (per)secutionib(us). unde in
feruore te(m)ptationis: vone
ad contemplationem
suae diuinitatis.
in sîneme euang(eli)o daz dâr vile
legalib(us) fecib(us). hât er mich
minne. ex toto corde. ex tota
anima. ex om(n)i (men)te. ex om(n)ib(us)
uirib(us): unde mînen (pro)ximv(m)
initia uirtutu(m): Mala. (per)fectione(m)
bonoru(m) operu(m). Et (est) sensus.
er mir in (pre)senti pign(us) (spiritus)
(sancti). unde intellectu(m) (sanctarum) scripturaru(m).
dona que (per) leua(m) figurant(ur).
mit den ich ratione(m) (men)tis mee
kunne gerihten ad suspiranda
e(ter)na. alsô daz houbet rihtet
cetera me(m)bra: unde gibet
mir abe in futuro (pre)mia e(ter)ne
beatitudinis. que (per) dextram
significantur.
treffet ad su(per)na(m) ier(usalem).
habet. que (per) munda (et) serpentib(us)
inimica animalia
figurant(ur): swâ ir decheine
uacare (con)templationi. orationi.
lectioni. uigiliis. ieiuniis: daz
wereltlîchen strepitu. unzen
siu selbe (post) conte(m)platione(m) wolle
(pro)cedere ad agenda te(m)poralia.
wereltlîchen strepitu.
in diuinitate. noch in humanitate.
als iz quît. Erit mons do(mus)
(domini) in uertice montiu(m). (et)
eleuabit(ur) su(per) colles. sîne sprunge
himele in uirginis uteru(m). vone
er . beide (per) diuinitate(m).
joch (per) uirginea(m) natiuitate(m): er
quam uns iedoch cu(m) humilitate.
er selbe ouch unsich humilitate(m)
quît. Discite a me. (quia) mitis su(m).
(et) humilis corde. vone dannen
unde die incom(pre)hensibile(m)
maiestate(m) (christi).
circu(m)dat(us) fragilitate (nostre)
(dei)tate(m) (per) miracula. unde swie
hôch er in diuinitate. er
neiget sich nâch uns (per) hu(man)itat(is)
co(m)passione(m). daz sint die cancelli
miserationis. sihes .
unser truhtîn. (Per) uiscera (misericordie)
sue uisitauit nos oriens ex
alto.
vriuntîn mîn (per) fide(m) (et) dilectione(m).
mîn tûbe (per) innocentia(m).
mîn schoene (per) uirtutu(m) decore(m):
conte(m)plationis. orationis. lectionis:
ad utilitate(m) proximo(rum). (per) (pre)dicationis
officiu(m). unde (per) exe(m)pla
bono(rum) operu(m). vore des beswuor
er filias ier(usalem). daz sie sîne
diu zwei. ne sint niet (con)traria:
(quia) te(m)pus om(n)i rei sub celo.
sumstunt ist te(m)(pus) actionis. sumstunt
te(m)(pus) (con)templation(is): alsô der
spons(us) selbe scheinte in sînen
tæten. die (pre)dicans (et) docens in
te(m)plo. nocte fugiens in montem
solus orare.
êr. was ockeret notus in iudea
(deus). unde was cultura demonv(m).
(per) totu(m) mundu(m). ist diu scherpfe
infidelitatis vüre: wande sol
iusticie schînet. ist kumen
sint gewahsen flores uirtutu(m).
castitas. (con)tinentia. largitas
elemosinaru(m). ist ouch
diu zît. daz die (pre)dicatores
mit falcastro exhortationis
schulen amputare su(per)flua
uitioru(m) de cordib(us) auditorum.
ut fructu(m) plus afferaNT.
In omne(m) terra(m) ist kumen
(pre)dicatio (apostolorum). die ire auditores
lêrent castitate(m) (et)
innocentia(m). unde nidificare
in excelsis. id (est) (con)uersatione(m)
habere in celestib(us). unde ouch gemitum habere in presenti. als iz quît.
Miseri estote. (et) lugete. (et)
luctus (uester) uertat(ur) in gaudiv(m).
sîne bittervîgen. die (apostoli)
begonden gr(atia)m euangelii (pre)dicare.
wâren sumelîche (pro)ceres
synagoge. die dâr beide wolten.
joch in (christu)m credere. joch lege(m)
carnali(ter) obseruare. circu(m)cisione(m).
sabbatu(m) (et) cetera legalia
instituta. daz ne mohte niet
diu legalia precepta. um=bra
ueritatis (et) gr(atiae).
süezen stanc. dere (apostolorum)
(pre)dicatio gestarkete. unde
dere sententia wart re(pro)bata.
die carnali(ter) lege(m) wolten
obseruare: sider schinen in ecc(lesi)a
als iz quît. Magnificabat
eos popul(vs).
fide(m) (et) dilectione(m): mîn gemahele
quam desponsaui mihi
dote sanguinis mei: mîn tûbe
(per) innocentia(m) (et) castitate(m):
slâfe dere (con)templationis.
unde kum vüre ad utilitate(m)
(pro)ximo(rum) (per) officiu(m) (pre)dicationis.
unde in dînere (pre)dicatione
dich leit. que (per) foramina petre
intellegunt(ur): unde gehüge.
daz ich die ang(eli)ca (pre)sidia haben
geschaffet ad tutela(m) tui. diu
ang(el)icis (pre)sidiis a raptu malignoru(m)
s(pir)ituu(m). unde maht
ouch fetus (pro)creare bono(rum)
operum.
in lecto (con)templationis ruowen.
Post (con)templatione(m). schalt
ouch vüre gên ad f(ratrum) utilitate(m).
(et) ad publica(m) actione(m). unde
intentione(m) ane mich kêren.
ir doctores ecc(lesi)e. tuot ware.
gestarkent die heretici in ire
(per)uersis dogmatib(us). sint sie
verstên in sînere uocatione.
admonitione (et) (pro)missione:
heiligen dere candide uirginitatis.
unde odorifere uirtutis.
er ouch sich selben facie ad facie(m).
swanne ueru(m) mane kumet. nâch
gebirgen Bethel. O SPONSE.
conte(m)plationis. unde durch
dînen willen (pro)cedere ad
publicu(m) actionis: die genâde
in futura uita. die scheine mir
ouch in (pre)senti. unde swie
ze himele sîs gestigen (per) humanitate(m).
unde eteswanne sihet. (Per) interualla
te(m)poru(m) scheine mit
montib(us) bethel. ich meine an
mügen werden do(mus) d(ei).
ich was in tenebris incredulitatis.
unde ich consentieba(m)
carnalib(us) desideriis: wolte
(per) doctrina(m) philosophoru(m).
platonis. aristotelis. socratis.
die dâr creatore(m) per
creatura(m) wolten bekennen.
in vinden. (quia) stulta(m) fecit (deus)
sapientia(m) mundi hu(ius). ich
mêr (con)sentire carnalib(us) desideriis.
die gênt angusta(m) uia(m) que
ducit ad uita(m). nobe joch an den.
die noch gênt latas uias
hu(ius) s(ecul)i. ienoch. ne mohte ich
vrâgen (pro)phetas (et) a(postol)os qui
custodiunt ciuitate(m) (dei). waz
daz er ist uerus (deus) ante
s(ecul)a. und er abe durch mîne
minne wart uerus homo
in fine s(ecul)oru(m). ich in
sint puri homines. er ist
abe uerus (deus). unde uerus
homo: wile ich in ze mir
nemen. wile in amplecti
om(n)i deuotione. unde want
willen leit. uincula. sputa.
colaphos. flagella. irrisiones.
spinea(m) coronam.
morte(m) crucis: ne wile
muoter synagoga(m) diu mich
bringe. cum plenitudo
gentium intrauerit.
vore ad tale signu(m).
vers hoeret ad primitiua(m)
ecc(lesi)am. de iudeis collecta(m):
ad ecc(lesi)am de gentib(us) (con)gregatam.
sie ire sponsus ad f(ratrum) utilitate(m)
(et) ad publica(m) actione(m).
besweret er abe filias ier(usale)m
umbe sîne sponsa(m). swanne siu
êr siu selbe wolle: wande doctores
ecc(lesie) schulen beidiu allezane
tuon: (post) conte(m)plationem
vüre gên ad (pre)dicatione(m). post
(pre)dicatione(m) redire ad (con)templatione(m).
ist diu ecc(lesi)a de gentib(us). diu
dâr vone spirituali egypto
same drâte îlet ad terram
uiuentiu(m). same diu plebs
israhelitica îlete vone egypto.
ad terra(m) re(pro)missionis. Plebs
is(rahel)itica. wart mit manigen
zeichenen geladet ad terra(m)
re(pro)missionis. abe diu ecc(lesia)
de gentib(us). solo auditu uerbi
wurden in lege. mit mortificatione
carnis que (per) mirra(m)
exprimit(ur). mit mundicia
(pre)cum que (per) thus figuratur.
joch sine (pre)ceptis. alse dâr ist
uirginitas. unde uoluntaria
amissio diuitiaru(m). que om(n)ia
intellegunt(ur) (per) aromata uniuersi
pulueris pig(men)tarii.
salomonis. daz umbegênt
knehte. der allerebiderbesten
in is(rahel). ir aller iegelich habet
daz bette ueri salomonis.
daz ist ecc(lesia). in ire ruowet
die (sancti) doctores.
sîn ex fortissimis is(rahel).
rectores animaru(m). die die
mit spiritualib(us) armis.
contra hereticos. die schulen
sîn in sexagenario numero.
denarius remunerationis.
ze arbeitenne in senario operationis.
er mit gladio uerbi (dei) bewaret
ecclesiam. diu dâr gemahele
ist ueri salomonis. daz sie der
übele huorære (id) (est) diabolus. nie
ne müge corru(m)pere. der aller
que (per) fem(ur) intellegunt(ur): ne forte
cu(m) aliis (pre)dicauerit. ipse re(pro)b(us)
efficiat(ur). unde daz schulen sie tuon
(propter) timores nocturnos. wande
princeps haru(m) tenebraru(m) allergernest
beswîchet (pre)latos ecc(lesie).
quia esca eius electa.
der küninc SALOMON. machete
holzes vone Libanô. die sûle
sanfte. unde minnelîche gegrâdet.
daz sie lîhte ze deme tische
der uerus pacificus. der dâr
mit sîneme tôde dissoluit
inimicicias in(ter) (deum) (et) homine(m).
lîbes. qua(m) nec oculus uidit.
nec auris audiuit. nec in cor
hominis ascendit. diu dâr
que in libano (est) ervûlet.
eloquia. diu dâr alsô
ist daz summu(m) bonu(m). daz man
in gotes antwart kumet. als
iz quît. Ego diliga(m) eu(m). (et) manifestabo
ei me ipsu(m). der diemüete
danne daz er vollekume ad
fontem tot(ius) boni? diu stege
gên. diu ist rôt: wande (apostoli)
unde martires. die dâr mit ire
als iz quît. Nimis (con)fortatus est
principat(us) eoru(m). waz wirdet
plenitudo dieru(m) (id) (est) (con)sum(m)atio
bonoru(m) operu(m). oder martyriu(m).
oder dechein (per)fecta iusticia
müge co(m)mendare: daz wir
wert sîn des tischesideles?
fragilioris sexus. danne die manne.
dâr in selben (con)scie sint ire broede.
des küninges Salomonis. unde
posite in specula fidei. unde ir
atria celestis ie(rusalem): tuot iu
nehein wereltlich strepit(us) geirre.
misterioru(m) iuweres rede(m)ptoris.
die ime diu iudaica gens ûf
(secundum) carnem. die dürnînen korônen
(gloria) amplecteret(ur). daz
sînes heiligen bluotes die ecc(lesia)m.
non habente(m) macula(m) aut ruga(m).
(pre)dicatione nie ne meinest âne
mîn êre. unde f(rater)nam utilitate(m).
schînet. die dich der (spiritus) (sanctus) lêret.
(qui) (per) columba(m) figurat(ur). diu schoene
daz ist diu spes celestiu(m). (pre)mio(rum).
die ich dir noch giben in fine (seculorum).
berge Galaat: unde sint abe
in dînen conuenticulis schînent
beide. doctores. joch auditores.
diu menige fideliu(m) audito(rum).
wande sie sich peccatores bekennent:
Capra enim sacrificiu(m)
(est) (pro) peccato. unde doch
sie sîn constituti in (seculari)
actione. diu âne sünde wesen
gebete. mit elemosina. unde
deme gihthûfen. (id) (est) ad me.
alsô Galaat was aceru(us)
testimonii inter iacob (et)
laban: alsô bin ich in apud
patre(m) testis in celo fidelis.
lapis angularis. su(per) quem
edificandi sunt: ane mir
doctores. die (per) dentes figurantur.
wande sie cibos sacre
scripture exponendo
comminuunt. ut possint degluttiri
a (popul)is: die sint
wande sie beide sint. abluti
baptismo. unde allen
râte. ut me expeditius
sequi possint. unde sie
sint ouch gemellis fetibus.
wande sie habent dilectionem
meam (et) (pro)ximi.
omnia quecum(que) faciet
prosperabuntur.
süeze. dîne doctores qui
(per) labia figurant(ur). die kündent
unde sie sint ouch ardent(es)
in fra(ter)na dilectione. alse
coccus brinnet in suo
colore. unde sie heftent
multitudinem auditoru(m)
in unitatem fidei. alse diu
ist.
dîne doctores qui per genas
figurantur. die sint
schamele ad malum. unde
sie kündent ire auditoribus.
welich candor lucis
eterne in kumen ist vone
propter utilitatem fra(ter)ne
multitudinis. que (per) multitudine(m)
granoru(m) intellegit(ur).
dîn hals. ist same Dâvîdes
dîne doctores qui
(per) collu(m) figurantur. wande
sie mediatores sint inter me
(et) (populum). alse der hals zesamene
cibos eterne uite. unde in offenent
scripture. alse der hals daz
gelîch deme Dâvîdes wîchûse.
manu fortis. daz quît.
uici forte(m). id est diabolu(m). (et) spolia
e(ius) distribui. daz mîn wîchûs.
die doctores kunnen diu
sacra(men)ta scripturaru(m). man
mînere (pre)ceptoru(m). mit den
man die aduersarias potestates
mînere burc. que tu es. an
schilde. daz sint diu innumera
(pre)sidia. die ich dir ze schirme
hine wîche. dîne doctores.
die dâr mit lacte diuini
uerbi ziehent beide iudaicum
(populum) joch gentile(m): die
kint. qui (per) capream significor.
Caprea diu ist mundu(m)
animal. (et) acutissime uidet.
siu mich. ich dâr naturaliter
mundus su(m): unde
nullu(m) me latet secretu(m). mîn
(id) (est) in his (qui) (ter)rena despiciunt.
doctores. mit dere munditia
mentis (et) corporis. unde mit
acuta (pro)visione fra(ter)ne utilitatis.
unde mit despectu (ter)reno(rum).
sie habent dilectione(m) mea(m) (et)
(pro)ximi. sie weidenent ouch
reuelatus facie ad facie(m). wîchet
quia mors (et) dolor (et) luc(tus) amplius
non erunt.
terrena despiciunt. unde
die dâr carnem suam cu(m)
uitiis (et) concupiscentiis
mortificant. unde die dâr
(pre)cipuis me(m)bris (id) (est) doctorib(us)
(et) uirginib(us): sunder joch
an den continentibus (et)
coniugatis. unde in allen
decheine maculam grauioris
peccati. noch neheine
rugam mendose
duplicitatis.
kum mir von Libanô mîn
Libanô. kum mir. wirdest
dere hôhen berge. Amana.
unde Sanir. unde Hermon.
dealbatione baptismatis. daz
remissione(m) omniu(m) peccato(rum).
drîn tugenden. fide. spe. (et) karitate.
oder joch in cogitatione.
locutione. (et) opere. leistes
su(per)biunt mit liste. unde mit
lewen: daz sie adora(bunt) uestigia
pedu(m) tuoru(m). unde sie mit dînere
lêre hine werfent die maculosa(m)
uarietate(m). unde die seculare(m) ferocitate(m):
ad (christianam) religione(m).
mîn swester (propter) qua(m) incarna(tus)
su(m): mîn gemahele. qua(m) despondi
mihi dote sanguinis mei: durch
clauoru(m) (et) lancee an deme kriuze.
iegelîchen dînere doctorum.
qui per oculos figurantur.
quia subiectis utilia prouident:
iegelîchen fidelium auditorum.
qui adherent doctoribus.
iedoch unu(m) in (con)fessione nominis
mei.
doctores. die dâr spünnehaft
sint mit copia celestis doctrine.
unde sie die paruulos
sensu nutriunt mit dere
mileche simplicioris (pre)dicationis.
unze sie sie paulatim
vollebringen ad solidu(m) cibu(m)
euangelice (per)fectionis.
süeze mînes euang(el)ii die
(pre)dicas. (et) que (per) lac figuratur:
asperitas. que (per) uinu(m) figurat(ur).
abe diu mære mîner gr(atie) que
(per) unguentu(m) exprimit(ur). diu
danne alle legales obseruationes:
wande sub (gratia) manigere
exercitia uirtutu(m) vüre kument.
in uirginitate. in (con)tinentia.
in elemosinis (et) ceteris bonis
operib(us). danne ie êr tæte sub lege.
stanc. dîne doctores
qui (per) fauu(m) figurant(ur). die vüre
bringent ire auditorib(us) den
waben s(piritu)alis dulcedinis ex
su(per)ficie littere. wande alsô
alsô ist verholen diu s(piri)talis
intellegentia in hystorica narratione.
doctoru(m) zungen. ist honic unde
milech: wande sie die (per)fectos
instruunt mit s(piri)talis sens(us)
dulcedine. unde abe die infirmos
auditores nutriunt mit dere
mileche hystorialis uerbi. abe
gevremet werden (per) (pre)latos. oder
(per) subditos: unde sie alliu entvâhen
ich uice orationu(m). que (per) thus
figurantvr.
mit angelicis (pre)sidiis
die uolucres celi nie ne mügen
tollere semen uerbi de
cordib(us) electoru(m). der garte
wande diu corda credentiu(m)
neheinen fructu(m) boni operis
gratia (spiritus) (sancti). der brunne
ist besigelet. quia scientia
uerbi mei reseranda
est mundis (et) studiosis.
unde ist abe occultanda
impuris (et) desidiosis. nec
enim fas est proicere margaritas
ante porcos. ne(que)
sanctum dare canibus.
dîne ûzpflanze. daz ist boumgarte
garte. der in Judêa
(apostol)os (secundum) mea(m) (pre)destinatione(m)
disseminasti. wurden
manige incre(men)ta uirtutum
(per) totu(m) mundu(m). ze êrest
mînes bluotes mit effusione
sui sanguinis biledeten. dare
nâch an den conuenticulis
fideliu(m). quib(us) (est) cor unu(m) (et)
anima una. die dâr ze einanderen
mutua caritate
coherent. alsô multa grana
sub uno cortice mali
punici continentur: unde
aromatice arbores:
die ûfen Libanô gewahsen
sint. in congregatione
iustoru(m). schînent aller
slahte tugende. que (per) aromaticas
arbores designant(ur).
schal sîn assidua co(m)memoratio
(gratie) celestis: wande
nieman fidelis ne schal (pre)sumere
de suis meritis. sed tantu(m)
de (spe) (gratie) mee: quia sine
me nihil potestis facere. die
mit rore celestis (gratie) dealbati.
same se(men) cipri. daz dâr
gelîch ist manne de celo uenienti.
alsô süeze. same odor nardi:
unde dîhent ouch de uirtute
in uirtute(m). alsô diu cacumina
folioru(m) nardi sich zerbreitent
gegeben (per) (spiritum) sermo
sapientie. alii sermo scientie.
alteri fides. alii (gratia) sanitatu(m).
alii operatio uirtutv(m).
alii (pro)phetia. alii discretio
spirituu(m). alii genera linguaru(m).
alii in(ter)pretatio sermonv(m).
Nardus ne sal abe nieht sîn
sine croco. wande nehein
uirtus ne touc sine caritate.
Crocus ist goltvare. vone
dannen bezeichenet er dilectione(m)
mea(m) (et) (pro)ximi.
alsô ist ouch caritas (pre)cipua
omniu(m) uirtutu(m). Crocus
fieber. same tuot karitas. siu
leschet unde bedempfet multitudine(m)
peccatoru(m). in dînen
conciliis sint ouch pauperes
(spiritu). quoru(m) (est) regnu(m) celoru(m).
unde die dâr uerecundi sint
ad facienda mala. die bezeichenet
fistula. diu dâr ist
breuis arbuscula. unde rôte
ouch niet humiles (et) (con)triti corde.
die dâr fructu(m) afferunt
in patientia. die bezeichenet
cynamomu(m) wênigez boumelîn.
sint abe eminentiores dîne doctores.
die ire subiectos alsô verre
übertreffent mit celsitudine
uirtutu(m). unde mit (pro)ceritate
moru(m). alsô diu ligna libani
salben. in numero fideliu(m)
sint michelere dignitatis
casti (et) (con)tinentes. die ire lebentigez
corpus alsô immune behaltent
a fetore luxurie. same
die tôten lîchamen a putredine
(et) a uermib(us). sint ouch
mite uirtuosi (et) misericordes.
die mit operib(us) uirtutu(m)
reddunt de se fraglantia(m)
bone opinionis. alsô die tiuren
mit elemosinis releuant
miseros (et) egenos. same
Libanô. an dir ist scientia
ueritatis. diu dâr in
sacra scriptura eteswâ
dealbati sunt baptismate
(et) bonis operib(us). die ne doleten
êr in dîneme primitiuo
die dâr vone dînen primitiis
neheinen obice(m) falsitatis:
quia fluminis impetus.
uirtus scilicet sacri eloquii.
letificat ciuitatem mea(m).
ir (per)secutores mînere ecc(lesie).
terrorib(us). alsô der nortwint
smeichlîchen blandi(men)tis.
sponsus erloubet habet
a uirtutu(m) constantia: wande
perseuerauerit us(quue) in fine(m).
hic saluus erit: unde ouch
acerbitas (per)secutionu(m). beren
schal maturitatem premiorum.
o soror (et) sponsa. dicke habe
quib(us) uiridiaria uirtutu(m)
inuenio. ut corriga(m) errantes.
infirmos robore(m). (per)fectos remunerem.
mit mortificatione carnis
que (per) myrra(m) figurat(ur). unde
mit odore bonoru(m) operu(m)
qui (per) aromata significat(ur)
insignes wâren: die haben
ich falce mortis ab hac uita
precisos. unde haben sie in
apothecis eterne patrie reconditos.
adhuc in mundo (con)uersantur.
die dâr alsô uberes sint doctrina
celesti. same der wabe
des seimes: unde infra illos.
fideles auditores: (qui) delectant(ur)
dulcedine uerbi mei su(per) mel.
Inter auditores habe ich ouch
die vunden. qui idonei sunt
ad capienda fortia sacra(men)ta.
que (per) uinu(m) figurant(ur): unde
sumelîche. qui contenti sunt
lacte hystorialis uerbi. dere
allere vlîz. doch er diuersis
mîn cibus. unde mîn
delectatio.
faciendo que (pre)cipio: mîne
liebesten me su(per) omnia
diligendo: ir habet wole
vernomen. waz mîn cibus.
mîn potus. mîne delicie sint:
scilicet (pro)fectus fideliu(m). maioru(m)
(et) minoru(m). den schulet
ir congaudere. unde schulet
sunder mit auiditate et iocunditate:
esurire (et) sitire iusticia(m). ut satiemini
cu(m) apparuerit (gloria) mea.
Panis cor hominis (con)firmat. (et)
uinu(m) letificat cor hominis.
alsô schal iuwich panis uerbi
mei (con)firmare ad bona facienda:
unde (pre)clarus calix (spiritu)alis ebrietatis
der schal iuwich iocundos
facere. unde quoda(m)modo insensibiles
reddere ad mundi
mala toleranda.
soliche (per)secutiones ne lîden.
ich êr des in initio fidei
ich ad illu(m) de luce uigilare.
ad ill(ius) amorem intendere.
mîn swester. quia coheres
regni mei: mîn vriuntîn.
(quia) conscia secretoru(m) meo(rum):
mîn tûbe. (quia) dotata a me
donis (spiritus) (sancti). qui (per) colu(m)bam
figuratur: mîn schoene. (quia)
in baptismate purgata ab
omni macula peccati: stant
ûf de lecto (con)templationis.
unde kum vüre (pro)pter
fraterna(m) utilitatem ad op(us)
(pre)dicationis. wande dere
vile ist. die dâr (pro)pter frigus
ini(qui)tatis (quod) rore significatur
redundant in
blasphemia(m) capitis mei.
id est patris mei: unde die
dâr fideles meos qui adherent
mit operibus tenebraru(m).
schal ich officium
(pre)dicationis repetere: schal
ich ouch subiectis necessaria
(pro)uidere. daz ne mac niemer
werden. sine tunica sollicitudinis.
unde sine puluere
(ter)rene actionis. ich habe daz
dînere conte(m)plationis. unde
aber wider kêren ad puluere(m)
terrene actionis?
exhortatione(m) sponsi scholte
de secreto conte(m)plationis
vüre kumen ad publicu(m)
(pre)dicationis: gewîsete
miserationis. daz ich mich
(per) uentre(m) significat(ur): sô lange
mich leit. irrisiones. flagella.
cruce(m). morte(m): wie ich
opus (pre)dicationis:
werken. ut facere(m) gressus
rectos pedib(us) meis:
unde garwete mich ad (con)tinentiam
(et) mortificationem
carnis que (per) mirram
figuratur. ne forte
cu(m) aliis (pre)dicauerim ipsa re(pro)ba
efficiar. unde tete abe daz
mit discretione que (per) digitos
significat(ur). wande ich in allen
mînen werken nehein humanu(m)
fauore(m) ne wile expetere.
sed tantu(m) ei (qui) uidet in absconso
placere.
alle contradictione(m) que (per) pessulu(m)
significat(ur) haben ich remota(m)
ich mit obedientia (pre)dicationis.
unde mit castigatione corporis
ich sîne misteria mohte co(m)prehendere.
ich incom(pre)hensibilitate(m) diuinitatis
(eius). daz sie
nehein acies humane
mentis qua(m) lippitudo mortalis
fragilitatis reuerberat
ne mac (per)fecte intueri. als iz
quît. Accedet homo ad cor
altu(m). (et) exaltabit(ur) (Deus).
swie ich ne müge altitudine(m)
diuinitatis (eius) adhuc in fragili
corpore (per)fecte intueri. ich bin
unde bin quodammodo insensibilis
reddita huic
mundo.
ougte sicuti est. des ne mohte
bat in. daz ich muoste dissolui
(et) (esse) cum illo. des
ich mînes desiderii compos
(esse) non potui: râtvrâgete
(pro)phetas (et) (apostolos). die die
sicut gladii (et) sagitte. (quasi)
stimuli (et) (sicut) claui in altu(m) defixi.
wande mit den exhortationib(us)
wart ich harte co(m)puncta.
al mîn jâmer de absentia
mundiales curas que (per) palliv(m)
significant(ur) hine würfe. nisi
(pro) fra(ter)na utilitate: ze diu. daz
ich liber(ius) (et) expedit(ius) mohte
suspirare ad (pre)sentia(m) sponsi.
ir treffet ad su(per)na(m) (ierusalem).
dâr ist uisio e(ter)ne pacis:
nisi tantum dissolui. (et)
esse cum illo.
dînen sponsu(m) in natura
diuinitatis filiu(m) de patre.
(deum) de (deo). lumen de lumine:
in natura humanitatis.
ante faciem eius apparere.
in quem desiderant etiam
angeli prospicere.
tûsenden. O (sancte) anime. ir
in humanitate. vernemet
ir in. speciosum (pre) filiis hominv(m).
er ist candidus (et) rubicund(us).
Candidus ist er von dere megede
sünden ænic. Peccatu(m) eni(m) non
fecit. nec inuentus (est) dolus
in ore eius. abe rubicund(us)
ist er (per) passione(m). wande
mit sîneme bluote facta (est)
purgatio peccatoru(m). diu dâr
mit neheineme sanguine
sacrificioru(m). er ist ouch electus
ex milib(us). wande ime
eineme paterna uoce zuo
gesprochen wart. Hic (est)
filius meus dilectus. in
quo mihi complacui.
ein raben. mîn sponsus. er
ist (deus) (et) homo. in humanitate
ist er ouch minor patre.
houbet. alsô daz golt (pre)cellit
patris. omnem bonitatem
creaturarum: siue angelo(rum).
siue hominu(m). in diuinitate
ist mîn sponsus unicus
patris: (per) humanitate(m) gewerdete
haben. alsô er selbe quît. Quicu(m)(que)
fecerit uoluntate(m) patris
mei (qui) in celis (est). ipse (meus) fra(ter).
soror (et) ma(ter) (est). die ime adherent.
(per) fide(m) (et) dilectione(m).
die sint iemer ad alta tendentes.
quasi spatule palmarum:
allezane quasi palma (per)
spem celestiu(m) (pre)miorum.
selben peccatoru(m) nigredine(m).
daz sie nie ne mügen dealbari.
nisi (per) participatione(m)
(gratiae).
wande mîn sponsus ist (deus)
(et) homo: ist er gewaltic
(per) diuinitate(m). sînen holden
ze gebenne dona (spiritus) (sancti). que
(per) oculos (eius) significantur.
ze diu. daz sie columbina(m)
innocentia(m) behalten. unde
de riuulis scripturaru(m) (id) (est)
a(per)tiorib(us) sacra(men)tis: unde
sie mit lacte simplicioris
doctrine werden
enutriti. daz sie sich danne
conferant ad plenissima
fluenta diuini uerbi:
sie gelernen (pre)cauere
insidias diaboli. same die
kunnen preuidere
aduentu(m) accipitris: unde sich
in humanitate. que per
genas intellegitur. beide
sîn mansuetudo qua suscepit
publicanos (et) peccatores.
unde sîn seueritas qua
corripuit phariseos (et) penitentiam
agere nolentes:
unde sîn leticia qua exultauit
in (spiritu) (sancto). unde sîn
tristicia qua fleuit su(per) ciuitate(m)
(ierusalem). (et) su(per) lazaru(m)
mortuu(m): diu was lustlich
sazten. daz sint (pro)phete (et) (apostoli):
sîn in humanitate: die andere
annunciaue(runt) opera
e(ius). (et) facta e(ius) intellexe(runt).
diu wort mînes sponsi. sint
sie candore(m) eternoru(m) premiorum
diu mirre: wande (per) mortificationem
carnis que
in myrra significatur. kündet
er uns perueniendu(m)
esse ad candorem eternitatis.
Candor liliorum was
beati pauperes (spiritu). (quoniam) ipsorum
est regnum celo(rum):
beati mites. (quoniam) ipsi possidebunt
terra(m): beati misericordes.
(quoniam) ipsi misericordia(m)
consequent(ur): beati
mundo corde. (quoniam) ipsi (deum)
uidebunt: dare nâch trouf
diu myrra dâr ûz. er
quat: Beati qui (per)secutionem
patiuntur (pro)pter
iusticiam. quoniam ipsorum
est regnum celo(rum).
alsô der dræhsel sanfter
ime nieht durft ist extrinsecus
regula uel rubrica:
same was mîneme sponso
al sîn operatio facilis: quia
ipse dixit. (et) facta sunt.
alsô mehtic: alse siu (pro)cedebant
ex potentia diuinitatis.
Facilitas operandi. diu
ist significata (per) manus tornatiles:
potentia diuinitatis
(per) auru(m). sîne hende.
wâren vol jâchande. qui est
lapis aerii coloris: wande
unsich ad spem (et) desiderium
celestium.
al underscheiden mit saphyris.
wande mîn sponsus
ist (deus) (et) homo. unde
er wart incarnatus ex
uirginali castitate. diu
humana fragilitas. que (per)
uentre(m) figurat(ur): unde siu
was abe decorata celestibus
signis. que (per) saphyros
designantur. Saphyrus eni(m).
celi sereni colore(m) habet. siu
wâren distincta an ime
opera diuine maiestatis. unde
infirma humane necessitatis.
daz traf ad humanitatem:
daz traf ad diuinitate(m).
mînes sponsi itinera que
per crura signant(ur). mit
quam. unde abe uictor
mortis rediit ad patre(m):
diu wâren beide. fortia
(et) recta. daz was fortitudo.
quia exultauit ut
gigas ad currenda(m) uiam.
diu ist bezeichenet (per) marmor.
daz was rectitudo.
quia iustus (dominus). (et) iusticias
dilexit. diu ist bezeichenet
(per) columnas.
incarnationis. passionis. resurrectionis.
(et) ascensionis:
daz was antiquo consilio
trinitatis ante (secula) (pre)ordinatum.
quod (per) aureas bases
est prefiguratum.
Libanî: er ist ouch selbe
mîn sponsus. ist alsô hebic
bergen. wande er ist (sanctus) (sanctorum).
wande er ist speciosus
forma (pre) filiis hominu(m).
ist su(per) mel (et) fauum. den
sæligen. qui gustant (et) uident
qua(m) suauis (est) (dominus). den
in diuinitate. joch in humanitate.
quia etia(m) angeli desiderant
in illu(m) (pro)spicere:
doch sie numqua(m) absint
ab eius (pre)sentia.
ad uisione(m) pacis eterne. ir
wâre dilectus meus ex dilecto.
id est filius de patre:
sagete ich iu sîne qualitate(m)
beidiu in diuinitate.
joch in humanitate: dâr zuo
ullis (pre)cedentibus meritis:
sunder ockeret gratuita
(gratia) illius.
ô sponsa die qualitate(m)
sponsi tui. wie er assumpsit
humanitate(m). non amittens
diuinitate(m): sage
uns. war er gevaren . post
(per)acta officia humanitatis:
daz ouch unser spes pendeat
ad illius reditum.
mîn sponsus. doch er post consummata(m)
passione(m) sitze
uictor ad dextera(m) patris:
Ecce ego uobiscu(m) sum omnibus
diebus. us(que) ad consummatione(m)
(seculi). er wîset
quibus uiridiaria uirtutu(m)
uindet. unde odorem
bonoru(m) operum: unde alliu
ire woletât. ist sîn cibus.
unde sîn oblectatio: unde die
er vindet dealbatos (per)fecto
candore uirtutu(m): die liset
er ze sich. als er quat. Ubi
fuerit corpus. illuc (con)gregabuntur
(et) aquile.
iu meo exemplo. wie ir
nihil illi preferatis: leistet
danne dere candide uirginitatis.
que (per) lilia figuratur.
wande die candidam
uestem qua(m) in baptismo
accepisti unbewollene
. quia fraterna(m) pace(m)
diligis: ziere bist same
(iherusalem). wande al dîn desideriu(m).
werc tendunt ad uisione(m)
pacis: egelich bist
malignis spiritibus.
sie aditum deceptionis
castra fideliu(m). die dâr mit
karitatis unitate sint
compacta: vürhtent die
maligni spiritus.
mîne diuinitate(m) in dirre
werlte iet (per)fecte mügest
intueri. wande durch daz
haben ich dir mîne corporalem
(pre)sentia(m) ablatam.
jenere werlte. ubi regem
in decore suo uidebunt
oculi beatorum.
inne des. êr diu generalis diuisio
bonoru(m) (et) maloru(m) geschehe.
sint (per)mixti die ueri
(pre)dicatores. unde die non sinceri
(pre)dicatores. alsame die
regine. unde die concubine.
Regine. daz sint die edelen
sêle. die dâr sint sponse regis
eterni (per) coniunctione(m) fidei.
geistlîchiu kint ex semine
uerbi illius. unde beide sie
ad su(per)na(m) hereditate(m). die sint
mit rehte begriffen sub sexagenario
numero. der constat
ex denario sexies multiplicato.
wande sie die dece(m)
(pre)cepta legis. mit (per)fectione
operis que (per) senariu(m) figuratur
behaltent. Senarius er
ist (per)fectus numerus. quia
sex diebus (per)fecit (deus) opera
sua. unde ouch der selbe numerus
constat suis partibus.
(per)fectas animas. die dâr durch
de quibus scriptu(m) (est).
Dedisti hereditate(m) timentib(us).
Concubine. daz sint die peccatrices
anime. que ingrediunt(ur)
terra(m) duabus uiis. wande
sie sint adulterantes uerbu(m)
(dei). unde sie gênt in thalamv(m)
regis (id) (est) occulta(m) scientia(m) scripturaru(m):
unde ouch accedunt
ad thoru(m) eius (id) (est) (pre)dicatione(m)
sp(irit)ales filios same die
regine: si ne vollekoment
abe nieht ad corona(m) hereditatis
(eterne). unde ad mensam (con)templationis
diuine. wande
sub octogenario numero.
der constat ex quaternario
duplicato: wande sie
pompa(m) mundi qui (per) quatuor
tempora uoluit(ur). (et) in quatuor
climita diuidit(ur). mit
allere auiditate mentis (et)
corporis amplectunt(ur). Adulescentularu(m)
(non) (est) numerus:
wande beide von reginis
(id) (est) ueris (pre)dicatoribus. unde
von (con)cubinis (id) (est) (non) sinceris (pre)dicatorib(us)
innumerabilis suboles (sancta)ru(m)
animaru(m) in baptismate
renascentiu(m). die dâr sint
habiles ad ecclesiastica(m) disciplina(m).
unde abe necdum
nubiles ad danda(m) aliis salutis
scientia(m).
diu mîn (ecclesia) catholica. diu
constat ex reginis (et) adolescentulis:
ex multaru(m) facieru(m)
(per)sonis: siu ist iedoch unius
fidei (et) unius (spiritus): unde ist
dote (spiritus) (sancti). qui (per) columba(m)
figuratur. siu ist ouch einige
ire muoter. dere celestis (ierusalem).
siu biledet angelica(m) castitate(m):
unde ouch allezane suspirat
aduisione(m) pacis. die angeli
eoru(m) semper uident faciem
patris.
Vniuersitas fideliu(m). diu constat
ex bonis doctoribus. (et)
fidelibus auditoribus: diu wunderet
êren mînere catholice ecc(lesie):
joch selbe die (non) sinceri (pre)dicatores.
qui me nominetenus
colunt. sie êrent sie (pro)pter
temporalia lucra. die
Ecc(lesiam) (christ)i. die ich êr detestabar
(per) ignorantia(m): dere ne
de uirtute in uirtute(m).
aurore: wande siu (post) tenebras
infidelitatis. hât sich bekêret
ad ueru(m) lu(men): unde dunket
weiz. daz siu die pulchritudine(m)
uirtutu(m) von ire selbere
selbeme (secundum) phisicos: nobe
ex illustratione solis. siu
gotes willen. qui (est) sol iusticie:
ad cuius contemplatione(m)
festinat. siu dunket
ne læzet den malignis spiritibus.
sie aditum temptandi
mügen inuenire.
ô synagoga.
uirtutu(m) unde dere (pro)fectuv(m).
vone mir selbeme. sed ex
dono sponsi. quia (gratia) (eius)
sum id (quod) sum: unde abe
ne (gratia) (eius) in me uacua
sit: al die wîle die fideles
(eius) hier sint circu(m)dati
testa corporis. unde
sie ne mügen conscientias
suas alterutru(m) (per)uidere.
ietemêr der nucleus
sub testa mac apparere:
sîn sollicitudine pigra.
sed (per) doctores wile ich
allezane considerare.
die humiles mentes sîn.
die den (per)fectu(m) fructum
uirtutis (pro)ferunt. ut earu(m)
exemplo alios co(m)monefacia(m):
obe diu plebs catholica
que (est) uinea (domini) sabaoth.
blüeje in studio uirtutu(m).
(et) spe celestiu(m) (pre)mioru(m):
in verre emineant excellentia
uirtutu(m): daz
sie rubore(m) (domin)ice passion(is)
uelint (et) audeant imitari.
durch daz gereite Aminadap.
ô ecclesia. ich ne wart
nieht innene der donoru(m):
die dâr dîn sponsus habet
collata; ich wiste wole.
daz lex unde (pro)phetie
diuini(tus) sint date:
ich mich. (propter) subita(m) euangelii
(pre)dicatione(m). diu
dâr mit quatuor libr(is)
euangelistaru(m). ueluti
uelocissimis quadrigis.
unde spontanea(m)
oblatione(m) sponsi tui.
O synagoga. wunderest
mir geschehen ist in coruscatione
(et) celeritate
euangelii: diu selbe genâde
ist dir gare. si con(uer)sa
fueris ad redemptore(m)
tuu(m). den dir lex et (pro)phete
gehiezen: quia
lex (et) (pro)phete (per) euangelium
adimplentur. ich
con(uer)sa fueris. daz
manige uirtutes an dir
mac.
O sponsa. klagest.
daz synagoga unbequâme
fide(m) mea(m): des ist noch niet
zît: quia cu(m) plenitudo
gentiu(m) introierit. (tunc)
omn(is) is(rael) saluus fiet.
abe tempus miserendi
(eius) kumet: in (eius) conuersione
conuenticulis: choros
concordie (et) caritatis.
unde castra militantiu(m)
(pro) fide mea.
lustsam ist mir diu mobilitas
(pre)dicationis. mit
gerne wilt (per)agrare:
quia speciosi pedes euangelizantiu(m)
pacem.
dîne werc wilt munire
mit exemplis (pre)cedentiu(m)
patru(m). alsô die pedes
muniunt(ur) pellib(us) mortuoru(m)
animaliu(m): von dannen
heizest filia
principis. id est mei. (qui)
sum alpha (et) O principium
(et) finis: qui (et) aminadab.
id est spontaneus
populi mei: wande
ich sponte posui anima(m)
mea(m) (pro) salute populi mei.
hant. alsô ex
femorib(us) kumet (pro)pagatio
carnalis generation(is):
o sponsa (spiri)talem (pro)lem
(per) uerbum (pre)dication(is): et
lauacru(m) regenerationis.
alsô duo femora conueniunt
in una(m) iunctura(m): same
ist kumen ex tua (pre)dicatione
concordia duo(rum) populoru(m)
in una(m) fide(m): iudaici
(et) gentilis. abe diu concordia
utrius(que) populi in
una fide. diu dâr gezieret
ist mit auro sapientie.
unde mit gemmis bonoru(m)
operu(m). diu kumet von der
bin summus artifex. quia
sine me nichil potestis
facere.
ænic. dîne (pre)dicatores
sint vol scientia uerbi
die ze schenkenne ire auditorib(us):
daz. (non) se illis (pre)ferendo.
sed (per) memoria(m) (pro)prie
fragilitatis que (per) umbilicum
figuratur illis
compatiendo. sie sint
ouch crater tornatilis:
nie ne vorderet externa
adiutoria. id est regulam
uel rubricam:
in ire (pre)dicatione decheine
externa(m) remuneratione(m)
lucri uel laudis: sunder
ænic: wande den ueris
(pre)dicatorib(us) niemer
ne gebristet dere affluentie
uerbi mei. noch
uirtuose constantie: als iz
quît. (Dominus) dabit uerbu(m)
euangelizantib(us) uirtutem
multam.
liljen. die auditores
von den doctorib(us) getrenket
werdent mit poculo
diuini uerbi:
vone ire herzen infidelitatis
loliu(m): daz sie
mügen germinare (per)fecte
fidei tricu(m). wollent
sie radice(m) mittere
deorsum: mügen
sie facere fructu(m) sursu(m);
(pro)prie fragilitatis. unde
ossiu(m) fortitudine(m) ne habet.
neheine uirtutem
tantu(m) (per) me: mügen sie
triticu(m) boni operis in
patientia afferre. als
aber der aceru(us) tritici.
mêr. qui sua possidentes.
elemosina(m) den armen
verlâzen. abe beide. elemosina(m)
dantes. unde
sua o(mni)a (propter) no(men) meu(m)
relinquentes. die sint
uallati liliis: wande in
beiden candor. e(ter)noru(m)
(pre)mioru(m) gehalten ist in
celis: ueru(m)ta(men) stella a
stella differt in claritate.
doctores. die dâr mit
lacte diuini uerbi ziehent
beide iudaicum
(populum). joch gentile(m): die
sint mîniu kint. qui (per)
caprea(m) significor. Caprea
ist mundu(m) animal. et
acutissime uidet: unde
ich dâr naturali(ter) mundus
sum: unde sihe ouch
vile wasse. (quia) nullu(m) me
latet secretu(m): mîn weide
id est in his. qui terrena
despiciunt. mich biledent
ouch sie die dîne doctores.
mit dere mundicia (men)tis
(et) corporis. unde mit
acuta (pro)uisione fra(ter)ne
utilitatis: unde mit despectu
terrenoru(m). sie
sie habent dilectione(m)
meam et (pro)ximi.
dîne doctores o sponsa.
same tuont dîne doctores.
liute cibu(m) uite: unde offenent
wande sie ire subiectis beidiu
(pre)stant. pulchritudine(m) (per)
candore(m) caste conuersationis:
unde abe robur
unde contra hereticos.
(per) muni(men) (pre)dicationis.
wîwære ze Esebon. die
doctores. die ire subiectis
utilia (pro)uident. unde in
ouch iter salutis ougent:
ze Esebon. que in(ter)(pre)tat(ur)
cingulu(m) meroris: wande
sie creden(tem) (populum) gereinent
mit lauacro baptismi. unde
in allezane reficiunt mit
uerbi: unde in ouch lêrent.
in (pre)senti haben luctu(m) (et)
merore(m). (propter) e(ter)na(m) consolatione(m).
mac intrare porta(m)
regni celestis. er ne werde
(per) doctores baptizatus:
unde ouch mit fonte salutaris
doctrine imbutus.
Filia multitudinis heizet
diu burc. in dere confluentia
credentiu(m) po(pul)oru(m) in
(pre)senti sich verre mêret.
ut etia(m) su(per) numerum.
multiplicent(ur): wande
genuoge nomineten(us)
heizent fideles: die dâr
ciues su(per)ne ierusalem.
ûfen libano. daz
damasco. dîne doctores
die dâr kunnen discernere
in(ter) bonu(m) (et) malu(m).
in(ter) catholice fidei puritate(m)
(et) heretica(m) prauitate(m).
discretione(m) odoris (et) foetoris:
wîchûse ûfen libano:
wande sie (per) dealbatione(m)
(et) mundiciam
uite in summo loco consistunt:
unde sie ire subiectis
beide decus et
robur (pre)stant: decus mit
exemplis. robur mit
doctrinis. daz wîchûs
ûfen libano. qui in(ter)(pre)tatur
dealbatio: daz ist
gekêret engegen damasco.
que in(ter)pretat(ur) sanguinis
potus: wande
die doctores ire subiect(os)
sanguinolenti beide
mit crudelitate. joch
mit illecebrosa carnis
et sanguinis uoluptate:
sie ouch contra aerias
potestates. die dâr
mêr sitiunt cruore(m)
animaru(m) qua(m) corporum.
carmelus: und ist abe
küninges purpura:
diu ratio
mentis tue. mit dere
alsô mit capite
membra reguntur:
carmelo. qui in(ter)(pre)tat(ur)
cognitio circu(m)cisionis:
wande alle mîne fideles
daz diu s(piri)talis
circu(m)cisio bezzer ist.
danne diu carnalis:
unde sie circumcidunt
corda sua (et) (non)
carne(m) sua(m): machent
sie mir digna(m) ascensione(m)
in mente(m) sua(m). quasi
in monte(m) carmeli. aber
dîne cogitationes. die
dâr (pro)cedunt de (men)te.
alsô daz vahs de capite:
purpure: wande
alle dîne filii quoru(m)
rex ego sum. die sint
vlîzic ze biledenne exemplum
mee humilitatis
(et) passionis. alsô
diu lana que uertenda
(est) in purpureu(m) colore(m).
canales. siu mit sanguine
conchiliorum
tuont dîne filii. configunt
timore meo carnes
suas. unde niderent
sich in canalib(us) humilitatis:
consortes werden
mînere passionis. vone
bekêret in regalis purpure
dignitate(m): wande
sie indu(men)tis leticie
sint coronandi.
in fide. ziere in
operatione: lustsam
in deliciis. lîdest
vehtente contra
demones (et) hereticos:
niet in deme certamine:
wande die delicias
e(ter)ne dulcedin(is).
spe (et) desiderio
wîntrûben. diu rectitudo
operu(m) tuoru(m). mit dere
incuruatione(m) capitalium
criminu(m) vermîdes. unde
dich ad solam spem su(per)ni
(pre)mii ûf rihtes: diu ist gelîch
schoene ist: beide mit decore
folioru(m). joch mit pulchritudine
fructuv(m). alsô tuost
: ne wilt nieht fortis
wesen ad terrena. noch
haben in caducis (pre)miis
(et) laudib(us): noch ne schiuhest
hier nieht decheine asperitate(m)
laboris (pro) amore
meo: vone dannen. diu
dîn dextera qua(m) hic excutis
ab omni munere. wirdet
palma uictorie. abe die
doctores. die dîne paruvlos
sie sie mit simplici doc=trina
nutriunt. sint sie
quasi ubera lactis plena:
sie abe die selben auditores
iam roboratos trenkent
mit (per)fectiori doctrina:
sint sie quasi botri.
volliclîche geleistet. êr
an daz kriuze: (quia) cu(m) exaltatus
fuero a terra.
(omnia) traha(m) ad me ipsu(m).
ich post debellatu(m)
mundi principe(m) mit
gloria resurrectionis
unde mit palma uictorie
wirden a patre
coronatus: wirdet
fruct(us) palme. id est mysteriu(m)
crucis mee aller
werdent dîne doctores
quasi botri uineae:
wande sie ire auditores
lacte hystorie: sie ieht
robustiores sensib(us) werdent.
sie sie mit uino mysterioru(m):
die dâr êr abscondita
wâren in lege
moysi. (et) (pro)phetis et psalmis.
(pre)dicationis. que (per) os
figuratur. diu ist alsô
wande sie die absent(es)
mit ire suauitate ze sich
locket. abe ipsa uox (pre)dicantiu(m)
que (per) guttur intellegitur.
su(per)ne dulcedinis. an ire selbere
bezeichenet. daz beide initium
(et) finis euangelice (pre)dicationis.
suauitate(m) e(ter)ne beatitudinis.
Sponsus der quat.
daz mîn (pre)dicatio mit ich
sîn euangeliu(m) nâch sîneme
sîn euangeliu(m) unde diu mysteria
regni celestis vüre
sînen (apostolis) (et) doctorib(us) qui
(per) labia (et) dentes illius figurantur
bevelhe. ad inuice(m)
quasi ruminando conferenda
et exponenda.
sich ze mir. swie mîn sponsus
(per) humana(m) carne(m): ich weiz
wile werden (pro) salute hominu(m):
unde er in similitudine
carnis mee wile habitare
nobiscu(m). dere sînere
künfte geren ich ex toto
corde: unde dare engegene
gerwen ich mich fide. spe.
(et) omni deuotione.
O sponse. alsô
(per) (pro)phetas. kum uns in
humana carne: unde
künde ze êrest (per) temet
ipsu(m). dare nâch (per) doctores
dîn euangeliu(m) (per) agrum
mundi: unde mache sie
constantes in (pre)dicatione.
daz sie selbe die paganos
qui a uillis dicti
sunt. mit assiduitate uerbi
bekêren ad fide(m): unde
sie (per)uigiles doctores sîn
dînere ec(clesi)e que (est) uinea
tua: daz sie ire auditores
florere. unde sâr dare nâch
fructu(m) boni operis (pro)ferre:
unde sie mit (pro)missione
celestiu(m) (pre)mioru(m) corda auditoru(m)
daz sie joch idonei werden.
mit rubore sanguinis sui
passione(m) tuam imitari.
O sponse. mennischen
gewîsest in humana carne.
unde dîn euangelium
ze allerêrest (per) temet ipsum.
dare nâch (per) doctores gekündet
wirdet (per) tota(m) latitudine(m)
mundi. joch selp den paganis:
unde dîne fideles (per) cultura(m)
doctoru(m) quasi boni palmit(es)
beginnent in fide florere.
unde congrua fidei opera
(pro)ferre: gewinnen ich dir
multitudine(m) s(piri)taliu(m) filio(rum):
die dâr ze êrest nutriendi suNT
mit lacte simplicis doctrine.
unze sie paulati(m) vollekumen
ad solidum cibum diuini
uerbi.
uirtutv(m) an den (apostolis). unde
an ire successorib(us): der
locket ire auditores.
daz sie (per) eos ueluti (per) portas
îlen intrare ad uita(m).
ire (pre)dicatio diu ist ouch
quasi odor mandragore.
que in radicib(us) suis similitudine(m)
habet humani
corporis: wande sie sint
omnib(us) (omnia) facti. unde
kunnen co(m)pati (et) consimilari
auditoru(m) infirmitati:
alsô Paulus quît. Quis
infirmatur. (et) ego (non) infirmor?
Quis scandalizatur.
et ego (non) uror? Et alibi.
Omnib(us) (omnia) factus sum.
ut (omnes) lucri facere(m). alsô
daz pomu(m) mandragore.
(quod) simile (est) malo terre
haustum in uino. machet
die slâfelôsen dormire
(et) requiescere: same
tuont doctores. eos qui
laborant strepitu mundanaru(m)
reru(m). die machent
sie dormire inter
medios cleros. id est inter duo
testamenta. uetus et nouvm:
mysteria scrutari:
(quam) ludis (et) fabulis aut
turpib(us) cantilenis occupari.
(eius)dem pomi. in wîne getrunkeniu.
doctores: mit sola su(per)ficie
diuini uerbi geerzenent
sie die infirmos auditores:
unde machent sie quoda=modo
insensibiles ad mundi
mala toleranda.
diu süeze celestiu(m) premiorum.
beidiu in ueteri joch in nouo
testa(men)to: daz weiz ich wole.
daz siu beide initiu(m) joch
consu(m)matione(m) ane dir
ist.
O sponse. dâr bist
in sinu patris: wer weret
werdes. unde alle diu officia
humane nature que
est mater mea ane dir
intus weiz uerbum
in principio apud (deum).
noch foris gesehe uerbu(m)
caro factum. unde ich ore
ad os ze dir spreche: unde
ich dîn ec(clesi)a. ich dâr
bin quasi despecta. (et) angustis
terminis inclusa.
quia tantu(m) notus in iudea
(deus): daz ich danne
post ascensione(m) tua(m) werde
honorabilis (et) dilatata
in omnib(us) gentibus.
gebot. O sponse. swanne
(per) incarnatione(m) uisibilis
ich dir adherere (per) fide(m)
(et) dilectione(m). unde ne
hûse. que (est) celest(is)
hierusalem. dare gedingen
omne(m) ueritate(m). ich
dich fonte(m) summi boni
dîn corporalis (pre)sentia
(per) ascensione(m) wirdet
ablata: wile ich dir
scheinen fortissimu(m) feruore(m)
amoris. mit deme
ich dich minnen ex toto
corde meo. (et) ex omnib(us)
uirib(us) meis: unde
amor nie ne otiosus:
werken condit(us). alse
feruida(m) karitate(m) in
dînen martyrib(us): daz
mutua karitate sibi inuice(m)
cohereant. alse multa
mit uno cortice mali
punici: unde sie dîne
passione(m) wole geturren
bileden mit effusione
sui sanguinis: ze diu. daz
sie mit sordes peccatoru(m)
daz ich huic mundo et
concupiscentiis (eius) bin
entslâfen ob (eius) amorem:
gibet er mir in (pre)senti
pignus (spiritus) (sancti). unde
intellectu(m) (sanct)aru(m) scripaturaru(m).
sîne dona. que (per) leuam
figurantur: mit den
ich ratione(m) mentis mee
kunne gerihten ad suspiranda
e(ter)na. alsô daz houbet
rihtet cetera membra:
in futuro (pre)mia e(ter)ne beatitudinis.
que (per) dextera(m)
significantur.
treffet ad su(per)na(m) hierusale(m):
uacare contemplationi.
orationi. lectioni. uigili(is).
ieiuniis: daz ir die des
werltlîchen strepitu:
unzen siu selbe post contemplatione(m)
wolle (pro)cedere
ad agenda temporalia.
wüeste. zartlîche gevüeretiu:
hebic. ec(clesi)a de gentib(us):
diu dâr êr was deserta
(et) derelicta a (deo) (per) idolatria(m):
unde îlet uirtutum
gressib(us) de deserto
infidelitatis. alsô plebs
israhelitica îlete (per) desertum
ad terra(m) re(pro)missionis:
mînen sponsum. des joch
quia us(que) modo notus tantum
in iudea (deus).
sich dîn muoter. O synagoga.
daz diu ec(clesi)a de gentib(us)
post idolatria(m) ist kumen
ad noticia(m) nominis mei.
uirtutv(m) (et) numerositate
populoru(m): denke.
. ich dich sub arbore
crucis que (per) arbore(m) mali
intellegitur erlôste de
morte peccati (et) potestate
diaboli: an der selben
corrupta. (et) uiolata: id est
maior et principalior
pars iudaice plebis. diu
dâr was in sacerdotib(us). scribis
(et) phariseis. die dâr reliqua(m)
gente(m) scholten quasi
mater erudire (et) consilio
regere. diu wart re(pro)bata:
unde was diu corruptio
unde diu uiolatio starc.
daz siu nieht den einen
ne tarete qui clamaueruNT.
crucifige. crucifige eum:
sunder joch ire posteritate(m)
begreif: die parentes
sus quâden; sanguis (eius) su(per)
nos. (et) su(per) filios (nostros).
abe mîne (pre)dicatores repulsi
a iudea. con(uer)si sunt
ad gentes: begonde
ec(clesi)a de gentib(us) (mihi) adherere.
(et) spe(m) sua(m) in me ponere;
siu in (pre)senti afflue(ns) (spiritu)alib(us)
deliciis: unde gewinnet
ouch in futuro apud
me locu(m) hereditatis. eiectis
regni filiis;
sîst paruvla numero.
bist iedoch primitiua
ec(clesi)a. unde schalt heizen
mater ec(clesi)arum: vone
(per) cor intelleguntur. unde
(per) brachiu(m) significantur
selben. unde ienoch contra
ec(clesi)am de gentib(us) congregata(m)
same der inferus. der
niemanne ne kan parcere:
schalt ire saluti
congaudere: quia tecu(m)
una erit ecclesia.
swâ mîn dilectio ist.
ne ist siu nieht otiosa:
swer die sint. die sie wærlîche
in ire herzen (per) amorem:
unde liuhtent abe exterius
(per) operationem.
(per)secutoru(m) mine wâren:
blandi(men)ta wæren: sie
des gelouben concutere:
wande sie supra petra(m).
id est su(per) me sînt fundati.
swen mîn dilectio
(per)fecte inflammat:
siu machet in contemptorem
wir ûfe die mûre.
synagoga: unser swester
ec(clesi)a de gentib(us). ist noch
parua numero: unde
auditores quasi mater
enutrire mit dere
mileche simplicis doctrine.
sîn decheine in dere vocatione
gentiu(m). die dâr êr des
wâren clari ingenio. unde
instructi mundana sapientia:
in fide alsô starc sîn quasi
murus su(per) petram edificatus:
den offenen wir scientia(m)
sacraru(m) scripturarum.
ze diu. daz sie beide mit fortitudine
fidei que (per) murv(m)
significatur: unde mit ueritate
sacroru(m) elo(qui)orum
que (per) argentea (pro)pugnacula
intellegitur: kunnen
unde mügen ire auditores
beschirmen contra hereticos.
die dâr nie ne sîn (pro)funde
sapientie. unde sie iedoch ire
auditores mit simplici doctrina
kunnen imbuere.
unde wizzen tempus tacendi
(et) tempus loquendi.
alsô daz ostiu(m) sumstunt
clauditur. sumstunt aperitur:
sie beide in selben. joch ire
auditoribus setzen vüre
ze biledenne uirtutes (et) exempla
patrum priorum.
der memoria alsô indefectiua
ist. same cedrus imputribilis
(est): unde sie ouch
latitudinem karitatis
que per tabulas cedrinas
intellegitur. behalten
erga (deum) (et) proximum.
veste mûre bin ich ec(clesi)a
de gentib(us) want ich su(pra)
firmam petram (id) (est) su(per) fidem
sponsi bin edificata:
unde ouch de uiuis (et) electis
lapidibus bin compacta.
sumelîche eminentes
sint in mînen menbris.
die dâr ire auditores
kunnen enutrire mit
vberibus spiritalis doctrine:
turris beschirmen con(tra)
sp(iri)tales nequitias. unde
con(tra) hereticos. vone dannen
sint die doctores deme
anderen den p(opulum) alsô verre
(sancti)tate: alse daz wîchûs
andere die menia ciuitatis
übertriffet mit celsitudine
(et) decore. die êre ne
mînen meritis:
genâden. der mir pacem
vater. mit effusione sui
sanguinis.
mîn dilect(us). der uerus Salomon.
inter (deum) (et) hominem: der
hât eine ecclesia(m). que (est) vinea
ec(clesi)am in iudea. paucis palmitibus
plantata(m). unde un(ius)
gentis finibus coartatam:
ich meine ec(clesi)am de gentibus.
diu dâr iam extendit
palmites suos vs(que) in fines
orbis terre: unde diu dâr
infra maceriam suam hât
mîn sponsus. hât sîne ec(clesi)am
biderben agricolis
bevolhen: (pro)phetis. apostolis.
doctoribus. er hât ire
ouch geschaffet diu angelica
(pre)sidia: mit den siu
bewaret wirdet contra
temptationes. (et) doemonv(m)
infestationes.
müeze gebrûchen. Vir dictus
(est) a uirtute. vone dannen.
daz er in vinea (domini) niet
mercenarius . der in dere
vindemia niet teil ne hât:
sunder agricola. der beide
(per) millenaria(m) summam
intellegitur gerne hine:
daz er der êwigen rumunerationis
ware. doch ich mîne ecclesiam
bevolhen habe (pro)phetis.
(apostolis). doctoribus. unde
diu angelica (pre)sidia ad tutelam:
selbe (per)uigil custos. qui
(non) dormito ne(que) dormio.
diuitias mvndi que per
millenariu(m) figurantur
(pro) spe vindemie. diu dâr bezeichenet
dulcedine(m) e(ter)ne
retributionis: ist dir gehalten
copia celestiu(m) (pre)mioru(m).
qua(m) oculus (non) uidit. nec
auris audiuit. nec in cor hominis
ascendit: unde gewinnent
aber die duplice(m) remvneratione(m)
(pre) aliis: die dâr vinea(m)
(domini) (id) (est) ec(clesi)am eius custodiuNT:
unde ad iusticiam erudiuNT
mvltos.
vernemen. O sponsa. dâr
vlîz habest allezane uirtvtu(m)
germina ze pflanzenne
in dînen auditorib(us). unde
ouch daz niet transeunter
ne tuost. uelut in tugurio
manens (et) cito recessura.
sunder stætelîche bûwendiu:
künde mîn euangeliv(m) allen
mîne gloria(m) queris.
non tuam. dîne vriunde
wande die angelici spiritus.
die ich dir amicos unde
defensores habe gemachet.
unde die anime iustoru(m)
quas de tuo coetu ad me assumpsi:
dînere (pre)dicationis. unde
fraterne salutis.
gebiutest mir o sponse.
daz ich dîn euangeliv(m) künde
qua(m)div tu sponsas nobiscu(m)
es. (per) ascensione(m)
wirdest receptus ad pa(ter)num
consessum: mac
ich danne liberius überal
künden dîn euangeliv(m).
mir (per) assumpta(m) humanitate(m):
dîne helfe (per) diuinitate(m):
tuo daz instar capree
(et) hinnuli. die man
werden in montibus aromatu(m).
scilic(et) an dînen heiligen
quoru(m) conuersatio
in celis (est). alse an den hôhen
bergen: unde die den odorem
(et) famam uirtutum
de se spargunt. alse die